Több mint kétmillió forintot ér egy hektár föld Csongrád megyében 2

Számos olyan vásárhelyit adóztathat meg a balliberális polgármester, akik kárpótlásként vagy az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak járó kártalanításként kaptak földterületeket. Például azért, mert őket vagy családtagjaikat anno deportálta, munkaszolgálatra vagy kényszermunkára vitte a totalitárius diktatúra. Márki-Zay most még jól meg is sarcolja őket…

Nem csitul a botrány Márki-Zay Péter legújabb népnyúzása, a földadó körül. Előbb Szél István, a Hódmezővásárhely és Térsége Gazdakör elnöke és Benkő Zsolt, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke szólalt fel az ellen, hogy a balliberális polgármester a gazdákkal fizettesse meg a város sikertelen gazdálkodásának az árát, majd a helyi Fidesz-KDNP utasította vissza, hogy Márki-Zay – ráadásul a földtulajdonosokkal és a gazdákat képviselő szervezetekkel való egyeztetés nélkül – a világjárvány idején sarcot vetett ki azokra, akik földtulajdonnal rendelkeznek. A gazdák megadóztatása ellen tiltakozott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is, Nagy István agrárminiszter pedig egyenesen kijelentette: a termőföldadó bevezetésének ötlete eddig minden esetben elbukott az Alkotmánybíróságon, mivel ellentétes volt vagy az alaptörvényben vagy az önkormányzati törvényben foglaltakkal.

Mint ismeretes, a veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend idejére kizárólagos döntési jogkörrel felruházott polgármester – balliberális többségének virtuális asszisztálása mellett, a Fidesz-KDNP álláspontját lesöpörve – múlt csütörtökön határozott a földadó kivetéséről. Ennek értelmében 2021. január elsejétől minden olyan földtulajdonosnak fizetnie kell a város kasszájába, aki a termőföldjét kiadta bérbe. Az új adó hektáronként 3 vagy 6 ezer forint, a föld minőségétől és aranykoronáitól függően. A városvezetés szerint ez a 42 ezer hektár termőföld 40 százalékát érinti, és évente 70-80 millió bevételt várnak tőle. Márki-Zay vasárnapi Facebook-prédikációjában úgy próbálta védeni a védhetetlent, hogy azt állította: a földadót majd olyan emberek fizetik, akiknek felhalmozott, sok millió forint értékű földje van – ráadásul szerinte a föld bérleti díj az utóbbi években 50-ről 80 ezer forintra emelkedett, tehát a 30 ezres hirtelen növekményből, az extra haszonból kell 6 ezret a városnak adni, ami – úgymond – „belefér”…

Csakhogy! A Promenad értesülései szerint a földtulajdonosok sarcolása ezer sebből vérzik. Nemcsak példátlanul pofátlan, de politikailag menthetetlen (hisz miközben a polgári kormány adót csökkent, az ellenzéki városvezető növeli a terheket), és jogilag finoman szólva is véleményes (lásd: Nagy István nyilatkozata), hanem erkölcsi-morális értelemben is vállalhatatlan. Márki-Zay földadójának érintettjei között – úgy tudjuk – számos olyan vásárhelyi is akad, akiket a totalitárius diktatúrák sújtottak az 1930-as, 40-es években, hogy aztán most a Mindenki Magyarországa Mozgalom „üdvöskéje” is lecsapjon rájuk.

Miről is van szó?

Márki-Zay a földadóval olyanokat is megadóztathat, akik kárpótlásként vagy az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak járó kártalanításként kaptak földterületeket a rendszerváltozást követően – állítják lapunknak egybehangzóan a témával foglalkozó szakértők. Azaz olyanokat is megsarcolhat a városvezető, akik az őket vagy családjukat ért jogtalanságokért, bűncselekményekért kárpótlásul kapták a földterületet (vagyis akiknek családtagjai estek a totalitárius diktatúrák áldozatául, vagy éppen akik, illetve családtagjaik érintettek voltak a deportálásokban, a munkaszolgálatban vagy a Szovjetunióbeli kényszermunkában).

Ami ennek a történelmi és törvényi hátterét illeti: az Országgyűlés 1991-ben fogadta el az „első kárpótlási törvényt”. A jogszabály az állampolgárok tulajdonában az állam által 1948. június 8-át követően igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról gondoskodott. Ezt követték 1992-ben az ugyanilyen elvekre épülő, az 1939. május 1. és 1948. június 8. között okozott károkról, illetve az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvények. Ezek lényege, hogy a különböző okokból kárpótlásban részesülők kárpótlását a kár mértéke alapján átalányértékben, illetve a föld értékét Aranykorona-alapon (AK), 1000 forint/AK kulccsal határozzák meg. A hivatalosan megállapított kárértékből a 200 ezer forintig terjedő 100 százalékos kártérítés járt, e felett arányosan csökkent az összeg. A kárpótlás mértékét tulajdoni tárgyanként, illetve személyenként 5 millió forintban limitálták. A kárpótolt vagy elhunyta esetén leszármazói, ezek hiányában akkori felesége jelentkezhetett kárpótlásért, akár Magyarországon, akár külföldön élt. A megszületett jogszabályok alapján a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak az előzetes igények alapján a kárpótlásra földalapokat kellett kijelölniük. A földeket árverések útján adták el saját jogon kapott kárpótlási jegyekért az igénylőknek. Vásárhelyen és környékén is nagyon sokan szereztek így földtulajdont, mely hosszú évtizedeket követően enyhíthette némiképp az őket vagy családjukat ért sérelmeket. Azokat a fájdalmakat és megaláztatásokat, melyeket embertelen diktatúrák okoztak.

Ezekre az emberekre csapott le most a „szeretet hatalma”…