Lázár: a feldolgozó- és az élelmiszeripar brutális megerősítése a kulcs

Ausztria és Lengyelország példája is mutatja, hogy az az ország lehet sikeres, mely a termőföldtől az alapanyag-előállításon és a feldolgozáson át az értékesítésig bezárólag saját kezében tartja a termelési láncot, és abba a nagyok mellett a kisebb gazdálkodókat is integrálja. Lázár János országgyűlési képviselő szerint Magyarország adottságait tekintve agrár-, működését nézve járműország. Mielőbbi változást sürget, határozott vidékfejlesztést és az önellátási képesség megteremtését.

Mi, magyarok alaposan lábon lőttünk magunkat azzal, hogy bár a magyar föld és a termelés magyar kézben maradt, de feldolgozás nincs, vagy nem magyar kézben van, illetve alacsony technológiai színvonalú, az élelmiszerláncok pedig kivétel nélkül külföldi tulajdonúak. A mai modern agrárbizniszben egy jól működő országnak meg kell tudni szerveznie saját termelését, ellátását! – fejti ki a „New Deal a hazai mezőgazdaságban” címmel holnapján megjelent videóinterjú I. részében Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa.

A politikus felhívja a figyelmet: a Covid-járvány idején bizony három-négy nap alatt éhséglázadás törhetett volna ki idehaza, ha leállították volna a külföldről érkező, élelmiszert szállító kamionokat, annyira minimális jelenleg az ország önellátási képessége. Úgy fogalmazott, az agrárium, a mezőgazdaság és annak szereplői egyaránt a rendszerváltás és az elmúlt harminc év legnagyobb veszteseinek tekintendők. Magyarország ugyanis bár földrajzi adottságait tekintve agrárország, az ebben rejlő lehetőségeket nem aknázza ki, működését tekintve inkább járműországnak nevezhető.

Lázár János szerint amikor a kormány most élelmiszer-ipari stratégiát készít és tesz le az asztalra, figyelembe kell vennie, hogy a Fidesznek alapvető érdekében álló vidékfejlesztés kulcsa az agrárium, a mezőgazdaság rehabilitációja, és a feldolgozó- és élelmiszeripar brutális megerősítése.

– A feldolgozóiparba és az élelmiszeriparba rengeteg forrást kellene fektetnie a kormányzatnak, összekapcsolva a kis és nagy gazdaságokat, és el kellene érni, hogy a termeltetők integrálják a szereplőket. Ahhoz, hogy képesek legyünk az önellátásra, magyar tulajdonban kell lennie a feldolgozásnak, mely megszervezi, hogy jó minőségű alapanyag érkezzen a magyar termelőktől. Az nem járja, hogy eladjuk a jó minőségű alapanyagot, majd visszavásároljuk a feldolgozott terméket, és miközben földrajzi adottságainknál fogva 20 millió ember ellátására lennénk képesek, még 10 milliót sem látunk el, sőt, azt sem tudjuk elérni, hogy a magyar emberek legalább 80 százalékban Magyarországon előállított élelmiszert fogyasszanak – mutatott rá Lázár János.

Kiemelte, világosan látszik, hogy az emberiség jövőjének legnagyobb kérdése az élelmiszer és az élelmiszeripar ügye. E tekintetben fontos a tőkeerős, a legmodernebb technológiai fejlesztésekre képes, a kicsiknek példát mutató gazdaságok szerepe, mint a mezőhegyesi ménesbirtok, a Bonafarm-, a Pick-csoport, ám nem igaz az a tétel, hogy szétaprózott birtokszerkezettel ne lehetne sikeres agráriumot teremteni, ezt számos közép-európai ország példája bizonyítja.

Lázár János súlyos hibának és zsákutcának minősíti, hogy miközben a világ agrártermelése – a Föld népességével együtt – folyamatosan gyarapszik, 1989 óta például 85 százalékkal nőtt (és 2004 óta Közép-Európa, a V4-es partnerországok is növekedésnek indultak), addig Magyarország agrártermelése a rendszerváltás óta 50-70(!) százalékkal esett vissza. A szarvasmarhalétszámunk 45, a sertéslétszámunk 64 százalékkal kisebb 1990-hez képest, és 55 százalékkal kevesebb sertéshúst, 32 százalékkal kevesebb tejet, 45 százalékkal kevesebb tojást állítunk elő, mint harminc évvel ezelőtt. – A magyar mezőgazdaság árnyéka önmagának – húzta alá.

A politikus amondó: nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, csupán követnünk kellene akár Lengyelország és Szlovákia példáját, melyek 2004-et követően „dobbantottak” a feldolgozó- és az élelmiszeriparban, és lekörözték a magyar agráriumot. Nincs más út, mint megszervezni, hogy a jelenleg 180 ezer mezőgazdasági szereplő „kimaxolja” a termést, és erre magyar feldolgozóipart, valamint értékesítést építeni – hangsúlyozza.

– A termőföld az egyetlen olyan közös vagyonunk, ami kizárólag magyar kézben van, de hagyjuk a sarokban porosodni, nem hozzuk ki belőle, amit lehetne és kellene. A jelenlegi helyzet szerint mintegy 2,7 millió földtulajdonos közül csak 180 ezren igényelnek földalapú támogatást, vagyis roppant kevesen gazdálkodnak. A baromfiágazat sikeressége, exportképessége utat mutathat a sertés-, a tej és az egyéb ágazatok számára is. Megkerülhetetlen, hogy a kicsik megtalálják a helyüket a termelési láncban. A Fidesznek pedig mindig a 80 százaléknyi kicsi mellett kell állnia. Ahogy Ausztria is tette, a termőföld és az alapanyag-előállítás mellett a feldolgozást és az értékesítést is mielőbb magyar kézbe kellene venni – sürgette Lázár János az interjúban, melynek hamarosan a folytatása, a 2. része is elérhető lesz a honlapján.

Borítókép: Lázár János hivatalos oldala