„Mezőhegyes jövője gazdag történelmi múltjára és dinamikusan fejlődő jelenére épül”

“A Ménesbirtok célja, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő mintagazdasággá váljon, Magyarországon pedig minden tekintetben sztenderdként szolgáljon a magyar gazdák számára” – nyilatkozta Czakó Borbála, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. igazgatósági tagja a Tangazdaság weboldalának. 

T. G.: Kedves Borbála! Ön közel két éve tagja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Igazgatóságának. Befektetési szakember, több mint egy évtizeden át a Világbank igazgatója, volt londoni nagykövet, jelenleg a Demján Sándor Alapítvány kuratóriumának tagja, a Hungarian Business Leaders Forum elnöke, stratégiai tanácsadó. A Forbes magazin 2019. évi listáján kilencedik a legbefolyásosabb magyar nők között. A Menedzserek Országos Szövetsége Az Év Menedzsere a Társadalomért 2019. kitüntetéssel díjazta. Ilyen múlttal és üzleti háttérrel mit tart a legfontosabb stratégiai célnak Mezőhegyesen?

C. B.:Mezőhegyes jövője gazdag történelmi múltjára és dinamikusan fejlődő jelenére épül. A Ménesbirtok célja, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő mintagazdasággá váljon, Magyarországon pedig minden tekintetben sztenderdként szolgáljon a magyar gazdák számára. Nem az előző évhez, az országos átlagterméshez, hanem az európai és a világon elérhető legjobb eredményekhez kell mérnie magát. A magyar agrárgazdaság innovációs, technológiai és tudásközpontjává kell válnia, hogy megossza a legjobb gyakorlatokat a kis-, közepes és nagygazdaságokkal egyaránt.

T. G.: A Világbankban eltöltött több mint tízéves fejlesztési banki tapasztalata alapján hogy látja a Ménesbirtok beruházásait, jövőbeni terveit?

C. B.:Mezőhegyesen kivételes környezeti adottságai és az állami tulajdonos hosszú távú elkötelezettsége egy olyan különleges helyzetet teremtettek, ahol a műemléki örökségvédelem, az oktatás, az agrár- és technológiai innováció kiemelt támogatásával összhangban a Ménesbirtok vezetése akár 20-25 évre is tud előre tervezni. Hasonlóan a fejlesztési bankokhoz, az állami tulajdonos nem csak a rövid távú, gyors megtérülésre, hanem a társadalmi, környezeti, fenntarthatósági követelményekre is tud figyelni, amelyek szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik. Ez a cég képes a beruházásait időben és a szükséges források tekintetében is hatékonyan tervezni és képes ezeket a terveket professzionálisan végrehajtani. A stratégiai célok megvalósítása érdekében – és az elmúlt három évtizedben elmaradó fejlesztések pótlására – a 2017-2019. évek folyamán történt állami tőkeemelések révén jelentős beruházások valósulnak meg. Erre azért van szükség, hogy létrejöjjenek az alapok a korszerű és hatékony növénytermesztéshez, a vetőmag-előállításhoz, az állattenyésztéshez, valamint a tejtermeléshez. Emellett jelentős erőforrásokat fordítunk a kultúra, a sport, a helyi civil társadalom támogatására, az épített örökség és a természeti értékek védelmére, valamint szakképző iskolánk révén a régió fiatal szakembereinek elméleti és gyakorlati oktatására. A jelenlegi, folyamatban lévő és tervezett nagyberuházások és akvizíciók, mint például az öntözésfejlesztés vagy a Vetőmagfeldolgozó világszínvonalú üzemmé történő fejlesztése is azt a célt szolgálják, hogy kiszámítható viszonyok között, magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Megtérülésben és a hozamok tekintetében az Igazgatóságnak három időtávot kell figyelembe vennie: a rövid-, a közép- és a hosszútávot. A gazdálkodási célokat szorosan össze kell hangolnia az állam által ráruházott örökségvédelmi és oktatási feladatokkal úgy, hogy a profitorientált ágazatok működésének maximalizálása pozitív kölcsönhatásban legyen a nem profitorientált tevékenységek küldetésével is.

T. G.: Pénzügyi szakemberként mi áll a szívéhez legközelebb a nem profitorientált tevékenységek közül?

C. B.:Természetesen a lótenyésztés. A Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. beolvadása után a nóniuszok tenyésztése mellett a Ménesbirtok törvényes kötelezettségévé vált a gidrán állomány tenyésztése és genetikai fenntartása is. Bár éves szinten pénzügyi szempontból a lovak tartása veszteséges, ezeknek a magyar lófajtáknak a tenyésztését a jövőben is biztosítani tudjuk itt Mezőhegyesen, ahol megszülettek. Nélkülük szegényebb lenne a kultúránk. A lótenyésztéshez, a műemlékvédelemhez és a turizmus támogatásához kapcsolódóan az elmúlt három évben felújításra került a központi ménesudvarban található hét műemlék épület, elkészült a várost a 20-as majorral összekötő 1200 méter hosszú kerékpárút, mely által könnyen megközelíthetővé vált a felújított épületekben elhelyezett nóniusz és gidrán kancaménes. A folyamatban levő összehangolt fejlesztések révén Mezőhegyesen megteremtjük a megfelelő infrastruktúrát és egyben megvalósul a történelmi magyar lófajták génállományának megőrzése, valamint a lovas turizmus fejlesztése is.

T. G.: Milyen lehetőségeket lát a további fejlődéshez?

C. B.:Az elmúlt közel két évben jelentős változások mentek végbe a vezetési kultúrában és szervezeti átalakítások történtek a cégnél. Felállt egy olyan új menedzsment, kialakult egy olyan irányítási és szervezeti struktúra, amelyek alkalmassá teszik a Ménesbirtokot arra, hogy hosszú távon az országos átlagot jelentősen meghaladó termelési hozamokat érjen el, s tegye mindezt optimális költségszinttel, a kockázatok mérséklése és a lehetőségek kihasználása mellett. 2019 nyarán a Ménesbirtok megvásárolta a Limagrain Europe-tól a Limagrain Hungary nevű termelési leányvállalatát. A vetőmagüzem visszavásárlására annak a stratégiai célnak a szellemében került sor, miszerint a szántóföldi növénytermesztésen felül magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat (hibridkukorica és búzavetőmag-előállítás) nyújtsunk és magasabb hozamokat biztosítsunk a Ménesbirtok számára. Az átállás első évében, 2019-ben a félkész termék készletek alakulása miatt látszólag eredményrontó hatása van az akvizíciónak, de a következő naptári évben ezen készletek értékesítésének eredményjavító hatása lesz. Bár 2019-ben emiatt veszteséget kell elszámolnunk, az idei évben az áthúzódó hatást nyereségként könyvelhetjük el; hosszú távon pedig a várható évi 9.000 tonna vetőmag végfelhasználók számára történő előállítása tonnánként több, mint százezer forint, azaz közel egymilliárd forint eredményjavító hatást hoz a várakozások szerint. A 2019. év üzleti év gazdasági eredményét a közfeladatok ellátására fordított költségek is lényegesen befolyásolják – a lótenyésztés, az iskolafenntartás, a műemlékvédelem, az infrastruktúra-fejlesztés. Ezek olyan értékteremtő, ugyanakkor veszteséges tevékenységek, amelyeket egy privát szektorban működő mezőgazdasági társaság a nyeresége terhére nem feltétlenül vállalna fel. Mezőhegyes ebben is különleges.

T. G.: A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága szeptemberi ülésén tárgyalta a Ménesbirtok hosszú távú stratégiáját. Hogyan jellemezné a menedzsment által előterjesztett, a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó elképzeléseket?

C. B.:A végleges stratégia kialakítása folyamatban van. Az értekezleten elsősorban azokat az ágazatokat, területeket vettük sorra – növénytermesztés, öntözésfejlesztés, vetőmag-előállítás, a vetőmagüzemben szükséges beruházások, lótenyésztés, szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés –, amelyek meghatározói lesznek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság jövőbeni sikereinek és profitabilitásának alakításában. A technológiai innováció, a digitalizáció, a mindennapi élet gyorsulásából adódó kihívások mellett feladatunk biztosítani, hogy Mezőhegyesen a jövő nemzedéke jobb és kiszámíthatóbb körülmények között, egészségesebb, fenntartható környezetben élhessen.

Forrás: mezohegyesbirtok.hu