Pásztor Jánosra emlékezik a Tornyai

140 évvel ezelőtt, 1881. január 29-én született Pásztor János (1881-1945), a XX. századi magyar szobrászművészet kiemelkedő alakja – tette közzé a Tornyai János Múzeum.

“A gyomai születésű Pásztor gyerekkorától 1910 februárjáig Hódmezővásárhelyen élt, bár művészeti tanulmányait 1899-tól 1903-ig a budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában, majd 1903 és 1905 között állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémián folytatta. Miután hazatért Párizsból, 1906 márciusától a Serház téri kaszárnyában kapott műtermet a várostól, ahol egészen 1910-ig, Budapestre költözésig dolgozott.

Egyik célja volt, hogy alkotásain keresztül bemutassa a magyar nép életének jellegzetes alakjait és pillanatait, erre példa a vásárhelyi korszakában készült alkotásai, a Búcsúzkodás és a Vízmerítő lány, de megemlíthetjük a Balatonfüreden felállított Halász és Révész című szobrait is. Életművének külön fejezetét alkotják a klasszikus, idealizált szépségű női akt szobrai, mint például Az elűzött, a Primavera és a Kazinczy-kút nőalakja.

Művészetének harmadik vonulatát jelentik a különféle emlékművek, melyek közül az egyik legismertebb alkotása volt a budapesti Szabadság téren 1921-ben felavatott Kelet című szobor, melyet 1945 augusztusában lebontottak. Számos I. világháborús hősi emlékmű – többek között Hódmezővásárhelyen, Makón és Földeákon –, és a Csendőrvértanúk emlékműve fűződik a nevéhez, ezek mellett megformázta többek között Báthory Istvánt, II. Rákóczi Ferencet, Gömbös Gyulát, Ludwig van Beethovent és Rudnay Gyulát, de az ő alkotása Lotz Károly síremléke is. Munkásságát számos szakmai és közéleti díjjal jutalmazták: 1906: Harkányi-díj, 1922: Állami Nagy Aranyérem, 1925: Akt-díj, 1929: a barcelonai világkiállítás Nagydíja, 1930: Corvin-koszorú, 1941: Magyar Corvin-lánc. 1945. január 7-én Budapest hunyt el.

Életművét a Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének Fotótárába őrzött hagyatékának segítségével idézzük meg. A 250 db üvegnegatívból és 57 db filmnegatívból álló gyűjtemény bemutatja Pásztor János alkotóművészetének folyamatát, hiszen láthatjuk rajta a szobrok mintázását, a beállított modelleket, valamint alkotásai agyag- és gipszmodelljeit, de bepillanthatunk Pásztor János magánéletébe is” – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.