Lázár János: történelmi vita zajlik – a pragmatizmus lehet a kulcs

Bárki lesz is a győztese a jelenleg zajló európai uniós politikai csatározásnak, hosszú távon az a kérdés, hogyan lehet konszolidálni a Brüsszel–Magyarország, illetve a Berlin–Budapest-viszonyt, s mindez milyen hatással lesz az érdekérvényesítő képességünkre – véli térségünk országgyűlési képviselője. Lázár János szerint a sikeres magyar jövő záloga, hogy nemzeti érdekkörben tartsuk erőforrásainkat, s bátran éljünk azokkal.

Rendhagyó kerekasztal-beszélgetést szervezett a Mathias Corvinus Collegium Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című könyvének bemutatója kapcsán. Az online közvetített eseményen az Orbán-kormányok kancelláriaminiszterei, Stumpf István, Navracsics Tibor, Lázár János és Gulyás Gergely vettek részt, akik a jelenlegi magyar kormány politikai stratégiaalkotását, valamint az Európai Unióban folyó viták hátterét és lehetséges kimeneteleit elemezték.

Lázár János a kerekasztal-beszélgetésen rámutatott: Magyarország történelmét több száz éves távlatokban figyelve kijelenthető, hogy hatékony, színvonalas és eredményes politika a történelmi kontextus figyelembe vétele nélkül idehaza nem létezik. Nem lehet sikeres politikus, aki nem ismeri és nem érti a történelmet, az elmúlt száz esztendő magyar politikai mozgásterét, lehetőségeit; a politikai és történelmi kontextus mellőzésével lehetetlen hatékonyan cselekedni.

Visszahoztuk, ami Trianonban elveszett

Úgy fogalmazott, 2010 után a polgári-nemzeti-keresztény politikai közösség, azaz a Fidesz-KDNP kormánya óriási lehetőséget kapott, s bármit is állítanak vagy írnak később róluk, az semmiképp nem lehet igaz, hogy nem éltek volna ezzel az eséllyel, azaz ne próbálták volna meg valamilyen irányba fordítani a magyar világot.

Lázár: történelmi vita zajlik – a pragmatizmus lehet a kulcs

A beszélgetésben szóba kerültek a jelenleg zajló éles európai uniós viták, melyek a résztvevők szerint messze túlmutatnak a helyreállítási alap és a következő hétéves EU-s költségvetés, valamint az úgynevezett „jogállamisági mechanizmus” ügyén. Csütörtökön és pénteken EU-s csúcsot tartanak, ahol eldől, lesz-e megegyezés – német közvetítéssel – a „huszonötök”, illetve Magyarország és Lengyelország között, vagy az érintett két ország fenntartja vétóját.

Lázár János ennek kapcsán leszögezte: történelmi jelentőségű vitának lehetünk tanúi az Európai Unióban, mely hosszú időre meghatározhatja Magyarország sorsát, jövőjét, érdekérvényesítő képességét. Azt mondta, a 2010 óta tartó időszak legfontosabb sikerei azok az eredmények, melyeket a szuverenitás, az önrendelkezés és a függetlenség terén értek el az Orbán-kormányok. Érdemes feltenni a kérdést – mutatott rá – hogy 1490, Hunyadi Mátyás halála óta hányszor adatott meg, hogy beleszóljunk Közép-Európa sorsába, netán domináljuk azt. 1920-ban a trianoni diktátummal hosszú időre elveszítettük a lehetőséget, hogy meghatározzuk Közép-Európa sorsát, s a Kárpátoktól délre Magyarország legyen az a pont, melyhez a többiek gazdasági-társadalmi érdekek alapján igazodnak, 2010 után azonban sikerült ezt újra kialakítani – húzta alá.

Nyugati igazodás és/vagy keleti nyitottság?

Az országgyűlési képviselő azt is kifejtette: nem kérdés, hogy az ország és a nemzet sokkal erősebb, mint 2010-ben, az utolsó balliberális kormány bukásakor volt. A Fidesz-KDNP-s kormányok erőteljesen tudnak építeni a függetlenségre, ugyanakkor el kell ismerni, a politikai vezetés stratégiai gondolkodásában egyszerre van jelen a Brüsszellel szembeni önrendelkezés és a keleti nyitás. Lázár szerint nem új dilemmáról van szó, legalább ötszáz éve kérdés, geopolitikailag hol állunk ebben a régióban, hogy tudjuk belakni az idő, a sors és a történelem által a magyarságnak felkínált teret, mennyire kell nyitottnak lennünk keletre, illetve milyen mértékben kell beállnunk a nyugati sorba. Már Bethlen Gábor és Pázmány Péter is ugyanezeket a csatákat vívták meg különböző kontextusokban – elemzett. A polgári-nemzeti-keresztény politikai közösség egyértelmű válasza ma nem lehet más: a magyar érdek az első, ennek mentén függetlennek kell lenni.

Lázár: történelmi vita zajlik – a pragmatizmus lehet a kulcs 1

A politikus e tekintetben az elmúlt tíz év kudarcaként tartja számon, hogy elmulasztottuk levinni az államadósságot 50 százalékra. Mint mondta, az európai uniós csata nyilvánvalóan összefüggésben áll Magyarország gazdasági mozgásterével. Ebben az általa történelminek tekintett küzdelemben így meghatározó lesz, megvan-e, megvolt-e az adott pillanatban az erőnk, hogy sikerrel és győzelemmel vívjuk meg a harcolt, vagy gyengének bizonyulunk ehhez – az biztos, hogy a jelenlegi kormány sokat tett fel egy lapra.

Lázár János hangsúlyozta: minden döntést abból kell levezetni, hogy politikai családjának fő közös pontja a nemzeti önrendelkezés, az ország függetlenségének biztosítása. Ez hatja át meg Európa-politikánkat is. A most zajló uniós vita is ebből vezethető le, s olyan stratégiai kérdés, mely győzelem és vereség esetén is hosszú távra meg fogja határozni a magyar érdekérvényesítő képességet az EU-n belül és azon kívül is. Hozzátette, véleménye szerint a Fidesz-KDNP ez irányú politikája akkor lehet sikeres, ha az önrendelkezés, a szuverenitás és a függetlenség kérdései iránt sikerül megteremtenie idehaza a társadalmi többség fogékonyságát.

Nincs igény a forradalmi liberális változásokra

Nehéz lesz döntetlenre hozni ezt a mérkőzést, valaki majd győztest fog hirdetni. Mégis az a legfontosabb kérdés, hogy győzelem után hogyan lehet konszolidálni a Brüsszel–Magyarország, illetve a Berlin–Budapest-viszonyt, ha pedig alulmaradunk, az milyen hatással lesz az érdekérvényesítő képességünkre a jövőben – hangsúlyozta Lázár János.

A politikus a kerekasztal-beszélgetésen azt is megjegyezte, ideológiai viták feszítik, akár szét is robbanthatják az EU-t: számos olyan aktuális kérdés került felszínre, melyekben a nyugatiak és a keletiek nem tudnak egyetérteni, mert különböző társadalmak vagyunk. Lázár szerint nem lehet meg nem történtté tenni a kommunizmus ötvenéves időszakát. A magyar berendezkedés így most – emelte ki – Németország és Franciaország 1950-es, 60-as, 70-es éveire hasonlít. A magyar társadalomban jelenleg nincs igény azokra a forradalmi liberális változásokra (például a genderkérdés előtérbe helyezésére), melyeket a nyugatiak ránk akarnak kényszeríteni, ezen ideológiai viták elől pragmatikusan ki kell térni. Úgy véli, a vitákat és a különbségeket csakis a pragmatizmus útján lehet kezelni az unióban, és a magyar kormányok fajsúlyos teljesítménye, hogy az elmúlt tíz évben mindig pragmatikus megállapodásokat tudtak kötni Brüsszelben.

Lázár János végül úgy összegzett: a következő időszak legnagyobb kihívása, hogy nemzeti érdekkörben tartsuk erőforrásainkat, s legyen alkalmunk, illetve bátorságunk élni a nemzeti erőforrásainkkal.

Fotók: Facebook/Mathias Corvinus Collegium