Alapjogokért Központ: Van egy összeomló ellenzék, s annak romjain mászik fel Gyurcsány Ferenc

A magyar emberek biztonságérzetét több oldalról cincálják, a kormánynak ezért egyszerre kell megoldania az élet, a gazdaság és a kultúra védelmét Dömötör Csaba szerint. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Gyurcsány klán nyomulásáról, az uniós hitelről, a baloldal abszurditásáról és az NGO-k aknamunkájáról is beszélt.

– Gyurcsány Ferencné megtartotta szűzbeszédét az Országgyűlésben. Mit szól a DK politikusa által elmondottakhoz?

– A beszéd ténye is azt mutatja, hogy a Gyurcsány klán egészpályás letámadásban van, már ami a baloldali térfelet illeti. Eljutottunk oda, hogy a Jobbiktól a Párbeszédig mindenki ugyanazt szajkózza, mint ők. A férjével felváltva előadott harsány beszédekkel egyértelművé teszik, hogy a baloldalon ők akarják diktálni az ütemet. Szerintem ez ősszel csak fokozódni fog. A beszédben egyébként kritizálta a kormány uniós politikáját, így a források felhasználását. Ezt azért elég nehéz volt higgadtan hallgatni, korábban mégiscsak Dobrev Klára volt a fejlesztési ügynökség egyik vezetője. Csak hogy egy botrányt említsek, szabálytalanul kiszervezték az uniós támogatások informatikai rendszerét, emiatt egy 18 milliárd forintos korrekciót kellett végrehajtani. És akkor a baloldal 4-es metrós gigabotrányáról még nem is beszéltünk. Most azért lobbiznak, hogy az új költségvetésben több legyen a közvetlenül pályázható forrás. Ez elképesztő hazárdjáték, mert az ilyen közvetlenül pályázható forrásoknak csak három százaléka jut el Magyarországra. Ha nem a kormány dönt a támogatásokról, akkor egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kapja meg a forrásokat. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy kit képviselnek ezek a pártok. Az ország érdekeit biztosan nem.

– Gyurcsányné keddi parlamenti beszéde a baloldali miniszterelnök-jelölti casting kezdetét is jelenti?

– Lehet, hogy megindult a jelöltkereső mocorgás, de a lényeg mintha nem változna. A baloldalon nem látni olyan érdemi programot, amely alternatívát jelentene az ország számára. Szociális érzékenységükre hivatkoznak, de támadják a munkahelyvédő lépéseket. Évek óta turnéznak az egészségügyi témákkal, de hónapokig sértegették a járvány frontvonalában dolgozókat. Kormányzati szerepekről elmélkednek, de egy árva hídfelújítási közbeszerzést sem képesek kiírni. Egyedül az álhírvideó-fabrikálásban tudtak domborítani. Mondandó és tettek tehát nincsenek, egy dolog marad, egy intenzív verseny abban, hogy ki tudja harsányabban, ordenárébb módon támadni a kormányt. Ez trágár szlogenekben, konzultációs ívekre rajzolt obszcén ábrákban és parlamenti balhékban jelenik meg. Ez elég pár száz lájkhoz a baloldali portálokon, de a kormányzáshoz szerintem kevés lesz.

– Az ordenáré megnyilvánulásokat sem nélkülöző viselkedésre Nunkovics Tibor orrpiszkálása is jó példa. A Jobbik nem tud antiszemita botrányok nélkül politizálni?

– Olvastam a képviselő zavaros magyarázkodását. Ettől függetlenül jogos lehet azok véleménye, akik szerint hiába lép ki a Jobbikból a fél Jobbik, az antiszemitizmus még Gyurcsányék árnyékában is megmaradt. Most már a baloldal felelőssége, hogy korábbi ezernyi aggódó petíció, tiltakozás és nácizás után miért tolerálja ezt.

– Az Országgyűlés megszavazta azt a mandátumot, amellyel a magyar delegáció az uniós hitelről, költség­vetésről fog tárgyalni Brüsszelben. Mi ennek a döntésnek a fő üzenete?

– A határozat legfontosabb üzenete, hogy az uniós tárgyalásokon a magyar kormány el fog menni a falig. Ez akár vétót is jelenthet. A tárgyalások most még keményebbek, egyrészt azért, mert Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, így kevesebb lesz a befizetés. A másik ok az, hogy Európa a koronavírus-járvány miatt nagyon komoly gazdasági nehézségekkel szembesül. A szokásos hétéves költségvetésen felül most egy helyreállítási alapról is dönteni kellene, amely találó módon a Következő Generáció nevet viseli. A névadás azért találó, mert egy olyan közös hitelfelvételben gondolkodnak, amelyet a jövő generációknak is fizetniük kell. Mi nem vagyunk rászorulva a hitelfelvételre, sok déli ország azonban igen. Náluk a járvány miatt még nagyobb lett az államadósság és még nagyobb a munkanélküliség. Pénzügyi bedőlésük az egész európai gazdaságot magával ránthatja, ezért egyetértés van abban, hogy segítő kézre van szükség. Erre hajlan­dóak is vagyunk, de vannak alapelveink is, például az, hogy a gazdagabb országok nem kaphatnak több támogatást a szegényebbekhez képest. Egy másik az, hogy ne kössék az uniós támogatásokat ideológiai feltételekhez. A költségvetésben nincs helye lopakodó ideo­lógiai nyomulásnak.

– A magyar költségvetést már elfogadta a parlament. Miben más ez a büdzsé a korábbiakhoz képest?

– A költségvetés változatlan abban, hogy járvány ide vagy oda, a kiemelt területekre jövőre is még több jut. Több jut a családokra, az egészségügyre és az oktatásra is. Ami viszont újdonság, hogy létrejön két vaskos alap, egy gazdaságvédelmi és egy járványügyi. Ezek biztosítják a rugalmasságot, azt, hogy jövőre is egyszerre tudjuk érvényesíteni az emberélet és a gazdaság védelmét.

– A baloldal azt állítja, hogy jövőre jelentősen csökken az önkormányzatok állami támogatása.

– Ez hitvitának tűnik, de akkor mártózzunk meg a tényekben. Meg kell nézni a költségvetési sorokat, azokból kiderült, hogy az önkormányzatok közvetlen támogatására jövőre 16 százalékkal több jut majd. Nem kevesebb, több. Ráa­dásul, ha tovább nő a gazdaság, márpedig ezzel számolunk, akkor az iparűzésiadó-bevétel is nő, ami szintén bővíti az önkormányzatok mozgásterét. Amiben viszont vitánk van, az az úgynevezett szolidaritási adó, aminek a lényege, hogy a gazdagabb önkormányzatok a szegényebbek javára hozzájárulást fizetnek. Közülük egyedül a budapesti városvezetés akarja kivonni magát a szolidaritás alól. Egyébként a főváros vezetőinek teljesítményéről mindent elárul az, ahogyan a Lánchíd ügyét kezelik. Ha a nyilatkozataikat nézem, abban sem lehetünk biztosak, hogy még megvan a felújításra korábban félretett pénz. Egy biztos, október 13-a előtt még megvolt. Arról nem is beszélve, hogy a fővárosnak legalább 180 milliárdos vagyona van, ezt egyetlen más magyar város sem mondhatja el magáról. Nem lenne jó, ha odajutnánk, mint a Demszky-korszakban, amely tele volt félbehagyott beruházásokkal, de a pénz azért elpárolgott.

– A kormány sikeresen kezelte a veszélyhelyzetet. Kaptak támogatást a baloldaltól a vírus elleni közös harchoz?

– A folyamatos támadásokat, a nemleges szavazatokat és az álhírgyártást semmiképp sem nevezném segítségnek. Nehéz megállapítani, hogy melyik volt kártékonyabb. A védekezés elején nem szavazták meg a kormány intézkedé­seit, folyamatosan támadták a védekezés vezetőit, például Müller Cecília tiszti főorvost. Legalább ennyire kártékony volt a rendszeresen megindított álhírcunami is. Valótlant állítottak a halálozások számáról és a védőfelszerelésekről is. Egy szerencsétlen sorsú nőt használtak fel ahhoz, hogy azt állítsák, tízből kilenc hazaküldött beteg egy héten belül meghalt. Jellemző módon ez az álhír még a Financial Timest is megjárta. Eközben a CNN meg azt híresztelte, hogy nem ülésezik a magyar parlament. A baloldali álhírgyár azóta is termel, jó lenne, ha legalább pár hétre nyári szünetet hirdetnének.

– A baloldal a nemzeti konzultációt is bírálja. Hol tart most a kérdőívek kiküldése?

– Nem tudunk annyi konzultációt kezdeményezni, hogy a baloldal végre elfogadja, hogy a magyarok szeretik elmondani a véleményüket két választás között is. Nagyon nagy az érdeklődés, a hét eleji összesítések szerint már négyszázezren mondták el véleményüket, mindezt úgy, hogy a kérdőív kézbesítése még véget sem ért. A baloldali pártok a szokásos torpedózás helyett éppen állást is foglalhatnának a benne lévő kérdésekről. Jó lenne például egy kerek, egész mondatot hallani arról, hogy mit gondolnak például a hazai gyártókapacitások megerősítéséről. De ha erre nem futja az erejükből vagy a kedvükből, legalább a törvényesség kereteit tartsák be, és ne gyűjtsenek illegálisan adatokat.

– Az ellenzék mellett a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k is folyamatosan támadják a kormányt.

– Na, ebben sincsen semmi új. Kicsit visszakanyarodva az uniós költségvetés ügyéhez, jól látható az a törekvés, hogy egyre nagyobb brüsszeli alapokból pénzeljék a hasonló politikai aktivistacsoportokat, amelyek aztán kőkemény politikai kampányokat visznek a választások során. Ezért is ragaszkodunk ahhoz az alapelvhez, hogy az uniós költségvetésből ne lehessen politikai aktivistahálózatokat finanszírozni.

– Az NGO-k által folytatott börtönbiznisz, a pénzszerző szegregá­ciós perek, a határvédelem gyengítése ellen hogyan tud fellépni a kormány?

– A börtönbizniszben, a gyöngyöspatai iskolaperben és a röszkei tranzitzóna bezárásában a politikai aktivistacsoportok nagyon is aktív szerepet játszottak. A törvénymódosítások mellett itt a nagyobb átláthatóságért is küzdenünk kell. Minden magyar embernek joga van tudni, hogy milyen forrásból működnek az ilyen szervezetek.

– Az őszi ülésszakban milyen kérdésekkel folytatja a munkáját a törvényhozás?

– A járvány sajnos továbbra is itt van velünk, mint ahogy a gazdasági hatásai is. Ezért valószínűleg az élet- és munkahelyvédelem kettőse határozza majd meg az őszi ülésszakot is. Ha ezt biztosítjuk, akkor a béremelési és családtámogatási programok is folytatódhatnak. Fontos fejlemény az is, hogy a Kaleta-ügy egyfajta utózöngéjeként megalakul egy munkacsoport, amely feltárja, hogy milyen további teendőnk van a gyermekvédelem erősítése terén. Nemcsak a mostanihoz hasonló gyomorforgató ügyeket kell megakadályoznunk, hanem például vissza kell szorítanunk az internetes zaklatásokat is. Nem kizárt, hogy a munkacsoport konkrét törvényjavaslatokkal jelentkezik majd.

– Nyár közepe van, sokan most mennek nyaralni. A pandémiás helyzetben mit ajánl a kormány az embereknek?

– Bármilyen ajánlás előtt mindenekelőtt köszönet az elmúlt hónapok helytállásáért! A járvány nem múlt el, vakcina mind a mai napig nincs a horizonton. Lehet, hogy jó pár országba már el lehet utazni, de rengeteg a kérdőjel arra az esetre, ha az adott országban fokozódna a járványhelyzet. Nehéz megjósolni, hogy ottani korlátozó intézkedések esetén hogyan lehet megszervezni a hazajutást vagy egy esetleges helybeli ellátást. Ezek a kérdőjelek mind egy irányba mutatnak, itthon nyaralni most biztonságosabb. És egyébként is, szép helyen élünk, talán találunk majd pár napot arra, hogy az ország eddig nem ismert arcait és árnyalatait is megismerjük. Nyári napok ide vagy oda, küzdelmes időszakban vagyunk. Egy olyan időszakban, amikor a biztonságérzetet több oldalról cincálják. Egyszerre kell megoldanunk az élet, a gazdaság és a kultúránk védelmét. Akinek ez fontos, a kormányra ezután is számíthat.

Forrás: magyarnemzet.hu