A magyarországi kommunizmus hóhérjairól beszélgettek az Emlékpontban 10

A magyarországi kommunizmus hóhérairól beszélgettek az Emlékpontban

A mai magyar társadalom 80-90 százaléka valamilyen értelemben vesztese volt az elmúlt száz esztendő bolsevik iszonyatának – állítja Kovács Attila újságíró, történelemtanár, történész, akinek új kötetét Hódmezővásárhelyen is bemutatták.
Makón tartott előadást az Emlékpont vezetője

Makón tartott előadást az Emlékpont vezetője

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott rendhagyó történelemórát Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója a makói József Attila Múzeumban.

Kovács Attila: a bolsevizmus örökösei ma is köztük élnek és rombolnak

Kovács Attila: a bolsevizmus örökösei ma is köztünk élnek és rombolnak

A Kádár-korszakban intézményesült kontraszelekció, valamint a hatalmi beágyazódások árnyéka ma is sok helyütt tetten érhető. A kultúrában például még várat magára a rendszerváltozás – állítja Kovács Attila történész, újságíró. A Magyar Fórum állandó szerzője szerint a nemzet ellen elkövetett legsúlyosabb bűnök közé tartozik az, amit a kommunisták a vidéki Magyarországgal tettek. Új kötetéről beszélgettünk. A Blogstar interjúja! Hétfőn Hódmezővásárhelyen is bemutatják Kovács Attila „A bolsevik iszonyat 100 éve. A kommunizmus
Ennyien éltek egykor Csanád vármegyében 1

Ennyien éltek egykor Csanád vármegyében

Június negyedikén, Trianon századik évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján megyénk felveszi a Csongrád-Csanád nevet. Portálunkon számos, a témához köthető cikket olvashatnak majd ennek kapcsán; most az egykori Csanád vármegye lakosságának számát tekintjük át – írja a Makó Híradó.
Erdélyi kastélysorsokkal találkoztak a vásárhelyi diákok

Erdélyi kastélysorsokkal találkoztak a vásárhelyi diákok

A hét folyamán általános- és középiskolák tanulócsoportjai tettek látogatást a hódmezővásárhelyi Emlékpont Tiltott kastélyok. Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kiállításán, ahol Vincze Gábor, a közgyűjtemény történésze kalauzolta a diákokat - írta meg lapunknak Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs.
Az első parancsnok portréja a Ménesbirtok tulajdonába került

Az első parancsnok portréja a Ménesbirtok tulajdonába került

November 28-án a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Igazgatósága és Felügyelőbizottsága együttes ülést tartott. Az ülés végén bemutatták Donát János (Neuzelle, Poroszország, 1744 – Pest, 1830) Zsombolyai Csekonics József tábornokot ábrázoló olajfestményét.
A Mi Hazánkban Mozgalomban politizál tovább három volt jobbikos képviselő

Mi Hazánk: a főpolgármester megbukott történelemből

A főpolgármester "csillagos egyesre" vizsgázott történelemből, amikor undorítónak nevezte a Mi Hazánk szombati, Horthy Miklós fővárosi bevonulásának századik évfordulóján megtartott felvonulását - jelentette ki Apáti István, a párt politikusa hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Miklós Péter a dél-alföldi interetnikus kapcsolatokról tartott előadást a Felvidéken

Miklós Péter a dél-alföldi interetnikus kapcsolatokról tartott előadást a Felvidéken

A felvidéki Selye János Egyetem november első hetében rendezte meg VII. Nemzetközi Tudományos Szimpóziumát Többség–kisebbség együttélés címmel. Az eseményen előadást tartott Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója is - értesítette lapunkat Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs.
Dávid Szaniszla, az 56-os forradalom túlélője: „ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak” 1

Dávid Szaniszla, az 56-os forradalom túlélője: „ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak”

1956. október 23-a nemcsak Magyarország történelmét, hanem annak társadalmát is mélységesen átformálta, és azóta is meghatározza. Ez az a nap, amikor a magyar nép a sztálinista terror elleni forradalmat kirobbantva, a szovjet megszállás ellen indított szabadságharcot. Ez az a nap, ami a budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtte ki magát. Ez az a nap, ami a kommunista kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. De vajon az akkoriban kendőzetlenül bátor, őszinte és folytonosan lázadó fiatal alföldi lány, Dávid Szaniszla számára mit jelent több mint hat évtizeddel később 1956. október 23-a?
Programajánló: Ilyen volt a hortobágyi munkatáborok világa

Programajánló: Ilyen volt a hortobágyi munkatáborok világa

Az Emlékpont tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt, október 25-én, pénteken 10 órára a közgyűjtemény konferenciatermébe (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.) ahol a hortobágyi munkatáborok világa címmel Dr. Mari Albertné hortobágyi kitelepítettel, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete elnökével Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze beszélget majd.
Az 1956-os sortüzek a középiskolások szemével

Az 1956-os sortüzek a középiskolások szemével

A Nemzeti Emlékezet Hete programsorozat keretében Sortüzek 1956-ban címmel rendezte meg a hódmezővásárhelyi Emlékpont a középiskolások történelemversenyét. Az idei erőpróba résztvevőitől a forradalom és szabadságharc idején eldördült sortüzekről vártak kisfilmet a szervezők - osztotta meg lapunkkal Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs.
Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját

Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját

Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját - jelentette be Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarchiv) helyettes vezetője, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke hétfőn Budapesten, az Országházban.
Az aradi vértanúkra emlékezett a Fidesz a Kossuth téren

Arad is őrzi a vértanúk emlékét

1849. október 6. a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848–49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. A város 170 éve őrzi a vértanúk emlékét..
Grezsa István

Grezsa István: Sosem bántam meg, hogy vásárhelyi orvos lettem

A Bethlen-gimnázium falai között szívta magába a magyarságtudatot, 1956-os elítélt nagybátyjának köszönheti az orvosi pályát. A lakiteleki sátorban lett valóságos minden, amit addig csak gondolni mertek. Grezsa Istvánnal a rendszerváltásról, Antall József humoráról, a néhai miniszterelnök nehézsúlyú mobiltelefonjáról beszélgettük. Nagyinterjú, I. rész.
74 éve dobták le az első atombombát

74 éve dobták le az első atombombát

Hetvennégy évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött, s közülük az egyik ledobta az első atombombát – írja a hirado.hu.