Kibújt a szög a zsákból: párttá alakulhat Márki-Zay mozgalma

Nettó pofátlanság: az átláthatóság és a nyitottság önjelölt Messiása eltitkolná a választók elől, melyik ellenzéki párthoz dörgölőzik, a szivárványkoalíció melyik pártjának ideológiáját részesíti előnyben, s adott esetben melyik frakcióba csüccsenne be a parlamentben. Ez ám a kész átverés – no meg a hatalom szeretete…

Mind a 106 országgyűlési választókerületben előválasztást rendeznek a balliberális pártok idén augusztus közepétől – jelentette be vasárnap közös közleményben a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik és a Momentum. Leszögezték, megállapodásuk szerint a 106 előválasztáson „nemcsak a pártok jelöltjei, de civilek is elindulhatnak, akiknek a hatékony közös kormányzás érdekében előre jelezniük kell, hogy a hat szervező párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munka során. A közös kormányzás ugyanis közös felelősséget is jelent.”

A hatpárti nyilatkozat kiemeli: „az előválasztáson mindenki indulhat, aki elfogadja a jelölti feltételeket.” Köztük tehát azt, hogy az úgynevezett civil, független jelentkezőknek előre nyilatkozniuk kell róla, melyik balliberális párt, melyik párt ideológiája áll hozzájuk a legközelebb, adott esetben kinek a frakciójába ülnének be a parlamentben.

Márki-Zay Péter – aki nemrég kinyilatkoztatta, részt akar venni az előválasztáson a Csongrád-Csanád megyei 4-es körzetben, vagyis már nem akar polgármester lenni, hanem mindenáron dobbantana az országos politikába – azonnal csúcsra járatta a maszatolást és a sunnyogást. Az átláthatóság és a nyitottság önjelölt Messiása ugyanis nemes egyszerűséggel ELTITKOLNÁ a választók elől, melyik ellenzéki párthoz dörgölőzik – vasárnapi facebookos prédikációjában ugyanis leegyszerűsítve azt fejtegette: SENKINEK SEMMI KÖZE HOZZÁ, NEM TARTOZIK A VÁLASZTÓPOLGÁROKRA.

Hogy mi van? Igen, jól hallják, jól értik, az őszinteség farizeus bajnoka nem kötné az emberek orrára, melyik párthoz húz, konkrétan eltitkolná, melyik pártnak tesz hűségesküt. Mi ez, ha nem gyáva és képmutató sunyítás, a választók lenézése, átverése, szembeköpése?

„A pártok azt kötötték ki, hogy ki kell jelentsék előre ezek a civilek, hogy amennyiben megnyerik az előválasztást, majd megnyerik a választást is 22-ben, akkor a hat párt közül melyiknek a frakciójába hajlandóak beülni. Hát ennyi kompromisszumot én is elfogadtam, ennél többet azért tartanék károsnak, még azt is, hogy ha nyilvánosan kellene ezt a vállalást megtenni, mert ha ezeket a civil, sok esetben civil jelölteket összekötik valamelyik párttal, akkor sokkal kevesebb szavazatot fognak kapni majd 22-ben” – fejtegette. Majd hozzátette, megérti, hogy mindegyik indulónak előre meg kell neveznie egy frakciót a hat közül, de még egyszer nyomatékosította, a maga részéről azt akarja, hogy „már maga ez az információ se legyen nyilvános”.

Márki-Zay ezzel végérvényesen kimutatta a foga fehérjét: számára az egész politikai, közéleti szerepvállalás nem szól másról, mint a hatalomról, az országos politikai hatalomról – a hatalom szeretetéről. Hiszen azzal, hogy a pártok előtt – az előválasztás szabályai szerint – nyilatkozik róla, melyikükhöz szeretne csatlakozni, melyiknek az ideológiájával, programjával, vezető személyiségeivel vállal közösséget, melyikükkel ücsörögne az országgyűlésben, de ezt nem akarja elárulni a választóknak, a napnál is világosabb, hogy megvezeti, becsapja, átveri az embereket. Ha nincs titkolnivalója, miért titkolózik, mit rejteget? Hogy szónokolhat bizalomról, s hogyan kérheti a közösség bizalmát, ha el akarja titkolni, kicsoda ő valójában, és melyik pártot, melyik párt érdekeit képviseli?

Amikor a zsíros pozíciókat, falatokat osztják, amikor segítség és támogatás kell, akkor jól jönnek a pártok, akkor álljon mellé Jakab Péter, Fekete-Győr András vagy Gyurcsány Ferenc és csapata, egyébként meg „szégyelli” őket? Pedig mindenkinek JOGA van hozzá, hogy tudja, Márki-Zay a Jobbik, a Momentum, a DK, netán más párt embere, és ennek a szempontnak a figyelembevételével, mérlegelésével dönthessen róla. Ha már nyugati típusú, ultraeuropéer demokráciáról papol nap mint nap…