Felavatták a székkutasi Trianon-emlékművet 4

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából Trianon-emlékművet avattak Székkutason. Az ünnepségen Lázár János kiemelte, hogy nem csak könnyeket kell hullatni, hanem egy olyan erős országot kell építeni, amire büszkék lehetünk.

Szél István beszédében kiemelte, hogy kihívásokkal teli esztendőben köszöntött ránk a trianoni békediktátum 100. évfordulója. A koronavírus-járvány történelmi próbatétel a világnak, Magyarországnak, és Székkutasnak is. A fertőzésveszély miatt június helyett most, augusztusban emlékeztek meg Trianonról, és avatták fel a legújabb emlékművet Székkutason.

Trianon igazságtalansága ide, járvány veszélye oda, igenis van okunk és jogunk ünnepelni. Ünnepelhetjük az ezeréves államiságot, a nemzeti összetartozást, melynek ezernyi jele, bizonyítéka közül csak egy az, hogy most, amikor a határon túli nemzettestvéreinktől lezárt, majd nagy kockázattal átléphető határok választanak el, ők, Trianon áldozatai, mégis teljes jogú magyar állampolgárok, a nemzet elszakíthatatlan részei, és tagjai.

A turul a magyarság hadi jelvénye, és egyben a feltámadás ősi szimbóluma is. Hirdesse büszkén Székutason is a magyarság legnagyobb teljesítményét: él nemzet e hazán!” – mondta el beszédében a település polgármestere.

Lázár János, a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a választókerületében található 19 település mindegyikén azt támogatja, hogy lehetőség szerint az anyagi erőhöz mérten, állítsanak emlékművet, szobrot, kopjafát, ahol minden évben össze tudnak gyűlni, és meg tudnak emlékezni Trianonról.

A választókerületem legerősebb településén vagyunk, és a legerősebb és legkomolyabb művészeti alkotás is Székkutason született. Ennek az emlékezésnek sajnos 100 évvel a történelmi esemény után is oka van. Nem csak azért, mert 100 esztendővel ezelőtt olyan igazságtalanság történt, amely a világ 200 országának történetében sosem esett meg, hanem azért i, mert ezért a békediktátumért, a kárért, a meg nem született magyarokért, az elvesztegetett 100 évért a mai napig még soha, senki nem kért bocsánatot ettől az országtól. Ezért helye van az emlékezésnek, az emlékeztetésnek, és a figyelmeztetésnek.

100 év után még mindig helye van a Nem, nem, soha! felhívásnak. Ez ma másként értelmezendő, mint a ’20-as évek Kutaspusztáján. A Nem, nem, soha! azt jelenti, hogy nem lehet elfelejteni, és ne lehet magára hagyni azokat a magyar településeket, akik a Kárpát-medencében tőlünk elszakíttattak, 100 esztendővel ezelőtt. Az újraegyesítés feladata és kötelessége mindenkor itt áll előttünk. 1020 esztendő tanulságaira építve az a kötelességünk és feladatunk, hogy a jövőbe tekintsünk, és egy olyan erős országot építsünk, ahová érdemes tartozni, amely vonzó a Kárpátoktól délre mindenkinek. 10 évvel ezelőtt olyan közös munkát kezdünk meg a választópolgárokkal, amelynek eredményeképpen Közép-Európa vezető országa lehet Magyarország.” – hangzott el Lázár János beszédében.

Az ünnepség végén elhelyezték az emlékezés virágait a frissen felavatott emlékműnél.

Fotók: Gémes Sándor