Csalók élnek vissza a Tesco nevével

Feszült a hangulat a Tesco áruházlánc londoni anyavállalatánál: úgy tűnik, az ottani tőzsdén jegyzett vállalat tulajdonosai a vártnál kedvezőtlenebb hírekre számíthatnak a nemrég soron kívül elrendelt átvilágítás végső eredményeként – tudta meg a Magyar Nemzet a hazai piacon is meghatározó kereskedelmi szereplő belső köreiből.

A lap londoni forrása azt jelezte, hogy a jelentés egyes konkrétumai már ismertek a központban, de a megszűnő lengyel vonal mellett a magyar leányt is magába foglaló Tesco Europa csoport többi tagjánál, a cseh és a szlovák piacon még zajlik a körülmények feltérképezése, vagyis még nincsenek végleges számokon alapuló döntések.

Az eddigi adatsorok a forrás szerint ugyanakkor rosszabbak a vártnál, ezért egyre nagyobb az esélye, hogy elkerülhetetlenek lesznek további drasztikus lépések legkésőbb az aktuális üzleti év végéig.

Nem sokat változtat ezen, hogy a cégvezetés örömére május végén a Tesco jó eredményeket mutatott fel a pandémia legaktívabb időszakára, amikor éves összevetésben 12 százalékkal több élelmiszert értékesített, főként az interneten.

A Tesco a nyár elején már döntött a lengyelországi kivonulásról, és úgy tudják, a cseh és a szlovák vonalon is azt vizsgálják, a leányok eredményei hogyan tudják még jobban megtámasztani az asztalfőn lévő egyesült királyságbeli anyacéget.

A kilátások meglehetősen vegyesnek tűnnek, de a régiónkban folyamatban lévő, eleddig boltszűkítéseket, munkakörök megszűnését, készletcsökkentést, végső soron piaci kivonulást is jelentő központi racionalizálási terv további irányát sejteti a The Guardian nemrég megjelent cikke.

A lényegében diszkontosításról szóló menetrendben több munkakör átalakult, ennek következménye a mostani technikai intézkedés, aminek végére, úgy tudják, az érintett dolgozói kör legfeljebb nagyjából nyolc-tíz százalékának nem lesz új feladatköre a Tescónál. A fordulatot inkább a szeptemberre véglegessé váló belső átvilágításról szóló jelentés hozhatja Londonból, ami forrásunk szerint a pesszimista válságstratégiát léptetheti életbe. Ez a kötelező minimálbér-emelések évei előtti időkben még több mint 21 ezer, most pedig 15 ezer magyar munkavállalót foglalkoztató leányvállalat esetében a legnagyobb havi kiadásként számon tartott bérköltségek megvágását jelentheti, vagyis nagyobb arányú, több hullámban megvalósítható létszámleépítéseket – mondta az anyavállalat alkalmazottja. Megjegyezte: a pénzügyi helyzet pillanatnyi mentése mellett az átvilágítás célja az is, hogy az eredmények kontrolljával folyamatosan készítsék fel a vállalat értékesíthető elemeit a régiós tulajdonoscserékről szóló tárgyalásokra.

Forrás és teljes cikk: magyarnemzet.hu