Vajon miért kerülhetett a sírba a férfi koponyája helyére egy kecske feje, illetve mire is lehetett használni egy több mint 12 kilós bronztekerecset? - ha kíváncsi rá, akkor keresse fel a makói József Attila Múzeumot. A miskolci Hermann Ottó Múzeum csütörtökön nyílt vándorkiállítása az időszámításunk előtt 2300 és 900 közötti bronzkori ember mindennapjait szemlélteti.
Nem mindennapi ajándékot kapott 90. születésnapjára Tóth Ferenc. A makói nyugalmazott múzeumigazgatót ugyanis egy évkönyvvel lepték meg a tisztelői. Pénteken mutatták be a kötetet, ami azért is érdekes, mert a létesítmény 68 esztendős fennállása óta ez a második évkönyv.
Raktárban pihenő közel 600 alkotásból válogatták össze azt az egy tárlatra való anyagot, melyet 16 nyáron át Makón alkotó határon túli magyar művészek hagytak itt. A Határtalan című kiállítást csütörtök este nyitották meg a helyi József Attila Múzeumban.
Dr. Koralovszki Tamás jogi szemmel figyeli a történelem fontosabb pillanatait, s így dolgozta fel a II. világháborús doni áttörést is. A makói születésű jogász - aki magát kocatörténésznek titulálja - Hova tűnt a sok virág címmel tartott rendhagyó történelem órát pénteken a Maros-parti város múzeumában.
Akár bele lehetne harapni a kápolnába vagy esetleg megkóstolni a megyeházát Makón. Ez úgy lehetséges, hogy mézeskalácsból elkészítették a Maros-parti város néhány nevezetes épületét. Az édes házakat kedden mutatták be a múzeumban.
Ősi, de még mindig nagyon szép mesterséggel, a gyertyamártogatással is megismerkedhettek azok, akik az őszi szünetben felkeresték a makói múzeumot. A családi napokon a kicsik és a nagyok közösen készíthettek különféle ajándékokat, melyhez az ősz terméseit is felhasználták. Szombaton is szép számmal érkeztek vendégek az intézménybe.
November 2-3-4-én, Családi napra várják az érdeklődőket Makóra, a József Attila múzeumba. A programok ingyenesek, és azért rendezik meg őket, hogy az őszi szünetben is tartalmas elfoglaltságokat kínáljanak az embereknek.
Az üvegnegatívtól a memóriakártyáig címmel tartott péntek este előadást a makói múzeumban Szűcs Tibor. A grafikus- és fotóművész többek között mesélt arról a hatalmas gyűjteményről, melyet a város szinte első fotógráfusa, Homonnai Nándor hagyott hátra az utókornak.
- Nem szerette, ha munka közben bementem hozzá, hiszen azt mondta: egy félkész festmény olyan, mint egy fércben lévő kabát, vagyis nem élvezhető - árulta el Szalontay Ágnes csütörtökön a makói múzeumban. Szilvásy Nándor grafikusművész özvegye volt férje műtermét is a Maros-partra varázsolta a Balaton mellől, s nem csupán az alkotásait.
Móra Ferenc igazgatói kinevezését ünnepli a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A legendás író ugyanis éppen 100 éve, 1917-ben vette át a Kultúrpalota irányítását. A jeles évfordulón Móra Konferenciával, felolvasó-maratonnal, filmvetítéssel és egy páratlan színi előadással is várják a Móra-rajongókat október 27-én és 28-án a múzeumban.
Szobrokban, illetve festményeken - összesen 23 portréban - elevenedtek meg pénteken a makói múzeumban az 1956-os pesti utcák. A kiállítás megnyitójára nem csupán a helyiek jöttek el, hanem azon települések küldöttségei is, melyeket egykoron Makóról elszármazottak alapítottak.
Feladatként került előtérbe annak a szovjet emlékműnek a megmaradt talpazata, mely egykoron Makó főterén állt. A város múzeumában ugyanis kvízjátékot szerveztek a diákoknak azzal a céllal, hogy közelebbről is megismerjék az 1956-os makói eseményeket, s annak szereplőit.
