Orbán: a gazdaságvédelmi intézkedések elérték céljukat

Ha lebonyolítja a kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások alóli “nyitásról” a februári nemzeti konzultációt, akkor “döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A kormányfő az újraindítási terv fontos lépésének nevezte a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását. Többször megírtuk: ez szorosan kapcsolódik Lázár Jánoshoz, aki javaslatot tett a kormánynak az agrárium újraélesztése érdekében. 

A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként döntött a kormány egy új hitelkonstrukció bevezetéséről a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak: így ők 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amelyet csak 3 év után kell elkezdeni törleszteni – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

Kifejtette: a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság – bár nem tudta ledönteni a lábáról – adott “egy nagy gyomrost” a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.

A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely – mondta – elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében. A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.

A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését – amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.

Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.

A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.

Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll – ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta – mondta a kormányfő.

Jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt – online formában – a nyitás kérdéseiről.

“A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, “nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”.

Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor “döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét”. “Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott.

A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.

A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt – amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.

A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig “az átalakulni akaró egyetemek” át tudják magukat alakítani.

A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd – ismertette a miniszterelnök.

Hozzátette: bizonyos kérdésekben – a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően – Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban – például a zöldgazdaságban és a digitalizációban – viszont a legerősebb szövetségese.

Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását.

Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.

Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban.

Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.

Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni. “Fejtörést okoz mindannyiunknak (…), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.

Varga Mihály: a beruházások alapozzák meg a következő évek növekedését

A beruházási ráta magas szinten tartása alapozza meg a következő évek növekedését – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Hozzátette: a járvány idején a magyar gazdaságvédelem elsősorban a beruházási ráta magas szinten tartására koncentrált, arra, hogy magas maradjon a nemzetgazdasági és az állami beruházások aránya is. Ez adta az elmúlt években a gazdasági növekedés jelentős lendületét. Jól látható, hogy 2020 első három negyedévében a nemzetgazdasági beruházásokban európai összevetésben a második helyen, míg az állami beruházások arányát tekintve az első helyen volt a magyar gazdaság – mondta.

Kijelentette: ebben van jelentős előnye az országnak, és ez alapozza meg a következő évek növekedését.

Varga Mihály szerint az idei második negyedév lesz a fordulópont, amikor már kétszámjegyű lesz a gazdasági növekedés.

A másik fontos célnak a munkahelyek megvédését és a megszűnők helyett újak teremtését nevezte, megjegyezve, hogy a decemberi adatok alapján Magyarországon az egyik legkedvezőbb a munkanélküliségi ráta az unión belül.

Rámutatott arra, hogy a világjárvány egyszerre okozott egészségügyi károkat, és gazdasági válságot. A visszaesés az adatok szerint az 1929-es világválságnál is nagyobb mértékű lett; ami akkor három év alatt következett be, az most három hét alatt.

A magyar gazdaságnak is kétarcú év volt a tavalyi, 2020 január-februárjában még a tervezettnek megfelelően teljesített a gazdaság, a korábban meghozott gazdasági döntések segítették az elmúlt évek lendületének megtartását. Hozzátette: a magyar kormány idejében lépett, 2019 nyarán 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv indult, nagymértékű adócsökkentést, beruházásösztönzést, agrárvállalati támogatást, kutatás-fejlesztési programot indítva.

Felidézte, hogy a dinamikus növekedést a járvány durva fékezéssel állította meg, a 2020 márciusi visszaesés az első negyedévet is lerontotta, azonban még így is 2,2 százalék körül nőtt akkor a magyar gazdaság. A második negyedév leállása brutális visszaesést hozott, tulajdonképpen satufékről beszélhetünk – fogalmazott Varga Mihály, mivel soha nem esett vissza ilyen mértékben, 13,6 százalékkal a gazdaság.

Jó hírnek nevezte, hogy az elmúlt évek eredményes gazdasági lépései erősebbé tették a magyar gazdaságot: a foglalkoztatottak száma magas maradt, folytatódtak a beruházások. Mindezeket a kormány erőteljes költségvetési eszközökkel támogatta: bértámogatással, versenyképesség javító beruházásokkal, adó-, és járulékcsökkentésekkel – mondta, hozzátéve, a visszaesés már a harmadik negyedévben is lassult. Jó okkal lehet szerinte feltételezni, hogy tavaly az év egészében a vártnál kisebb, 5-6 százalék közötti volt a gazdasági visszaesés.

Közlése szerint több mint 4 ezer milliárd forintot fordítottak a költségvetésből beruházások támogatására, és jelentős volt a gazdaságvédelmi kiadások aránya, jelentős összeget költöttek a járványügyi védekezésre. Plusz mintegy ezermilliárd forint volt az államháztartásból hiányzó összeg a magyar gazdaság alacsonyabb teljesítménye miatt.

A tárcavezető a magyar államadóssággal kapcsolatban leszögezte: költségvetési akadálya az emberi életek védelmének, és a munkahelyek megőrzésének nem volt, és ezután sem lesz. “A magyar kormány felelős döntést hozott akkor, amikor plusz intézkedésekkel tudta a humán erőforrás védelmét, és a munkahelyek megtartását-újrateremtését szolgálni”- mondta, hozzátéve: ez a nemzetközi intézmények által is javasolt irányt jelentett. “Akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk az elmúlt évek fegyelmezett fiskális politikájához, és nem élénkítünk, nem támogatunk, nem segítünk akkor, amikor a legnagyobb baj történik” – jelentette ki. Az államadósság továbbra is az uniós átlag alatt van, a hiány pedig uniós szinten.

A kilátásokról elmondta: sok függ a vakcinahelyzettől, és attól, hogy hogyan hat a járvány a gazdaság egészére. A befektetett energia és pénz nem vész el szavai szerint, növekedést fog teremteni. Az ország már az idei második negyedévben visszaállhat a növekedési pályára a meghozott intézkedésekkel – mondta.

A járványidőszak tanulságai között kiemelte: a globális láncok sérülékenyek, az ellátásbiztonság kiemelt, ezért döntött a kormány az egészségipari támogatási programokról eddig 68 milliárd forint értékben. A versenyképességet javító intézkedéseket folytatni kell Varga Mihály szerint. Magyarország vonzó ország lett, a termelési láncban óriásit lépett előre, ezt a szélesíteni kell, magyar termékekkel kell lefedni a teljes láncot, ezt a következő időszak feladatának nevezte. A fejlettségben való továbblépéshez önálló, értékláncokat maga köré szervezni képes magyar vállalatok és márkák kellenek. A versenyképesség fontos tényezője az automatizáció lesz, ebben jó pozícióban van az ország. Számításaik szerint ugyanakkor csaknem 1,5 százalékos növekedést lehet hozzáadni a magyar gazdaság teljesítményéhez, ha kiterjed a gazdaság egészére a digitalizáció, automatizáció, robotizáció.

Ötödik tanulságnak a regionális gazdaságfejlesztést emelte ki;, arra van szükség, hogy kulcsra kész ipari parkok kialakításával segítsék a beruházások letelepedését. A piacképes szaktudás járul hozzá a gazdasági sikerekhez, ebben Magyarországnak előre kell lépnie, egyik területe a szakképzésben részt vevők arányának további növelése – összegezte.

A magyar gazdaság teljesít, egyes ágazatai váltak sérülékennyé

Magyarország az Európai Unió egyik legjobban teljesítő gazdasága, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt egyes ágazatai sérülékennyé váltak, a bajba került iparágak, az érintett vállalkozások megsegítése továbbra is szükséges – mondta Parragh László.

A kamara elnöke a makrogazdasági veszélyek közül egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, lánctartozások alakulnak ki, csődhullámok lehetnek, a munkanélküliség és a munkaerőhiány egyszerre lehet jelen, a keresetek növekedése lassulhat az infláció növekedése mellett, és a vállalkozások digitális fejlettsége gyenge, alacsony az innovációs hajlandósága, az exportpiac alakulása a nemzetközi piacok helyreállásától függ.

Azzal számolnak, ha a vírusválság nyár végére véget ér, akkor még ebben az évben szép eredményeket lehet elérni – fogalmazott Parragh László.

Az MKIK elnöke kitért arra is, hogy a kamara és a Fidesz 2010-ben megállapodott a gazdaság rendbetételéről, mindkét oldal tartotta a szavát, ezért az együttműködés alapján jelentős eredményeket tudtak elérni.

Az elnök szerint a megállapodás megújítása időszerűvé vált, ezért javasolják annak átgondolását. A megállapodásban a világ elvárásait is figyelembe véve koncentrálni kell a digitalizációra, a zöld- és a fenntartható gazdaság megteremtésére, folytatni kell a hazai tulajdonú vállalkozások erősítését, főleg azokban az ágazatokban, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságúak, ilyen például az élelmiszeripar, az építőipar, a járműipar, a védelmi és űripar – fogalmazott a kamara elnöke.

Parrag László felidézte a kamara szerepét a válságkezelésben, vállalkozói véleményeket, javaslatokat tették a kormánynak. A kormányzati intézkedésekben sok helyen visszaköszönt a kamarai javaslat, például a munkahelyi programokban, az érintett kiemelt ágazatok támogatásában, a cégek finanszírozásában a kamara rendszerének szerepvállalásában.

Kiemelte: a Széchenyi Kártya Program 18 éve létezik, erős a vele szembeni vállalkozói bizalom, ezért a programot folytatni kell, hiszen az elmúlt 18 évben 450 ezer vállalkozáshoz jutottak el hitellel, tavaly 26 ezer hitelügyletet kötöttek 600 milliárd forint értékben.

Hozzátette, szerencsésnek tartanának egy olyan hitelt is a programban, amelyet az egészen kicsi vállalkozók is megkaphatnák gyorsított eljárásban.

Az MKIK elnöke szólt arról is, hogy a kamara szerepe jelentős a szakképzésben, és szerinte az iskolarendszert, a tananyagot a gazdaság, a munkaerőpiaciigényeknek megfelelően folyamatosan fejleszteni kell.

Parragh László hangsúlyozta, továbbra is széleskörű összefogásra van szükség a problémák áthidalására, elkerülhetetlen a bajban lévő ágazatok közvetlen megsegítése, a bürokratikus terhek mérséklése, a növekedésbarát adórendszer finomhangolása, a kutatás- és innovációs tevékenység támogatása, a digitalizáció segítése.

A gazdaság újraindításához gyors intézkedéseket kell hozni, a forrásokat pedig célzottan kell felhasználni – javasolta a kamara elnöke.

MTI