Talpra állás Trianon után - Miklós Péter a Magyarságkutató Intézet konferenciáján

Talpra állás Trianon után – Miklós Péter a Magyarságkutató Intézet konferenciáján

Talpra állás Trianon után címmel rendezett konferenciát a Magyarságkutató Intézet, amelyen előadást tartott Miklós Péter hódmezővásárhelyi múzeumigazgató is, aki a történelmi keresztény egyházaknak a Horthy-korszakban betöltött szerepét ismertette.
Trianoni megemlékezést tart a Mi Hazánk Hódmezővásárhelyen 1

100 év Trianon: új 6 részes sorozat indul a Hír TV-n

Új, hatrészes sorozatot indít a Hír TV, amelyben bemutatja Magyarország olyan jellemzőbb alakjait, akik a művészi és politikai gondolkodásra hatottak a XIX. század végén és a XX. század elején, és tevékenységüknek még ma is érezzük hatását – számolt be az Origo.
Megkezdődött az egészségügyi struktúra átalakítása

Kásler: Trianon rendkívül fájó seb

Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.

Pintér István történész is megemlékezett Trianonról

Pintér István történész is megemlékezett Trianonról

Vitéz Pintér István történész, a Kárpát-medencei Vitézi Rend Csongrád-Csanád és Békés megyei törzskapitánya is megemlékezett a trianoni békediktátumról. A megemlékezésről egy összefoglalót is írt, amit változtatás nélkül közlünk.
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 11. rész

Márki-Zay trianoni üzenete: Michael Jackson szegény néger kisfiúból lett gazdag fehér nő

Fekete humor, mondhatnának, de ez még viccnek is rossz. Pláne a magyar nemzeti sorstragédia centenáriumán. Pancser szervezés és egy megyei jogú városhoz méltatlan tartalom – ez jellemezte a hódmezővásárhelyi önkormányzat, illetve Márki-Zay Péter június 4-i megemlékezéseit.
Meggyulladt az emlékezés tüze 2

Meggyulladt az emlékezés tüze

A trianoni békediktátum százéves évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából Összetartozásunk Tüze! elnevezéssel indult civil kezdeményezés a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség ötlete nyomán. A kezdeményezéshez csatlakozott a Szeretem Vásárhelyt Egyesület is, és este 20 óra 20 perckor meg is gyújtották a tüzet.
A Szent István téri országzászlónál emlékezett a vásárhelyi Fidesz-KDNP 26

A Szent István téri országzászlónál emlékezett a vásárhelyi Fidesz-KDNP

A trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Fidesz-KDNP vásárhelyi szervezete. Bálint Gabriella képviselő szerint csak az összefogásunknak köszönhető, hogy az igazságtalan döntés után egy évszázaddal is meg tudtunk maradni magyarnak.
Grezsa István és Kószó Péter: nem féltünk, mert tudtuk, hogy jó ügyet szolgálunk! 2

Grezsa István: Trianon tanulsága, hogy túlélő nemzet vagyunk

A trianoni békeszerződés okozta veszteség ellenére nem vesztette el a magyarság a hitét, és már nálunk nagyobb hatalmakat is túléltünk – jelentette ki Grezsa István csütörtökön a Rádió 7 Közös Nevezőjében. A vásárhelyi miniszteri biztos szerint most, a békediktátum után száz évvel felcsillan a remény arra, hogy ebben a században végre a sikeres és gazdag Európa nyugati feléhez tartozzunk.
A vásárhelyi sportvezetők élőben nyilatkoznak a Rádió 7-ben Márki-Zay esti megmozdulásáról!

Trianonra emlékezik a Rádió 7

Az ország sorsát megpecsételő döntés igazságtalanságát és mai napig velünk élő hatását egész nap Trianonról szóló üzenetekkel, interjúkkal, hírekkel elevenítik fel és mutatják be.
A kormány erős felhatalmazásra törekszik a konzultációval

Gulyás: a magyar nemzet életben maradt egy sikeres gyilkossági kísérlet ellenére

A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón.
Marjanucz László: Nem írhatják nekünk elő azt, hogy szeressük Trianont

Marjanucz László: Nem írhatják nekünk elő azt, hogy szeressük Trianont

Igaz, a környező országokkal jó a kapcsolata Magyarországnak, azonban senki sem írhatja elő nekünk, hogy szeressük azt a döntést, amit 1920-ban hoztak. Jogunk van így érezni – mondta el lapunknak Marjanucz László történész, aki a megye névváltoztatására is kitért.