Lázár János: a közügyek intézőinek cselekvési szabadságát meghatározza anyagi függésük vagy függetlenségük 1

Térségünk országgyűlési képviselője szerint Magyarország a huszonegyedik órában van a tekintetben, hogy megerősítse a mezőgazdaságát. A politikus szerint itt az idő, hogy a kormányzat elkötelezze magát a vidékfejlesztés, az élelmiszer- és a feldolgozóipar kiemelt támogatása mellett, ami önellátási, szuverenitási és versenyképességi kérdés is, miközben a járműiparba való további invesztálás csak a kiszolgáltatottságot növeli.

A magyar agrárium, a magyar vidék és vidékfejlesztés sorsa a következő hét esztendőben, az Európai Unió úgynevezett Közös Agrárpolitikája keretében fog eldőlni – mutatott rá Lázár János országgyűlési képviselő, aki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének vendége volt egy podcastban. A beszélgetésből kiderült, a NAK egy legalább 2 ezer milliárd forintos vidékfejlesztési programot sürget, amit a maga részéről Lázár is támogat, s elengedhetetlennek tart ahhoz, hogy a vidék Magyarországát talpra állítsa és megerősítse a kormány.

A járműipar helyett élelmiszeripart!

A képviselő kifejtette: Magyarország ma nem agrárország, hanem járműipari ország. Míg a szlovákok és a lengyelek az agrárcsatlakozás győztesei tudtak lenni, mi a vesztesek oldalára kerültünk. Lengyelország 2030-ra egész Európa élelmiszerellátását uralhatja, igazi agrárországgá nőtte ki magát, mely a feldolgozóipar fellegvára, Magyarország közben hamarosan teljesen kihullhat az állattenyésztési és az élelmiszer-feldolgozási piacról, ha nem sürgősen nem vált irányt. Lázár aláhúzta: a földalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatás sorsán múlik a magyar agrárium ügye, ezért a Közös Agrárpolitika keretében a magyar kormánynak el kellene köteleznie magát a vidékfejlesztési kassza hétéves, radikális mértékű megemelése mellett. Hozzátette, a vidék támogatására és újjászervezésére, a nagyvároson kívül élet fejlesztésére ezen a büdzsén keresztül vezet az út.

Most van itt az idő, az esély és a lehetőség, hogy fordítsunk, újra élelmiszer-ipari központtá váljunk. Az élelmiszeriparba és a feldolgozóiparba kellene a forrásokat koncentrálni, mert ha továbbra is a járműiparba invesztálunk, az a kiszolgáltatottságot növeli – mutatott rá, hozzátéve: a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy a kormány lándzsát törjön a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság felkarolása mellett.

A vidék jövője a kulcs

Lázár János ennek kapcsán megjegyezte: a Fidesznek mint közösségnek politikailag is fontos a vidék felemelése, mert hosszú távon a nagyvároson kívüli, vidéki emberek nélkül nem lehet sikeres a párt. A jelek egyértelműen arra utalnak, a nagyobb városokban politikai, társadalompolitikai és kultúrantropológiai korlátai is vannak a Fidesz növekedésének – vélekedett.

Szerinte egyértelműen arra van most szükség, hogy újra vonzóvá tegyék a vidéki életformát az emberek számára, ami csak úgy képzelhető el, ha gyümölcsöző kapcsolat alakul ki a vidéki emberek és a termőföld között, ha a vidéki emberek meg tudnak élni a földből. „A Covid-járvány megmutatta, mekkora jelentőséggel bír az önellátás és a függetlenség. A Covid azt üzeni: gyere haza, maradj itthon, próbálj termelni, és minden országnak arra kell törekednie, hogy képes legyen ellátni magát, saját magának kell megtermelnie az élelmiszert, amit lakosai elfogyasztanak” – utalt az országgyűlési képviselő a válsághelyzetben mutatkozó sajátos lehetőségre. Mint mondta, önámítás, hogy Magyarország ma képes lenne az önellátásra, miközben adottságai nem 10, de 20 millió ember ellátására is predesztinálnák. Ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, paradigmaváltásra van szükség az agráriumban és annak finanszírozásban – hangoztatta.

„Személyes küldetésemnek tekintem, hogy bizonyítsam, a mezőgazdaság és a vidéki élet nem a múlt, hanem a jövő, hiszen képes modern, cool, divatos és trendi lenni. Ehhez olyan vonzó pályát kell tudnunk kínálni a fiataloknak, amiből megélhetnek, és mennek el külföldre” – hangsúlyozta. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa ezt egy saját példával illusztrálta: a Békés megyei állami gazdaságban egy 25 éves ifjúra 130 milliós modern gép kezelését bízzák, és nettó 350 ezer forintos fizetéssel ismerik el, ami alkalmas lehet arra, hogy helyben és az agráriumban tartsa őt.

Az állam is lehet jó gazda

Lázár János kiemelte, a mezőhegyesi ménesbirtok modernizációján keresztül az állam azt kívánja bemutatni, hogy a 21. században miként lehet úgy gazdálkodni egy nagybirtokon, hogy az egész ország profitáljon belőle. Erre kapott megbízást és mandátumot 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnöktől és a kormánytól. Ennek jegyében történnek azok a sokmilliárdos fejlesztések, melyek a hatékonyságot és a költséghatékonyságot növelik.

Ezek között sorolta és részletezte a 6 milliárd forintos modern tehenészet kialakítását, ahol egyszerre 880 tehenet fejnek emberi kéz beavatkozása nélkül, GPS-szel követik az állatokat, odafigyelnek a tejük mennyiségére és a minőségére, valamint a 8,5 milliárd forintos öntözéskorszerűsítési projektet, melynek révén 2300 hektár helyett 5500 hektár szántóföld válik öntözhetővé, miközben jelentős mértékben csökken a vízveszteség is a locsolás közben. Mezőhegyes példát mutat az agrárdigitalizációban is: 8500 hektár, országosan egyedülálló nagyságú egybefüggő szántóföldterületét talajszkennerrel monitorozza, ez alapján meghatározva az öntözést, a vetést, a növényvédelmet és a műtrágyázást is. Ez pedig – így a kormánybiztos – egyszerre szolgálja a hatékonyságot, a költséghatékonyságot és a zöld, környezetvédelmi szempontokat. Fontos kormányzati elvárás ugyanis, hogy a 8500 hektár szántó a tehenészettel együtt produktív legyen, az eredményből fenn kell tartani egy középiskolát és a 350 lóból álló, a hagyományos magyar fajtákat, a nóniuszt és a gidránt is ápoló híres ménest is.

A politikus ennek kapcsán úgy fogalmazott: Mezőhegyesen olyan modern mintagazdaságot alakítanak ki, mely teljes mértékben transzparens, átlátható, illetve bármely magyar gazda számára bejárható és lemásolható lesz. Meg akarják mutatni, hogy az állam igenis lehet jó gazda, a jó gazda gondosságával kezeli és fejleszti a földet, birtokot, a növénytermesztést és az állattenyésztést.

„Személyes célom, hogy Mezőhegyes olyan zászlóshajója legyen a magyar mezőgazdaságnak, mint amilyen Bábolna volt az 1970-es, 80-as években” – hallottuk Lázár Jánostól.

Borítókép: magyarmezogazdasag.hu, fotó: Bódis Krisztián