The roncsderbi must go on – avagy miért nem kaptak engedélyt Jovány Gyula buszai?

Az ügyeskedő vállalkozó tankönyvi példája, amit Jovány Gyula a buszai engedélyeztetése körül előad. Finoman fogalmazva sem érhető, miért „okosban” nyomul, miért keres kerülőutakat, ha a két, külföldről beszerzett járművével minden rendben van…

Tegnap megírtuk: a Pest Megyei Kormányhivatal jogellenes engedélyeztetésre hivatkozva visszavonta a hódmezővásárhelyi Jovány Busz Kft. SLU-761 és SLU-762 rendszámú buszainak „közforgalmú személyszállításra alkalmas” minősítését. A kormányhivatal emellett jogosulatlan vizsgáztatási eljárás miatt eljárás indított azzal a Pest megyei magán vizsgáló állomással szemben, ahol a vásárhelyi vállalkozás megpróbálta beszerezni a személyszállításhoz szükséges engedélyt a külföldről megvásárolt buszokra. Értesüléseink szerint ugyanis kiderült, az érintett magán-vizsgaállomásnak ehhez a típusú vizsgáztatáshoz NINCS MEG A JOGOSULTSÁGA, ilyen engedélyt ugyanis elsőként CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a nemzeti közlekedési hatóság adhat ki.

Úgy tűnik, a Jovány Busz Kft. – miután nemrég „engedély nélküli buszokkal végzett személyszállítás” miatt három hónapra felfüggesztette működését a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal – megpróbált ügyeskedni, és megkerülni a hatóságot, a hivatalos utat, de végül mégis lebukott. Emlékezetes, a cég hatalmas port kavart azzal, hogy két buszára nem kérte meg a „közforgalmú személyszállításra alkalmas” minősítést, majd március 1-jétől annak ellenére futtatta azokat a vásárhelyi tömegközlekedésben, hogy az érvényes személyszállítási engedéllyel rendelkeztek volna. A hatóság előbb két ellenőrzésen büntetett, majd ráunva a „simliskedésre” felfüggesztette a vállalkozás tevékenységét.

Sokan már akkor nem értették, miért nem lehet az egyenes és tiszta utat választani, miért nem lehetett az arra illetékes hatóságnál precízen, pontosan kérelmezni a szükséges engedélyeket a buszokra, illetve azok hiányában miért annyira fontos ezzel az érintett két busszal is szolgáltatni Vásárhelyen. (Miért nem lehetett például még két, a megfelelő engedélyekkel rendelkező buszt bérelni máshonnan, míg ezek nem vizsgáznak le…) A közösségi médiában és a helyi sajtóban is akadtak olyan találgatások, melyek arra célozgattak, nem feltétlenül a legjobb állapotban lévő, a közforgalmi személyszállításra nem feltétlenül a legideálisabb járművekről lehet szó, hiszen azokat sok-sok évnyi nyugat-európai futás és „leselejtezés” után – úgy tudni, lengyelországi kitérővel és közvetítéssel –, kvázi kiszuperáltan” szerezte be Jovány Gyula. De ezzel együtt is megmagyarázhatatlan, hogy a vállalkozás miért nem kérte meg, és miért nem volt képes a hivatalos úton (a nemzeti közlekedési hatóságnál, illetve a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Műszaki Hatósági Főosztályánál) elintézni a közforgalmú személyszállításhoz szükséges engedélyeket a két buszra március 1-jéig, hiszen azzal elejét vehette volna minden támadásnak.

Ezt a narratívát erősíti, hogy miután „engedély nélküli buszokkal végzett személyszállítás” miatt felfüggesztették a működését, megint nem a hivatalos hatósági szervekhez fordult, és még csak nem is Csongrád-Csanád megyében, hanem megpróbálta megoldani – mondjuk így – „okosban”, azaz egy Pest megyei magán-vizsgaállomáson levizsgáztatni a buszokat. Csakhogy a hatályos jogszabályok szerint ez a vizsgáló állomás nem volt jogosult erre a vizsgáztatási eljárásra (jegyezzük itt meg: feltehetően ezt magának az állomásnak, illetve a kérelmezőnek is tudnia kellett – elég nagy baj, ha nincsenek vele tisztában!). Ezért a „közforgalmú személyszállításra alkalmas” minősítés megszerzését hivatalból jogellenesnek minősítette, és visszavonta a Pest Megyei Kormányhivatal. Hab a tortán, hogy a – mint kiderült: jogellenesen – megszerzett minősítést Jovány Gyula megint csak nem Csongrád-Csanád megyében próbálta jegyzőkönyveztetni, hanem Békés megyébe utazott – ahol talán nem hallottak a botrányairól… –, és az Orosházi Járási Hivatalban pecsételtette a buszok forgalmijába. Nos, most a Pest Megyei Kormányhivatal határozata alapján töröltetheti azokat, mert érvénytelennek tekinthetők.

Összefoglalva a fentieket, joggal merül fel a kérdés, mi ez, ha nem az a bizonyos vegytiszta ügyeskedés, ami miatt sokan – sajnos joggal és érthetően – gyanakodva néznek a magyar vállalkozók egy bizonyos rétegére? Ha minden rendben van ezekkel a buszokkal műszakilag és személyszállítási szempontból, akkor miért kell megpróbálni kijátszani a hatósági utat? Legalább ilyen súllyal merül fel a kérdés: miért védelmez Márki-Zay Péter egy ügyeskedő vállalkozót, ahelyett hogy számon kérné, miért nem tudja teljesíteni a közpénzből, az adófizetők 96 millió forintjából kötött szerződés alapján a közszolgáltatást?

Az ügyben ismét megkerestük a Jovány Busz Kft.-t – mely, jelezzük, korábban egyetlen megkeresésünkre, egyetlen kérdésünkre sem adott semmiféle választ, vagyis: lapít –, és az alábbi kérdéseket tettük fel:

Miért nem a nemzeti közlekedési hatóság fordultak az SLU-761 és SLU-762 rendszámú buszainak „közforgalmú személyszállításra alkalmas” minősítése ügyében február óta? Miért nem kérték meg a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Műszaki Hatósági Főosztályánál a „közforgalmú személyszállításra alkalmas” minősítést a két buszra, miért nem jelentkeztek be a hatóságnál erre a típusú vizsgáztatásra?

Mi alapján választották ki azt a Pest megyei magán-vizsgaállomást, ahová a két buszt márciusban elvitték vizsgáztatni?

Tudtak-e arról, hogy ez a vizsgáló állomás nem jogosult a „közforgalmú személyszállításra alkalmas” vizsgáztatási eljárás lefolytatására, mert az a nemzeti közlekedési hatóság kizárólagos jogköre?

Felmerült-e bármi olyan probléma, műszaki vagy személyszállításhoz kapcsolódó aggály a buszokkal kapcsolatban, ami miatt úgy érezték, ezt a Pest megyei magán vizsgáló állomást kell megkeresniük, nem a nemzeti közlekedési hatóságot?

Miért nem kezdeményezik a Csongrád-Csanád megyei illetékes hatóságnál a két buszra a „közforgalmú személyszállításra alkalmas” minősítéshez szükséges vizsgálati eljárást?

Ha felelnek, természetesen tájékoztatjuk olvasóinkat.