Jakab Péter szerint a cigányság a rendszerváltás óta zsarolja a magyarságot

A Jobbik van a legnagyobb bajban az ellenzéki pártok közül, hiszen az elmúlt két évben több pártszakadáson is átesett, parlamenti frakciójának a harmada pedig távozott – mutatott rá Deák Dániel a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. Ebben azt is kifejtette: a vidéki szavazóbázis elvesztése és az ellenzéki együttműködésbe való beolvadás könnyen a Jobbik végleges megszűnésével járhat 2022 után.

A Jobbik leépülésének kezdete a Vona Gábor által elindított néppártosodási stratégiára vezethető vissza, amelynek során a párt fokozatosan feladta önállóságát, és mára nyíltan együttműködik a balliberális oldallal és Gyurcsány Ferenccel. Ez vezetett a 2018-as pártszakadáshoz és ahhoz, hogy szinte minden karizmatikus és országosan is ismert politikus elhagyta a pártot – állapítja meg Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Egymillió szavazót vesztettek

A Jobbik fordulata a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténet egyik leglátványosabb összeomlását eredményezte, hiszen a 2018 áprilisában még 19 százalékot kapó Jobbik 2019 májusában már csupán 6 százalékot szerzett az európai parlamenti választáson, és azóta sem erősödött érdemben. Ez nagyjából egymillió szavazó elvesztését jelenti rövid időn belül, így míg a párt 2019 elején joggal mondhatta magáról, hogy az ellenzék vezető ereje, ma már a Momentum és a Demokratikus Koalíció is megelőzi őt.

A Mi Hazánk Mozgalom – amely sok szavazót elszívott a Jobbiktól – megalakulása ráadásul még egyértelműbbé tette, hogy az egykori nemzeti párt mára szakított a nemzeti oldallal, a Jobbik által egykor képviselt értékeket pedig már máshol kell keresni. Ezt erősíti a Jobbik logóváltása is, amelyből eltűnt a kettős kereszt, szimbolikusan is szakítva a korábbi, jobboldali identitással.

A balratolódás mellett szintén komoly érvágást jelent a pártnak, hogy olyan botránypolitikusok kaptak fontos szerepet, akik tovább rombolták a Jobbik társadalmi megítélését. Ilyen politikus Jakab Péter is, aki szinte kizárólag a trágár stílusával hívja fel magára a figyelmet, és a már megszűnt Együtt nevű párt utolsó elnökéhez, Juhász Péterhez hasonló akciókat hajt végre. Miután hosszú belső küzdelmeket követően 2020 januárjában Jakab Péter a Jobbik elnöke lett, tovább folytatta ezt a politikai stílust, ráadásul a konszenzusteremtés helyett tovább mélyítette a párton belüli törésvonalakat.

Ideológia nélkül

Ezt jelzi, hogy az elmúlt hónapokban ismét a Jobbik belső ügyeitől volt hangos a politikai közélet: a Jakab Péter-féle pártvezetés ezúttal Varga-Damm Andreát akarta kizárni a Jobbik parlamenti frakciójából, aki végül saját maga távozott Sneider Tamással és még egy képviselővel együtt. Mint ismert, a párt arra hivatkozva kérte vissza Varga-Damm Andrea mandátumát, hogy ajánlására a Jobbik frakciójának tagjai megszavaztak egy olyan javaslatot a titkosszolgálatok jogköreiről, amit a pártvezetés szerint nem szabadott volna. Ez azonban csupán ürügy volt Varga-Damm Andrea kizárására, hiszen a képviselőnő Jakab Péter régi ellenfele volt. Egy év elején kiszivárgott hangfelvételen a Jobbik elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Varga-Damm Andrea, illetve a párt korábbi elnöke, Sneider Tamás szerinte nem bíznak benne, ezért belső ellenfeleinek tartja őket.

Jakab Péter tehát egyszerűen nem tűri el a belső kritikát, mindenkivel igyekszik leszámolni, aki nem rokonszenves neki.

Az elmúlt időszakban a Jobbik semmilyen értékelhető dolgot nem tett le az asztalra, sem ideológiája, sem olyan politikai üzenete nincs, amellyel ki tudna kerülni szorult helyzetéből. Jól jellemzi a párt vezetésének hozzá nem értését, hogy hosszú ideig arra sem voltak képesek, hogy Jakab Pétert hivatalosan elnöknek jegyezzék be, papíron még egy hónapja is Sneider Tamás volt a párt elnöke. Mindez rendkívül kínos volt, hiszen Sneider Tamás már korábban szakított a párttal. A bejegyzéshez a Jobbik alapszabálya szerint a lemondott és a megválasztott elnök nyilatkozatára is szükség van, de Sneider Tamás akkor azt nyilatkozta, hogy ő ilyet még nem írt alá.

Inkább hátrány, mint előny

A jelenlegi folyamatok azt vetítik előre, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a Jobbik továbbra is a belső botrányoktól lesz hangos, és mivel Jakab Péter nem egy konszenzusteremtő személy, az ellentétek valószínűleg tovább erősödnek, amelynek komoly hatása lesz a párt támogatottságára még úgy is, hogy az egykori középpárt már egyre inkább kispárti jelleget ölt magára.

Ráadásul egyre kevésbé lesz fontos a többi baloldali pártnak a Jobbik a 2022-es választáson. Ha be is veszik Jakab Péteréket, érdemi szerepet már nem fog képviselni ebben az ellenzéki együttműködésben, a Jobbik ugyanis elvesztette azt a korábban meghatározó vidéki bázisát, ami miatt hasznos volt a főként Budapesten erős balol­dali pártoknak. Ez könnyen jelentheti a párt megszűnését is 2022 után, hiszen a legjobb esetben is csak néhány képviselőt a parlamentbe juttató pártnak várhatóan még saját frakciója sem lesz. A jelek szerint erre számítanak a párt polgármesterei is, nem véletlen például, hogy többek között Mirkóczki Ádám sem a Jobbik színeiben politizál már, hanem független polgármesterként tevékenykedik: nagyon jól tudja, hogy a Jobbik-logó már nem előny, hanem hátrány. Amikor ebbe az állapotba jut egy párt, onnantól kezdve nincs menekvés, egyenes az út a megszűnésig.

Forrás: magyarnemzet.hu