Lázár János lett a Hagymatikum fejlesztésének kormánybiztosa 1

2022 után ha a Fidesz kormányon marad, törleszteni kell végre a magyar politikának a vidékkel, a vidéki emberekkel szemben immár 30 éve halmozódó adósságát – szögezi le az Mfor.hu-Privatbankar.hu gazdasági szakportáloknak adott nagyinterjúban Lázár János. Az interjúból az is kiderül, vannak-e agrárminiszteri vagy egyéb kormányzati ambíciói térségünk országgyűlési képviselőjének, és igaz-e, hogy Csányi Sándor pártfogásával keresi a helyét az Orbán Viktor utáni Fideszben.

Nagyinterjút adott Lázár János, térségünk országgyűlési képviselője, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa az Mfor.hu-Privatbankar.hu gazdasági szakportáloknak.

Az interjú legfőbb állításait egy csokorba gyűjtötte az Mfor.hu-Privatbankar.hu:

  • Lázár János szerint óriási lesz az egészségügyi veszteség a koronavírus-járvány miatt, a végén mérleget kell vonni, hogyan vizsgázott az ágazat.
  • A kormánybiztos szerint „Budapestország” lettünk, eltűntek a vidéken élő politikusok az ország irányítói közül, de így nem lehet a vidékpolitikát megfelelő rangra emelni.
  • Márpedig radikális változás kell a politikában a következő tíz évben: ami forrást csak lehet, vidékre kell rendelni, osztrák, német életminőséget biztosítva a falvakban lakóknak. A legfontosabb a közlekedés fejlesztése, a kötött pályás beruházásokat a főváros körzete helyett vidékre kell vinni. Gigantikus fejlesztés kezdődik továbbá az élelmiszer-feldolgozóiparban, a cél az iparág magyar kézben tartása.
  • A kiskereskedelmi multik ellen harcolni kell, fogyasztóvédelmi és építési szabályozásokkal, és támogatni kell a magyar tulajdonú cégeket, mint a Coop és a CBA. Az online élelmiszer-kereskedelem magyar kézben tartása szintén kormányzati stratégia.
  • Legitim és reális célnak tekinti, hogy az erőforrások magyar kézben legyenek, és egy erős magyar, nemzeti tőkésosztály jöjjön létre.
  • Csányi Sándor OTP-vezérrel való kapcsolatépítését Orbán Viktor egyengette, ugyanakkor nem igaz, hogy Csányi egyengetné Lázár helyét az Orbán utáni Fideszben, hiszen „Orbán Viktor örök”. Lázárának jelenleg nincsenek miniszteri ambíciói sem.
  • Az alapítványi rendszerrel a kormány a nemzeti vagyon privatizációját akarja megakadályozni, de ami a kuratóriumi tagságokat illeti, ha jön egy új kormány, és más szempontjai lesznek, azt a tagoknak szerinte „mérlegelniük kell”.
  • Végül a Lázár által felügyelt mezőhegyesi ménesbirtok szerbiai és romániai terjeszkedésre készül.

Nézzük akkor részletesen az izgalmas és tartalmas nagyinterjút!

Ember tervez, a vírus végez

Lázár János továbbra is fenntartja azt az állítását, mely szerint a keleti vakcinák sok százezer magyar életet mentettek meg, miközben a nyugati vakcinák hiánya tehető felelőssé több mint 20 ezer honfitársunk elhunytáért a koronavírusban. Ennek kapcsán értetlenségét fejezte ki egy másik korábbi kancelláriaminiszter, Navracsics Tibor, is, de Lázár szerint ebben nincs semmi meglepő és szokatlan. „Nem nagy titok, hogy más a stílusunk, őrá mindig jellemző a szakmai udvariasság, rám meg a hétköznapi őszinteség. Ez mondatja velem azt, hogy az Európai Bizottság kapott egy óriási lehetőséget a sorstól, hogy megszerettesse magát Európával, hogy egy hétköznapi dologban segítsen az európai embereknek. És ezt az esélyt szalasztotta el azzal, hogy mind a mai napig nem tud megfelelő mennyiségű nyugati vakcinát biztosítani” – fejtegeti Lázár, hozzátéve: álláspontját erősíti, hogy szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, a húsvéti hétvégén kétezer Szputnyik-vakcinával oltották a választópolgárokat. „Ha ez a készlet nem állt volna rendelkezésre, akkor azon a hétvégén senkit nem oltottak volna be ott, közülük sok százan megbetegedhettek, jó páran pedig meghalhattak volna. A keleti vakcina egyelőre megmenti az embereket, a nyugati vakcina hiánya viszont még mindig gondot okoz” – mutat rá.

Lázár ennek kapcsán egyértelműsíti: az EU közös vakcinabeszerzését Brüsszel vállalta és bonyolítja, „sajnos a szó mindkét értelmében”. Vagyis nem tehetik most fel a kezüket, mert magukra húzták az engedélyezési eljárást, garantálni akarták a vakcina beszerzését, és mindenkit arra kértek, hogy a közös úton haladjon, majd „politikai kampányt indítottak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek az orosz vagy kínai vakcinák beszerzéséről kezdtek tárgyalni.”

Nem rejti véka alá ugyanakkor azt a véleményét sem, hogy Magyarország egészségügyi vesztesége óriási lesz. „Amikor majd a végén levonjuk a tanulságokat, bőségesen lesz miről beszélnünk arról, hogyan teljesített az egészségügyi ellátórendszer, mit mutatnak az adataink, mennyi embert veszítettünk el, megtettünk-e mindent, amit megtehettünk volna” – fogalmaz.

Az országgyűlési képviselő most is arra buzdítja az embereket, hogy minél többen menjenek el beoltatni magukat. Nagy felelőtlenségnek és veszélynek tartja, hogy a magyarok egy része oltásellenes, egy másik csoport pedig nem magát az oltást utasítja el, csak válogat a vakcinákban. Elismeri, a pandémia hatalmas, rég nem látott megpróbáltatást jelent a magyarságnak: „a gazdaság, az emberek szenvednek, a lelkekben pedig hatalmas károkat okozott a járvány az elmúlt egy évben”. Nagyon sok embert érint hátrányosan ez a helyzet, a vendéglátóiparban, a szolgáltatási szektorban vagy a kereskedelemben dolgozókat. „Miközben van egy jogos félelem a Covid miatt, van egy várakozás is azzal kapcsolatban, hogy mikor indulhat újra az élet” – szögezi le.

Ennek kapcsán fontosnak és példamutatónak tartja a kormányzati védekezést, a lépcsőzetes nyitás politikáját. „Senki sem a korlátozások egyik napról a másikra történő teljes feloldásáról beszél, hanem olyan óvatos lépésekről, amelyek a járványügyi szakemberek szerint megtehetők. A történelem azt tanította nekünk, hogy válsághelyzetben a gyors alkalmazkodóképesség a legfontosabb. Ember tervez, a vírus végez, a jó vezető pedig a lehető leggyorsabban változtat a védekezés módján, hogy a járványt is kordában tarthassuk, de a hétköznapok is élhetőbbek maradjanak, mint sok más helyén a világnak. A kormány eddig mindig gyorsan és jól reagált a változásokra” – húzza alá Lázár János.

A Fidesz évtizedekben gondolkozik

Az agráriumot érintő kérdésekre rátérve a fideszes politikus azt elemzi, csaknem miért volt tavaly nagyobb volt a visszaesés a hozzáadott értéket tekintve a mezőgazdaságban, mint az iparban. Lázár szerint a Covid kevésbé nyomta rá a bélyegét a mezőgazdaság teljesítményére, sokkal inkább az időjárásban és a külső gazdasági körülményekben keresi a folyamatok magyarázatát. „A tavalyi egy közepes év volt az agráriumban, de látni kell, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítményét befolyásoló három tényezőből kettőre – a világpiac alakulására és az időjárásra – nincs ráhatásunk. Csak a harmadikra, a költségtényezőre. Ez sok mindent meghatároz az eredményesség tekintetében.

”Ha messzebbre tekintek, akkor pedig azt látom, hogy a magyar mezőgazdaság harminc éve vesztes. Vesztese a rendszerváltásnak, vesztese a 2004-es uniós csatlakozásnak. Óriási technológiai lemaradásban vagyunk, ami miatt sokkal jobban érvényesülnek a világpiaci, valamint az időjárástól függő kockázatok” – magyarázza, hozzátéve: a szlovákok és a lengyelek abszolút nyertesei voltak az uniós csatlakozásnak az agrárium területén, az elmúlt tíz évben leköröztek minket, ugyanakkor „most jött el a pillanat, hogy fordítsunk ezen a folyamaton”.

Lázár János azt is kifejti tevékeny részese kíván lenni ennek a paradigmaváltásnak. Elismeri, voltak, akik miután 2018-ban kikerült a kormányból, eegyenesen politikai száműzetésnek gondolták a mezőhegyesi vagy választókerületi tevékenységét, ám ő ezt nem hátránynak, hanem egy óriási lehetőségnek tekintette. „Egészen az elmúlt évekig nem voltam birtokában sem vállalatirányítási, sem közvetlen gazdasági tapasztalatoknak; ezekre itt, Mezőhegyesen, a tízezer hektáros mintagazdaságban tettem szert. Itt nem a politikai blabla, a mellébeszélés számít, hanem az effektív gazdasági teljesítmény. Olyan politikussá akarok válni, aki meg is tudja valósítani azt, amiről beszél” – hangsúlyozza.

A honatya ugyanis úgy véli: a magyar politikában kevés olyan ember van, aki nem csak beszélni tud valamiről, hanem megcsinálni is, sokaknak nincsen ezzel kapcsolatban tapasztalatuk. „Az ország Budapest-központúvá vált, a politika is. ‘Budapestország’ vagyunk Trianon óta. Meg kell nézni, hogy a kormányzatban, vagy az országos pártok elnökségében mennyi vidéki ember van, akinek meghatározó a szava egy-egy területen” – boncolgatja, hozzáfűzve: nagyon kevés az olyan vezető politikus, aki a fővárostól 150-200 kilométerre éli a hétköznapjait. Ezt ő problémának tartja, mert „az ország nagyobbik része vidéken él, és az ottani tapasztalatok csak akkor épülhetnek be a politikába, ha a vidéken élő emberek több lehetőséghez jutnak a döntéshozatalban”.

Lázár János ennek kapcsán kimondja: a Fidesznek vissza kell tudnia találni a vidékhez, azokhoz a százezrekhez, akik úgy érzik, a fejlesztéspolitika több köréből is kimaradtak az elmúlt évtizedekben. Szerinte „nagyon sokat kell azon dolgozni, hogy visszanyerjük ezeknek a választópolgároknak a bizalmát”, mert a Fidesz nem szerepelt jól a 2019-es önkormányzati választáson, a fideszes szavazók közül sokan inkább otthon maradtak. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a történtek ellenére ne mondjunk le a fővárosi és a nagyvárosi emberek támogatásáról, hiszen a Fidesznek van egy nagyon erős városi, polgári arca és – ez talán még fontosabb – tartalmas programja, érdemi ajánlata a nagyvárosok polgárai számára. Most azonban az a legsürgetőbb feladat, hogy vidéken teremtsünk olyan feltételeket, amellyel osztrák vagy német minőségű életet lehet elérni. Ebbe a nagy képbe illeszkedik az a kormánydöntés, amely az eddigieknél jóval több pénzt csoportosít át vidékfejlesztési programokra a következő hat-hét évben” – jelöli ki az irány.

Ennek kapcsán arról is beszél, a Fideszt éppen az különbözteti meg a többi magyarországi párttól, hogy nem napokban vagy hetekben, hanem évtizedekben gondolkodik. „Mi nem a 2022-es parlamenti választás megnyeréséből vagy elvesztéséből vezetjük le a stratégiai döntéseinket, hanem hosszú távra tervezünk. Akkor sem fog összedőlni a világ, ha nem mi nyerünk” – árulja el.

Az ellenzéknek nincs vidékfejlesztési terve

Azt is kifejti, a polgári kormányzat büszke lehet rá, hogy elvégezte a munkát a nagyvárosokban. Ezek a települések közelebb kerültek az elmúlt tíz évben Ausztria, illetve Nyugat-Európa nagyvárosainak életminőségéhez. Ám míg a nagyvárosokban már az utolsó szakaszához érkezett a felzárkózás, míg a kisebb településeken gyakran még el sem kezdődött. „Kikerülhetetlen a helyben maradás feltételeinek megteremtése. Hogy megértsük, honnan indulunk: a 3200 magyarországi településből körülbelül hatszáz olyan van, amely még a mi életünkben könnyen lehet, hogy kiürül, elnéptelenedik. Óriási tehát a kontraszt a városok és a falvak kilátásai között” – tesz hitet a vidékfejlesztés, a kistelepülések felemelésének fontossága mellett.

Ami az ellenzéket illeti, Lázár szerint ezen a területen sincs víziójuk, elképzelésük. „Az ellenzéknek egy mondata nincs az agráriumról, vidékfejlesztésről, nekik egy programpontjuk van: ne Orbán Viktor, helyben pedig ne Lázár János legyen! De hogy egyébként ezeken a településeken mit kell tenni, hogyan lehet jobbá tenni az életet, arról semmit nem tudnak mondani” – jelenti ki az interjúban a politikus. Egyúttal kiemeli: a Fideszen belül is kell egy doktrínaváltás. „Világossá kell tenni, hogy 2022 után, ha kormányon maradunk, törlesztjük végre a magyar politikának a vidékkel, vidéki emberekkel szemben immár 30 éve halmozódó adósságát” – fogalmaz.

Lázár János ennek kapcsán újságírói kérdésre válaszolva elárulja, nem hiszi, hogy felmerülne, agrárminiszterként segítse a kormányzati munkát, sőt, jelenleg nincs olyan ambíciója, hogy miniszteri tisztséget vállaljon.

Az interjúban arra is kitér, szélesebb értelemben érdemes beszélni az agráriumról, tehát nemcsak az alapanyag-termelésről, hanem az élelmiszergazdaságról is. A magyar falu élete ugyanis szerinte nem elválasztható attól, hogy milyen állapotban van ez az ágazat, a föld művelésétől kezdve a feldolgozott élelmiszerig. Ahhoz, hogy a következő tíz évnek is nyertesek legyünk, a járműipar és a hadiipar kevés, mint mondja, egy harmadik erős támaszt is kell tudnunk adni a gazdaságnak. „A Covid-járvány arra figyelmeztetett, hogy az önellátás képessége fel fog értékelődni a világban. Igaz ez a járványkezelésre, a vakcinákra is, de legalább ennyire igaz az élelmiszer-ellátásra” – mutat rá.

Problémaként vázolja fel, hogy mi, magyarok olcsó alapanyagot viszünk ki és drága kész élelmiszert hozunk be, a haszon nagyobbik része pedig külföldön marad. Ezen mindenképpen változtatnunk kell. „A szemünk előtt van a jó példa: a lengyelek tíz éven belül Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari hatalmává válnak. Szóval ez nem egy lehetetlen küldetés. Én azt vallom, hogy nyolcvan százalékban magyar élelmiszernek kell lennie a boltok polcain, és annak a 80 százalékát magyar tulajdonban lévő cégeknek kell előállítaniuk” – vallja Lázár, aki azt is leszögezi: meg kell teremteni a valódi nemzeti élelmiszeripart, mert ezt a rendszerváltást követően elmulasztottuk megtenni.

Elismeri, hiányzik a megfelelő élelmiszer-feldolgozási kapacitás Magyarországon, de megfelelő beruházásokkal egy komplett, nemzeti tulajdonban lévő iparág épülhetne föl. Ehhez a tejfeldolgozásban, további húskészítmények (például a sertés) piacán, a zöldség-gyümölcsfeldolgozásban, a konzerviparban látja a fejlesztések lehetőségét és szükségét. Ennek teremti meg a keretét az új vidékfejlesztési program élelmiszeripari lába – derül ki a cikkből. „Az a politikai kompromisszum született a kormányzaton belül, hogy erre a célra soha nem látott, 5000 milliárdos keretet biztosítunk (ez a közös agrárpolitika kettes pillére), élelmiszeripari fókusszal. Célunk az, hogy a feldolgozó vállalatok többségében nemzeti tulajdonban legyenek” – mondja.

Azt is megerősíti, a Fidesz hitvallása, hogy a magyar termőföldnek magyar tulajdonban kell maradnia, és ez így is marad, az uniós bíróság előtt folyó – a vállalkozások és tőke szabad áramlását érintő – politikai pertől függetlenül.

Lázár továbbá bejelenti, előkészítés alatt áll egy olyan kormányzati döntés, amellyel a folyamatban lévő, különböző élelmiszeripari, állattenyésztési pályázatokon indulók – ha megfelelnek a formai követelményeknek – nyerni fognak. A kormány a következő másfél évben 1500 milliárd forintot fog kiosztani fejlesztésekre: automatizálásra, digitalizációra, robotizációra. Mindenki számára megnyitják a kaput. A cél, hogy fejlesztésre ösztönözzék a szektort, mert „a modernizáció nélkülözhetetlen, különben végleg leszakadunk”. Hozzáteszi, a Fidesz mindig a kisgazdaságok pártja lesz, ám kész együttműködni a nagyvállalatokkal, tőkeerős mezőgazdasági cégekkel is.

A közlekedés fejlesztése a kulcs

Az országgyűlési képviselő arról is beszél, milyen mozgástere van a kormányzatnak a multik befolyásának csökkentésére. Szerinte hatósági szabályozási eszközökkel elejét lehetne venni annak, hogy az itt működő multik folyamatosan becsapják a vásárlóikat. Megerősíti: „amihez joga van egy nyugat-európai polgárnak élelmiszerbiztonság és fogyasztóvédelem terén, ahhoz joga van a magyar polgároknak is.” Lázár szerint a magyar hatóságoknak kutya kötelességük megvédeniük a magyar fogyasztókat, és „sokkal több lehetőség van ebben, mint amennyit kihasználunk.” Példaként említi, hogy akár az építési szabályokkal is versenyelőnybe lehetne hozni a kicsiket a nagyokkal szemben. Mert elég a koncentrációból, a hatalmas bevásárlóközpontok terjeszkedéséből: „sok kis üzletre van szükség, ahol jó szolgáltatást kapnak a vásárlók”. Arra is utal, hogy a magyarországi online élelmiszer-kereskedelmet is magyar kézben kell tartani ahhoz, hogy valóban fejlődni tudjon az ország.

A tízéves vidékfejlesztési stratégia végrehajtása végén milyennek szeretné látni az országot? – kapja a kérdést a politikus, aki úgy felel: ennyi idő alatt radikális változásokat lehetne elérni. Ami a részleteket illeti, járási szinten kell megszervezni az oktatást, közlekedést, az egészségügyet – a közellátás minden formáját. A legfontosabb feladat, hogy radikálisan kell javítani a közlekedést. „Jól mutatja a saját politikai közösségem tévedését is, hogy a kötött pályára szánt európai uniós fejlesztési pénzek nagy részét Budapestre akarjuk irányítani. Nem véletlenül rosszabb az egészségi állapota a vidéki lakosságnak, mint mondjuk a fővárosi XII. kerületinek. Ez nemcsak a vagyoni, jövedelmi különbségeken múlik, hanem a szolgáltatások, ellátások megközelíthetőségén, elérhetőségén is” – áll bele Lázár János. Határozott álláspontja, hogy a közlekedés a kulcsa a vidék felzárkóztatásának. „Az egyik legjobb ötlet volt a Kecskemét-Békéscsaba autópálya megépítése, a Miskolc-Kassa autópálya, az összes megyei jogú város bekötése az autópálya-hálózatba, de ezt a munkát folytatni kell a kettes-hármas számú utakkal, a kerékpárutakkal, a településeken beüli úthálózat fejlesztésével” – sorolja.

Izgalmas kijelentése, hogy „az országban nem az az alapvető gond, hogy nincs pénz, hanem az, hogyan osztjuk el a meglévőt”. E tekintetben Lázár egyetért vele: az a nemzetstratégiai cél, hogy nemzeti kézben komoly erőforrások legyenek: a Mészáros-cégcsoporthoz hasonló vállalkozásból kellene még legalább egy tucatnyi. „Hosszú és kemény menet lesz, de én legitim és reális célnak tekintem, hogy az erőforrások magyar kézben legyenek, és egy erős magyar, nemzeti tőkésosztály jöjjön létre” – fejti ki.

Orbán Viktor örök

Az interjúban szó esik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel kapcsolatos tervekről, elképzelésekről is. Mint ismeretes, az új agrár-csúcsegyetem alapítványi kuratóriumát Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigatója irányítja, és Lázár János is tagja a grémiumnak. Ami a korábban ellentmondásosnak tartott Csányi–Lázár-viszonyt illeti, a honatya elárulja, „Orbán Viktor hozta létre ezt a ‘házasságot’, ő volt a házasságközvetítő, annak érdekében, hogy két olyan emberre bízza ennek a szektornak a gazdaságszervezési oldalát, akik már bizonyítottak ezen a téren, illetve megvan bennük az a gyakorlatias képesség, hogy amit mondanak, azt meg is csinálják.”

Ezzel együtt cáfolja, hogy Csányi Sándor pártfogásával kívánná megtalálni a helyét a Fideszben az Orbán utáni korszakban. „Nincs ilyesmiről szó, ez föl sem merül. Először is, Orbán Viktor örök. Én mindig nagyon sokat tanultam a nálam idősebbektől, akikkel együtt dolgoztam. Így volt ez Orbán Viktorral, és így van most Csányi Sándorral is” – fogalmaz Lázár János.

Beszámol róla, olyan egyetemet terveznek, ahová 10 ezer diák jár majd. A gödöllői, ultramodern kampusznak versenyképesnek kell lennie Nyugat-Európa vagy Amerika bármelyik egyetemével. Az egyetem az élelmiszeripari kutatás-fejlesztésében Európa élvonalába kerül. Olyan diplomát ad, amellyel kiváló mezőgazdász lehet az itt végzett fiatal, de akár a vidékhez kötött pénzügyi-gazdasági területen is hasznosítható tudást szerezhet.

Lázár János hitet tesz a felsőoktatás kormányzati átszervezése, átalakítása mellett is. „Az egyetemeknek juttatott vagyon a köz- és a magánvagyon jegyeit egyaránt mutatja, hiszen az állam tulajdonából ugyan kikerül, ám szigorúan közfeladattal, közcéllal terhelt marad. Ez nem privatizáció, hanem egy-egy közcél hatékonyabb finanszírozásának a modellje. Az állam az alapítványokon keresztül teljesíti a közfeladatát, ahol jobban tud érvényesülni a jó gazda gondossága” – oszlatja el a felmerült kétségeket.

Az interjú zárásaként a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fejlődését elemzi a kormánybiztos. Úgy értékel, eljutottak arra a pontra, túljutva a konszolidáción, hogy a cég terjeszkedni kezdjen az agráriumban. „Készen állunk arra, hogy invesztáljunk az élelmiszeriparban, vagy más, földművelő, növénytermesztő, illetve állattenyésztő társaságokban. Gazdasági aktorként akvizíciókban gondolkodunk, amelyek már a tervezés fázisában járnak – nemcsak itthon, de Szerbiában és Romániában is” – jelöli ki az irányt.