Régészeti leletek a tram-train nyomvonalán 2

Hódmezővásárhely múltjának, leginkább a város kialakulásának alig ismert mozaikjait kutatták a Tornyai János Múzeum munkatársai 2016 és 2020 között a tram-train városi szakaszán végzett régészeti szakfeladatok során. A kutatások eredményeit Csányi Viktor összegzi a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozat záró előadásán, amelyet február 24-én, szerdán 17 órai kezdettel vetít le a vásárhelyi közgyűjtemény videómegosztó csatornáján.

A Tornyai János Múzeum végezte 2016 és 2020 között Hódmezővásárhely közigazgatási területén belül a tram-train közúti és vasúti munkáihoz kapcsolódó régészeti szakfeladatokat, melyek során az érintett területeken több kutatás is zajlott: próbafeltárások, régészeti megfigyelések, régészeti- és geológia fúrás, régészeti bontómunkák, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés. Bár teljes felületű megelőző feltárások elvégzésére nem került sor, de első sorban a fémdetektoros kutatások, valamint a geológia fúrások újabb és ezidáig nem ismert adatokkal és „beszédes” leletekkel gazdagították a Hódmezővásárhely városának történetéről alkotott ismereteket.

A feltárások egy-egy izgalmas leletét a 2020. évi Építés alatt című kiállításon, valamint a múzeum közösségi média felületén futó sorozatból már megismerhették az érdeklődők, mint például az I. Lipót által 1695-ben kibocsájtott ezüstérmét vagy egy szintén 17. századi angol textilplomba töredéket. Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régészének előadását megtekintők nemcsak abból nagyszámú leletből kaphatnak ízelítőt, amelyek a kutatások során előkerültek, hanem megismerhetik Hódmezővásárhely közép- és újkori városiasodásának folyamatát a régészeti eredmények tükrében.

Régészeti leletek a tram-train nyomvonalán 1