118 éve avatták fel a vásárhelyi Kossuth-szobrot

1903. március 22-én avatták fel Kossuth Lajos szobrát, Kallós Ede alkotását Hódmezővásárhelyen – emlékezik a Tornyai János Múzeum.

„Ünnepet ültünk. Szép, nagy ünnepet. Emléket emeltünk a nagyok nagyjának, városunk díszpolgárának, egykori követének: Kossuth Lajosnak.”

118 évvel ezelőtt, 1903. március 22-én avatták fel Kossuth Lajos szobrát, Kallós Ede alkotását.

Korabeli sajtóbeszámolók szerint a szoboravatásán 20 ezres tömeg gyűlt össze az ünnepeltről elnevezett téren. Az eseményeket sokan páholyból, a díszruhába öltözött környékbeli épületek tetejéről követték. A szobor avatására eljött, több országgyűlési képviselővel együtt, Kossuth nagyobbik fia, Kossuth Ferenc is. Kossuth kisebbik fia, Lajos Tódor hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen. Küldöttségek érkeztek többek között Szegedről, Makóról, Gyuláról és Mindszentről is.

A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepség nyitányán a Hódmezővásárhelyi Dalárda elénekelte Bartay Ede Nemzeti ima című dalművét, majd Juhász Mihály polgármester és Endrey Gyula országgyűlési képviselő tartott beszédet. Ezt követően Kallós Ede szobrásztól Juhász Mihály átvette a szobrot, és ígéretet tett neki, hogy gondozzák azt. Miután Benedek János országgyűlési képviselő elszavalta a saját maga írt ünnepi ódát, a dalárda elénekelte a Himnuszt. Az avatás zárasaként a szobor talapzatát 78 koszorúval borították be. Délután társas lakoma volt a Fekete Sasban és a népkerti Vigadóban, melyben részt vettek a hódmezővásárhelyi még életben lévő idős 48-as honvédek is.

Az avatási ünnepségről a helyi sajtó mellett a Vasárnapi Ujság is beszámolt március 29-i számában, sőt leközölte Plohn Józsefnek a szoboravatásáról készített fényképét is.