Szárnyal a BLM-ideológia, és továbbra is pusztít a Covid-19

A nemzetközi sajtóban megjelent elemzések, felmérések azt mutatják, hogy az emberek világszerte növekvő aggodalommal tekintenek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági károkra. Az USA-ban a pandémia mellett a Black Lives Matter mozgalom tematizálja a közéletet, június második felében nagymértékben erősödött a BLM törekvéseinek támogatottsága.

Az emberek egyre nehezebben viselik a különböző korlátozásokat szerte a világon, ahogy Ázsia után Európában is lecseng a koronavírus-járvány első hulláma – mutattuk be nemrégiben megjelent írásunkban, melyben a nemzetközi sajtóban megjelent összehasonlító elemzéseket vettük górcső alá. Kitértünk rá, hogy a minden országban bevezetett lazításoknak köszönhetően a globális gazdasági várakozások jelentősen optimistábbak, mint tavasszal voltak, ugyanakkor a nagy átlag továbbra is negatívan látja a gazdaság jövőjét.

Június közepe óta negatív fejlemény, hogy nemcsak az amerikai kontinensen tombol a járvány, de az első hullám újra fellángolni látszik például a balkáni országokban, illetve hazánk szomszédainál is (Ukrajnától Románián, Szerbián és Horvátországon át Ausztriáig), de Németországot és Spanyolországot is nehéz helyzetbe hozták bizonyos új gócpontok. Sajnos a pandémia pusztításához kapcsolódó gazdasági aggodalmak sem alaptalanok. Az OECD kimutatása szerint várhatóan az Egyesült Királyságban okozza a Covid-19 a legnagyobb gazdasági kárt: a lezárások miatt áprilisban 20 százalékot zsugorodott a szigetország gazdasága, és 2020-ra jelentős GDP-visszaeséssel kell kalkulálni. Ugyancsak két számjegyű zuhanás fenyeget Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban is. Az Egyesült Királyságban 11,5 százalékos, Németországban 6,6, Kínában 2,6 százalékos csökkenést prognosztizálnak a friss elemzések. Érdekesség ugyanakkor, hogy a személyes vagyoni helyzetet illető egyéni, személyes aggodalmak globálisan némiképp mérséklődtek az elmúlt időszakban. A németek 80 százaléka például egyáltalán nem aggódik a személyes vagyoni helyzete miatt, és a gazdasági kilátások ellenére a brit és a francia válaszadók is optimistábbak saját helyzetüket illetően, mint korábban. Leginkább Brazíliában és a Fülöp-szigeteken tartanak az emberek attól, hogy negatívan érinti őket a gazdaság krízise. Világszerte kezd visszatérni a vásárlási bizalom, ezzel együtt szinte mindenhol nagyon tart a lakosság a második hullámtól (a Google-keresések alapján a legerősebb a félelem az Egyesült Államokban és Ausztráliában).

Az Egyesült Királyság áprilisban 20,4 százalékkal esett vissza a GDP, ez háromszor nagyobb zuhanás, mint a 2008-2009-es válság bármely időszakában. A kutatások szerint az emberek többsége ellenzi a távolságtartásra vonatkozó lazításokat. 58 százalékuk szerint továbbra is kötelezővé kellene tenni a 2 méteres távolságot, és csak 8 százalék szerint nincs szükség erre. Úgy vélik, hogy a viselkedési szokásokban tapasztalható változások velünk maradnak a következő időszakban is: 48 százalék arra számít, hogy a közügyek intézésében növekszik majd a technológiai eszközök és utal szerepe, a válaszadók 36 százaléka pedig kevesebbet fog külföldre utazni. Erős megosztottság mutatkozik abban, hogy a nem alapvető üzleteket újranyissák-e. 41 százalék szerint ez az idő elérkezett, míg 39 százalék szerint ez túl korai. A politika mezőben is érezhető az elmozdulás: míg április elején a brit kormány járványkezelésének népszerűsége 57 százalékon állt, június közepére 30 százalékra zuhant, és 48 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem szimpatizálnak a kabinet intézkedéseivel. Keir Starmer, a Munkáspárt elnökének népszerűsége 51 százalékra emelkedett, Tony Blair óta nem volt ilyen népszerű baloldali politikus a szigetországban. Ebben a tekintetben megelőzte Boris Johnson miniszterelnököt is.

Ausztráliában az derült ki, hogy a közvetlen egészségügyi kockázatokon kívül leginkább a gazdasági visszaeséstől tart a lakosság (ez az arány 46-ról 57 százalékra ugrott). Az itt élők is, akárcsak a britek, a korábbinál jóval kevesebb külföldi utat terveznek, és kevesebb időt fognak étteremben és bevásárlóközpontban tölteni. A különböző felmérések szerint egyébként a vírus abban is megváltoztatta az életüket, hogy sokkal jobban figyelnek a személyes higiéniára, a kézmosásra. A nagyobb bevásárlóközpontok mellett többen a tömegközlekedést is inkább kerülik majd a jövőben. Ugyancsak sokan vannak, akik eltökéltek amellett, hogy növeljék megtakarításukat az elkövetkező vészhelyzetekre. A legtöbb ausztrál ember amúgy aggodalom nélkül tér vissza a munkahelyére, de továbbra is tartanak a tömegrendezvényektől: 76 százalék továbbra sem venne részt ilyen eseményen.

Kanadában ellenben újra felerősödött a vírus okozta félelem, miközben amúgy a járvány sokkal erősebben tombol az USA-ban, mint északi szomszédánál. A juharleveles ország lakóinak 44 százaléka úgy gondolja, hogy a pandémia után sem fog egyből visszatérni a munkahelyére, illetve a home office és a hivatali munka kombinálását valósítja majd meg. Az emberek java része támogatja a közigazgatásban azokban az applikációknak a kötelező tételét, amelyek segítségével a kontaktkutatás könnyebbé válik. A válaszadók 41 százaléka jelezte, hogy tavaly kapott influenza elleni védőoltást, most azonban ennél többen tervezik, hogy idén ősszel vagy télen beadatják maguknak (48 százalék). Érdekes adat, hogy a kanadaiak 61 százalék biztos benne, beoltatja magát a Covid-19 ellen, amennyiben a vakcina elérhetővé válik.

A járvány által globálisan leginkább sújtotta USA-ban viszont egyre kevésbé tartanak az emberek a Covid-19 egészségügyi károkozásától. Míg május elején az amerikaiak 41 százaléka tért vissza aggodalom nélkül a régi kerékvágásba, addigra június elejére ez 49 százalékra emelkedett. (A republikánus szavazók esetében ez az arány 73, a demokratáknál 23 százalék.) Egyre növekszik azok száma, akik azt tervezik, hogy újra étterembe, vakációra vagy bevásárlóközpontba mennek. Jóval csekélyebb elmozdulás van viszont a múzeumok, mozik és konditermek tekintetében, és külföldi utazásra továbbra is rendkívül kevesen adják a fejüket.

Szárnyal a BLM-ideológia, és továbbra is pusztít a Covid-19 1

A járvány mellett a BLM mozgalom tartja lázban és mozgásban az Egyesült Államok közéletét. Június második felében szárnyalni kezdett a BLM népszerűsége, 25 százalékot emelkedett az amerikai választók körében a faji egyenlőség ügyét zászlajára tűző megmozdulássorozat, szerveződés támogatottsága. A kutatások alapján a különböző vállalkozásokra, cégekre is egyre nagyobb elvárás nehezedik, hogy szólaljanak fel a faji egyenlőtlenségek ellen. A vásárlói visszajelzések szerint bizony az egyes márkáknak a BLM mozgalomhoz való viszonyulása nagyban befolyásolja, az emberek szívesen választják-e az adott terméket. A lakosok egyre inkább azt követelik a cégektől, hogy a szokásos kijelentéspaneleken túlmenően gyakorlati lépéseket is tegyenek a faji egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. E tekintetben sokatmondóak azok a felmérések, melyek összegzése nyomán megjelent: a válaszadók 69 százaléka szerint a cégek BLM-reakciója tartósan fogja befolyásolni a vásárlási szokásaikat. A demokrata szavazók esetében ez az arány 80 százalék fölött van, de még a republikánusok többsége is így gondolkozik. Ennél is pikánsabb az a jelzésértékű adat, hogy az amerikaiak 66 százaléka egyenesen kijelentette, a termék kiválasztásánál mostantól az is fontos lesz számára, hogy az adott cég, márka vezetése faji szempontból mennyire színes, azaz különböző és összetett.

A rendszerszintű rasszizmus elleni fellépés jegyében életre hívott tiltakozásokat egyébként kutatások szerint az amerikaiak 63, a kanadaiak 73 százaléka helyesli. A megmozdulások által célkeresztbe vett rendőröket az amerikaiak 55, míg a kanadaiak csak 39 százaléka támogatja.

Illusztrációk: pixabay.com