Terrortámadás Bécsben, több halott

Az Ausztriában élő migrációs hátterű bűnelkövetők lakosságarányukhoz mérten 2,2-2,9-szeresen felülreprezentáltak a bűnözési statisztikákban  – derül ki a Migrációkutató Intézet tanulmányából, amely Ausztria második világháború utáni bevándorlástörténetét, valamint  bevándorlók sajátos szociodemográfiai viszonyait és bűnügyi statisztikáit mutatja be.

Megugrott a bűncselekmények száma Ausztriában a migrációs válság óta

Ausztria lakosságának 23,4 százaléka rendelkezett migrációs háttérrel 2019-ben, ami csaknem négyszerese az 1991-es értéknek. A történeti előzmények miatt a legjelentősebb kibocsátók Ausztria felé továbbra is az EU-tagországok, a volt jugoszláv államok és Törökország, ezek adják a migrációs hátterű lakosság közel 80 százalékát – olvasható a tanulmányból.

A  2015-16-os migrációs válság hatására számottevően növekedett az afgán, iraki, szír közösség.  Számuk 2019-ben elérte a 126 ezret.

A nem európai uniós országokból bevándorolt lakosságra jellemző szociodemográfiai adatok trendszerűen kedvezőtlenebb képet mutatnak az osztrák állampolgárokénál, különös tekintettel a török, szír, afgán és iraki állampolgárokra.

Az alacsony társadalmi státuszból történő felemelkedés számukra, többek között az alacsony iskolázottság, a nyelvtudás hiánya, az alacsony jövedelem miatt rendkívül nehezen valósítható meg. A lakosságarányt is figyelembe vevő ausztriai bűnelkövetői statisztika igazolja azt a kriminológiai törvényszerűséget, hogy a hátrányos szociodemográfiai körülmények hajlamosítanak a bűnelkövetésre és a radikalizációra: a külföldi elkövetők lakosságarányukhoz mérten 2,2–2,9-szeresen felülreprezentáltak a bűnözési statisztikákban.

A 2010 és 2020 közötti adatok alapján elmondható, hogy folyamatosan emelkedett a külföldi állampolgárok által elkövetett bűncselekmények száma. A statisztikákból kiderült, hogy 2015 után jelentősen romlott a helyzet.

Ezen belül is a külföldi gyanúsítottak között kiemelkedik a menedékkérők aránya: 2015-ben az összes külföldi gyanúsított 15,6 százalékát (14 458 fő), 2016-ban 21,1 százalékát (22 289 fő) adták.

A tanulmányból kiderül, hogy erősödő kihívást jelent az iszlamista radikalizáció, amellyel kapcsolatban az eddigi programok hatékonysága legalábbis megkérdőjelezhető. Az ebben rejlő kockázatokat szemléletesen mutatta a 2020. november 2-i bécsi terrortámadás.

Az Ausztriában élő osztrák állampolgárok átlagéletkora 44,5 év, a külföldieké 35,4, a szír állam-polgároké 25,1, az afgánoké pedig 24,8 év. Az átlagéletkorok közötti szignifikáns különbségnek az ad különös jelentőséget, hogy a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek a legveszélyeztetettebb korosztály a bűnelkövetővé válást illetően.

A teljes tanulmány ITT olvasható.

Forrás: hirado.hu