Egy szavazó: a polgármester ünnepélyesen megnyitotta a COVID-partyt az Éva utcai játszótéren! 1

“Egy szavazó” nevű olvasónk húsvétvasárnap este reagált arra, hogy Márki-Zay Péter polgármester belekötött a nagypénteki írásába. Olvasónk levelét változtatás nélkül közöljük. 

“Anyám halálára– 2. rész

Este fürdés közben a Facebookot pörgettem. Rossz szokás, egyre kevesebbszer teszem. Most viszont beleakadtam egy mondatba: „égjen egy gyertya azokért az emberekért, akik már nem lehetnek velünk húsvétkor”. Először nem akartam vele foglalkozni, az éjszakákat egyedül töltöm, édesanyám fényképe ki van téve az asztalomra, minden este elköszönök tőle, felidézek néhány dolgot, majd, ha sikerül, megnyugszom és alszom. Ha nem, akkor zokogok egy ideig és próbálom elfogadni, hogy elment és nincs többé. Ezt a dolgot, ahogy látom, Márki-Zay Péternek sem sikerült elfogadnia, pedig neki is el kell, és bizony azt is, hogy azzal, ahogy „fel akarta állítani az orvosokat és letérdeltetni Orbán Viktort”, vagy ahogy minden egyes vasárnapi bejelentkezésében beszélt a vakcinákról. Pl., ahogy valaki fel is hozta: „Szijjártó vakcinája”, azzal bizony elbizonytalanított megannyi választópolgárt.

Egyébként az én anyám egy volt azok közül, akik minden vasárnap ott voltak a szeánszain. Hogy ezek után az önhöz hű cselekedete után a halálát felhasználva képes Lázár Jánost megtámadni, talán mondjuk ki, leért a legaljára.

Mindenki magából indul ki!

Ezt egyébként épp az anyám tanította nekem. Ahogyan reagálsz valamire, abból pontosan látszik, hogy te mit cselekednél, meddig tudnál elmenni a siker érdekében, mi az, ami erkölcsileg belefér. Kérem, ezt még én sem néztem ki önből, hogy az anyám halálát is Lázár Jánosra „kenné”. Én nem kenem önre, bár ahogy írtam, biztos, hogy nagyon-nagyon sokat rontott a túlélési esélyein az, hogy végig ellenállt, miközben az ön szavait mantrázta.

Ha már így összejöttünk, tisztelettel kérem polgármester urat, hogy mostantól egyetlen bejelentkezésében se próbáljon elbizonytalanítani egyetlen embert sem, és kérem továbbá, hogy ne nyisson meg addig közösségi tereket, míg ilyen rendkívül rosszak az adatok.

Nagyon fontos, hogy ki szeretném jelenteni, soha nem találkoztam Lázár Jánossal, egyetlen szót sem beszéltem még vele. Tisztelettel vagyok a munkája iránt, mert engem is arra tanított az édesanyám, hogy a munkából lehet megélni, és mindig az beszéljen helyettünk. Ön éppen fordítva cselekszik, ezért is fura, hogy „bedőlt” önnek édesanyám. De épp a halála kapcsán jutott eszembe, hogy a mutatóba készült kereszténysége, és persze a hét, biztos vagyok benne, hogy csodálatos gyermeke volt az, ami elvakította. Ő azt már nem tudhatta meg, azt, amit a halála után én, hogy elsőként söpörte le az egyházhoz tartozó támogatásokat az asztaláról, amikor beiktatták, és valahonnan pénzt akart spórolni.

Ekkor jöttem rá, hogy az én anyám, aki mélyen hívő volt, biztosan emiatt állt ki minden szempontból önért, és mantrázta minden szavát, és sajnos hitte is el azokat.

Ön nem oltásellenes, ön, ahogy minden más baloldali politikus, csak elbizonytalanít. Ami éppen elég ahhoz, hogy valaki elkapja és meghaljon, ahelyett, hogy regisztrált volna oltásra. Az én anyámat már nem tudom visszahozni, de akarom, hogy a halála mentsen meg néhány embert, aki esetleg elolvasta az előző posztomat.

Nem annyira az ön személye ellen készült, hanem az ön szentségtelen és káros tevékenysége ellen, amibe emberek halhatnak bele. Nem bizonyíthatóan, bár, amikor egy embert elbizonytalanít, és az meghal pár hét múlva, mert nem akart oltatni, azért a család valószínűleg elgondolkodik, hogy te jó ég, miért hallgattunk a baloldali politikusokra, a fakenewsokra.

Nagyon kérem, lélegezzen pár mélyet, és gondolkodjon el, majd hagyja abba az elbizonytalanítást, hagyja abba a másokra mutogatást. Nem Lázár János írja a levelet, hanem egy ember, akinek meghalt az anyukája. Ezt kérem tartsa tiszteletben. Elég nekem, hogy tegnap is gyertyát kellett gyújtanom, elég nekem, hogy soha többet nem láthatom őt, elég nekem az, hogy bár sosem gondoltam, hogy ilyen fiatalon, de én is azok közé az általában idősebbek közé fogok tartozni, aki bármelyik pillanatban el tudja sírni magát. Persze, a levél elején is folytak a könnyeim, de azóta inkább azon jár az eszem, hogy tud valaki egy emberi halált felhasználni politikai ellenfele támadására. Bár, ahogy éppen fentebb írtam, mindenki magából indul ki. Elnézést kérek, zaklatottan írok, nem túl összeszedettem, de igen, erre ki akartam térni feljebb. Ne magából induljon ki, talán önnek belefér egy ilyen játszma, én ismeretlenül azt gondolom Lázár Jánosról, hogy ő nem találna ki ilyesmit csak azért, hogy önt bántsa, pláne, hogy mialatt Lázár János évente 3 alkalommal említi a nevét, ön egy bejelentkezés alatt megtriplázza ezt a számot.

Az én anyám meghalt! Sem ön, sem más nem tudja visszahozni. Nem fog már ránk nevetni többé, nem adhatok vissza neki abból, amit én kaptam tőle.

Bevallom, könnyes szemekkel zárom soraim, de már hozzászoktam. Segítsen, hogy talán pár emberrel kevesebbnek kelljen ezt megtennie, ne bizonytalanítson el embereket, hagyja abba a gyűlöletkampányát, amit most így húsvétkor, egy kereszténytől érthetetlen módon sem képes feladni.

Dolgozzon! Építsen! Erre kérték fel önt a támogatói, ezért szavaztak önnek bizalmat, és sejtem, hogy ennek sem lesz semmi foganatja: de ezért támogatta önt az én anyám is. Próbáljon meg úgy viselkedni. Tudom, hogy az idősek újra élnek egy kicsit, ha ilyen protest hangulatba kerülnek, amiből ön politikai karriert épít, és erre ön rájátszik, de mindannyian tudjuk, hogy ez hosszú távon nem működik.

Rövid távon pedig biztos, hogy nem működik az, hogy egy halott anyán gúnyolódik. Ez csak eltökéltebbé tesz engem is és a jobboldali szavazókat is.

Még egyszer, hogy értse: soha életemben nem találkoztam Lázár Jánossal, nem beszéltem vele, nem tudja, hogy ki vagyok. Egy légtérben sem voltunk egyetlen egyszer sem.

Az anyám viszont meghalt, és szeretném, ha a halála megmentene pár embert. Szeretném, ha bíznának azokban, akik meg akarják őket menteni, akik vakcinákat hoznak, akik beadják és azokban is, akik ellátják őket, ha arra van szükség. Én ezért írtam a levelet, és ezért is találtam ki, hogy sorozatosan írni szeretnék ilyen leveleket a Promenádnak.

Nagyon kérem, tartsa tiszteletben az édesanyám halálát! Tudom, hogy többször kértem, de most rimánkodom! Ő a támogatója volt, elveszítette, ne bántsa halálában. Könyörgöm!”

Egy szavazó előző levelét ITT olvashatja el.