Palkovics László: sikeresek a Gazdaságvédelmi akcióterv programjai

Sikeresnek értékelte a Gazdaságvédelmi akcióterv programjait éves meghallgatásán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn.

Hangsúlyozta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt egy évének tevékenységét erőteljesen befolyásolta a koronavírus miatti gazdasági krízis, a hangsúly átkerült a járvány gazdasági hatásaival szembeni védekezésre, ugyanakkor a tervezett programokat is vitte tovább a tárca.

A vírus okozta helyzetnek sok olyan gazdaságpolitikai következménye is van, amelyre a jövőben építeni lehet – fejtette ki.

A munkaerőpiaci támogatásokról a miniszter elmondta: az eddigi intézkedések eredményeképpen több mint 950 ezren kaptak munkaerőpiaci vagy képzési támogatást.

Kiemelte a többi között a kutatás-fejlesztésben dolgozók bértámogatását, mint mondta, ezen a területen senkit nem bocsátottak el, emellett több vállalat is úgy döntött ebben az időszakban, hogy Magyarországra hozza kutatási tevékenységét.

Eddig 877 milliárd forintnyi beruházástámogatási programot hirdettek meg, ennek nagy része már a gazdaságban van, a támogatások eredményeképpen csaknem 1500 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a magyar gazdaságban – fejtette ki Palkovics László, hozzátéve, hogy a beruházások támogatásánál szintén a munkahelyek megtartása volt az egyik fő feltétel.

A gazdaságba áramló, a vállalkozások likviditásának biztosítását segítő forrásokat összegezve elmondta: több mint 3600 milliárd forint már a gazdaságba került, 1400-1500 milliárdról van támogatói döntés, és még mintegy 1000 milliárd forint áll a programcsomagból a vállalkozások rendelkezésére.

A kiemelt szakpolitikai ügyeket bemutatva a miniszter ismertette: a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiájának megvalósítását a vírus okozta gazdasági helyzet részben felgyorsította, példaként említette, hogy új, célzott pályázatokat tudtak kiírni egyebek mellett technológiaváltásra.

Palkovics László kitért arra, hogy zajlik a következő időszak tervezése; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (Ginop) követő Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program kerete lesz a legnagyobb, így a következő pénzügyi ciklusban a teljes összeg 30 százalékát vállalkozásfejlesztésre fordítják majd. A Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program, valamint a Mobilitás Operatív Program kerete összesen 39 százalék, így ezeknek is jelentős gazdaságfejlesztési hatása lesz – jelezte.

Az iparpolitika kapcsán hangsúlyozta egyebek mellett, hogy az építőipar és az élelmiszeripar fejlesztése, a védelmi ipar újraépítése kiemelt terület.

Az élelmiszeripar fejlesztése az egyik prioritás lesz a következő támogatási időszakban. Megkezdték ennek előkészítését, hamarosan kiírnak egy 35 milliárd forintos programot kis- és közepes vállalkozásoknak, amellyel az élelmiszeripari beszállítóvá válást támogatják – ismertette a miniszter.

A fenntartható építésgazdasági stratégia kapcsán jelezte, hogy a magyar építőipar produktivitása elmarad a szükségestől, ezért az elmúlt időszakban több pályázatot is kiírtak építőipari vállalkozásoknak, és ezt folytatják.

A már korábban elfogadott egészségipari stratégiát a koronavírus-járvány hatására részben átalakították. Jelenleg a magyar ipar már képes arra, hogy minden kritikus, az egészségügyi védekezéshez szükséges terméket biztosítson, az egészségipar 85 milliárd forint támogatást kapott ennek érdekében – közölte.

Kitért arra is, hogy a közlekedés megkezdett zöldítésének komoly iparfejlesztési hatása lehet. Kiemelte emellett, hogy folytatódik az útépítési program és a vasút megújítása.

Palkovics László sikeresnek értékelte a modellváltást az állami felsőoktatásban, mint mondta, ennek célja a rugalmasabb, gyorsabb reagálás a gazdaság igényeire, illetve a korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet.

Elmondta, hogy elkészült a tudományos és innovációs parkok hálózatának terve, elindultak a nemzeti laboratóriumok.

A szakképzési rendszer átalakítása bevált, létrehoztak több olyan konstrukciót, amely a vállalatok és a szakképzés együttműködését segíti – fejtette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a felnőttképzési rendszer is új struktúrában indult el szeptember 1-jén.

Felidézte azt is, hogy a kormány szeptemberi határozataival kijelölt négy gazdaságfejlesztési zónát, valamint két speciális területet.