Lázár János: a Hagymatikum befejezésével nagy lendületet fog venni a turizmus Makón

A közepes méretű városok közül kevés olyan van, amelynek a fejlesztésében ekkora lehetőség lenne, mondta el a Makó Híradónak Makóról a térség országgyűlési képviselője. Lázár Jánost a jelenlegi koronavírus-helyzetről és a védőoltás felvételének fontosságáról is kérdezték.

– Tavaly év végén kinevezték a Hagymatikum beruházás kormánybiztosává. Egy 5 éve húzódó beruházásról beszélünk, hol tartunk most, mik a legfontosabb lépések?

Ha már a projekt időigényét említi, a méltányosság és az igazságosság úgy kívánja, hogy rögzítsünk valamit. Hagyományosan úgy szoktunk fogalmazni, hogy a fürdőépítésnél Makovecz Imre terveit valósítjuk meg, ami a nagy egészet tekintve igaz. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy ezek a tervek – épp a Mester halála miatt – részben befejezetlenek maradtak. A beruházás elhúzódásának fő oka tehát az volt, hogy évekig tartott a tervek véglegesítése, a kiviteli tervek elkészítése. Makovecz építészete egyedülálló a világban, az épített örökségünk legfontosabb részét képezi, alkotásai pedig országszerte hozzájárulnak a helyi turizmus vonzerejéhez. A kormány ezért eltökélt abban, hogy Makovecz félbemaradt, vagy csak a terv formájában létező alkotásait fölépítse ott, ahol erre helyben van fogadókészség. Erre egy támogatási stratégia is született, a Makovecz-program, amelynek Makó az egyik legnagyobb nyertese.

– A fürdő fejlesztése a város gazdasági életét is új pályára állítja, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a turizmus. Ezt is mérlegelték?

– Makó a kormány egyik legfontosabb stratégiai szövetségese a dél-alföldi régióban. A közepes méretű városok közül kevés olyan van, amelynek a fejlesztésében ekkora lehetőség lenne. A beruházás felgyorsítását valóban gazdasági okok is indokolják, hiszen a város számára a turizmus jelentheti a kitörési pontot. Miután a Hagymatikum számai meggyőzően alakultak, érdemes további fejlesztéseket is végrehajtani. A kormány most két dologra figyel országosan. Egyrészt arra, hogy a legsérülékenyebb ágazatokban is, mint a vendéglátás vagy az idegenforgalom, minél több vállalkozás talpon maradjon. Másrészt arra, hogy Magyarország ne csak túlélje ezt az időszakot, de ahol lehet, még felkészültebben, még több eséllyel álljon majd rajthoz a járvány utáni versenyben. Ezért fontos az, hogy az itteni fürdőberuházás minél előbb elkezdődjék, másfél-két év múlva pedig újabb lendületet vehessen a makói turizmus.

– Tudott már valakivel egyeztetni a fejlesztés sorsát illetően?

– Beszéltem a Beruházási Ügynökséggel, amely a kormány megbízásából bonyolítja ezt a fejlesztést. A konstrukció lényege, hogy az állam mindent megépít, majd kulcsrakész állapotban átadja a városnak. A kormánynak az volt a feltétele, hogy felügyeljem ezt a beruházást, mint olyan ember, aki „látott” már kormányzati munkát, illetve van tapasztalata nagyívű beruházások lebonyolításában, időnként válságmenedzselésében. Jó hír, hogy már két közbeszerzési eljárás lefolytatásra került, a másodiknak pedig lehet is eredménye, ha a kormány egy kétségkívül jelentős forrást, mintegy 9 milliárd forintot rendel a beruházáshoz. Az összeg nagyságát az magyarázza, hogy ez nem egyszerű „dobozépítészet”, hanem egy organikus műalkotás, amelynek a megépítése nagy odafigyelést és speciális szaktudást igényel. Van rá vállalkozó, de ez költséges folyamat. Január végén meglesz a közbeszerzési eljárás eredménye, kiválasztásra kerülhet az a vállalkozás, amely képes a beruházást a makoveczi örökséghez méltó színvonalon megvalósítani. A kormánynak februárban kell döntenie arról, hogy ehhez hozzárendeli-e a forrást. Ha ez is megvan, akkor áprilisban el lehet kezdeni az építkezést, ami másfél-két évig tart majd. Nekem az lesz a dolgom, hogy hétről hétre, hónapról hónapra felügyeljem azt: betartassam a szigorú menetrendet.

– A Hagymatikum befejezése mellett ráadásul Makón tervben van egy szálloda építése is, hasonló nagyságrendű forrásból.

– Amint említettem, a gazdaságélénkítés lényege azoknak az ágazatoknak a beazonosítása, amelyek kitörési pontot jelenthetnek egy-egy térségben. A dél-alföldi régióban az agrárium és az élelmiszeripar mellett ez a turizmus. A kormány terve, hogy a Gyula-Mezőhegyes-Makó-Szeged-Mórahalom tengely fejlesztésekben, támogatásokban részesüljön, hiszen ezeken a településeken van olyan turisztikai attrakció, amely vonzza a határmenti külföldieket és a hazai polgárokat is. Ebből logikusan következik, hogy Makón nemcsak fürdőt építünk, hanem szállodát is. Az a célkitűzés, hogy egy magas minőséget képviselő, 120 szobás hotel épüljön. A város azzal nyerné a legtöbbet, ha ezt egy jónevű, a szállodaiparban érdekelt és tapasztalt csoport valósítaná meg. Ez ugyanis garancia lenne a szolgáltatási minőségre. Ha a fürdő bővítése és a szálloda megvalósul, azzal „eldől” Makó sorsa, amely így már nem elsősorban a hagyma, sokkal inkább a Hagymatikum városa lesz. A következő nemzedékek számára a gyarapodás forrását már a turizmus és az ezt kiszolgáló létesítmények, szolgáltatások fogják biztosítani. Új korszak kezdődik a város történelmében.

– Ezek szerint még most is úgy látja, hogy Makó utolérheti Gyulát a turizmus tekintetében?

– Minden adott a sikerhez. Ha ez a két beruházás 2021-ben elindul, Makó 10 év múlva valóban utolérheti a dél-alföldi fürdőturizmus mércéjének számító Gyulát. Nagy potenciál van a városban: kiválóak az adottságok, jók az alapok, nem a nulláról indulunk. A széles értelemben vett rekreációs lehetőségek idevonzzák majd a turistákat nemcsak Magyarországról, hanem a határontúli területekről, elsősorban Romániából és Szerbiából is. A Hagymatikummal és az új fürdővel a középpontban pezsgő szolgáltatási élet fog itt megindulni, helyi beszállítók és alvállalkozók sora kapcsolódhat be a turizmusba, családok százai, ezrei találhatják meg a boldogulásukat az új gazdasági modellben.

– A közbeszédet viszont Makón most nemcsak a beruházások alakulása uralja, hanem Czirbus Gábor lemondása is az alpolgármesteri tisztségről. Mit gondol erről? Meglehetősen váratlanul jelentette be.

– Határozott elképzelései és céljai vannak. Elfogult vagyok vele, mert a barátomnak tekintem. Ő a helyi Fidesz elnöke, nagyon régóta dolgozunk együtt, a csapatot sokszor vezethettük közösen győzelemre. Nagyon jó munkát végzett a Városházán, de megértem, ha egy bizonyos idő eltelte után valami mást szeretne csinálni. Tiszteletben kell tartani a döntését, és megköszönni a szolgálatot, amit a városért, az itt élőkért végzett. Fiatal, nagy jövő előtt áll: Czirbus Gábor Makó egyik komoly tartaléka.

– Ma már szinte minden interjúban szóba kerül a koronavírusjárvány, és következményei, hogyan látja a mostani helyzetet?

– Két harc folyik párhuzamosan. Küzdelem az emberi életért és küzdelem a hazai vállalkozások, munkahelyek megmentéséért. Az orvostudomány mai állása szerint egyetlen védekezési esélyünk van, ha a magyar társadalom nagy része beoltatja magát. Ennek a szükséges, de önmagában még nem elégséges föltétele, hogy legyen védőoltás. Ma ebből az Európai Unióban sajnos sehol nincs megfelelő mennyiség, Brüsszel ugyanis súlyos hibát vétett a felkészülés során, a szükséges oltóanyag-mennyiség lefoglalásakor. Angliában, Amerikában és Izraelben is sokkal jobban áll az oltás. Szerencsére a magyar kormány – ez is a szuverenitási politika része – nem ül ölbe tett kézzel: a világ minden vakcinagyártójával közvetlenül tárgyal. Ha ezeket a vakcinákat a híresen szigorú magyar járványügyi szakemberek is biztonságosnak ítélik, velük is megkezdődhet az oltás, és ledolgozhatunk valamit abból a hátrányból, amit a brüsszeli hivatalnokok miatt szenvednénk el.

– Ha azonban már elérhető lesz, akkor is fennáll a kérdés, az állampolgárok élnek-e majd a lehetőséggel?

– Ellentmondásos és nem túl biztató hírek vannak ezzel kapcsolatban. Az influenzaoltást 20-30 százalék vette fel Makón, és most az egészségügyi dolgozók jelentős része sem veszi fel a Covid elleni védőoltást, amit én nagyon kockázatos jelenségnek tekintek. A családommal együtt én is átestem a koronavíruson, hála istennek, szinte tünetmentesen, de meggyőződésem, hogy ez csak azért történhetett így, mert felvettük az influenza és a tüdőgyulladás elleni védőoltásokat is. Mindenkinek csak azt tanácsolhatom, hogy vegye fel a védőoltást, amit Magyarország kormánya ráadásul ingyen biztosít a számára. Megfelelő arányú átoltottság nélkül nem tudunk megszabadulni a koronavírustól: a 8 millió felnőtt legalább kétharmadát át kellene oltanunk ahhoz, hogy semmilyen korlátozásra ne legyen szükség, elsőként pedig legalább azt el kellene érnünk, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály belátható időn belül átoltásra kerüljön. Ők is 1 millióan vannak. De csak ez az út vezet a szabaduláshoz, a régi életünkhöz. Ha a pandémia tovább velünk marad, mint ahogy véget vethetnénk neki, annak beláthatatlan gazdasági és emberi következményei lesznek.

– Hogyan lehetne ösztönözni a lakosságot, hogy minél többen beoltassák magukat?

– Ha rajtam múlna, kötelezővé tenném a Covid oltást, de nyilvánvalóan ez nehéz társadalmi kérdés. Vannak pozitív ösztönzők, de a legfontosabb lenne, hogy az emberek maguk lássák be: önmaguk és a szeretteik megóvása érdekében az a legjobb, ha felveszik a védőoltást. Ez most az egyik legfontosabb közügy. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy aki szereti a hazáját, az fölveszi a védőoltást.

Forrás: makohirado.hu