Újabb 3 személynél diagnosztizáltak koronavírust Magyarországon

Szennyvízben mutatták ki magyar kutatók az új koronavírus örökítőanyagát. Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés szakértője az Origónak azt mondta: budapesti szennyvíztisztítókban igazolták a SARS-CoV2 vírus örökítőanyagának jelenlétét, de a következő hetekben Magyarország minden megyeszékhelyének szennyvíztisztítóját megvizsgálják. A szennyvizek vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy akár egy-két hétre előre tudják jelezni az újabb megbetegedési hullámot, ugyanis a szennyvizekben a vírus örökítőanyaga hetekkel korábban megjelenik, mint ahogy a betegek száma emelkedne. A szakértő azt is elmondta, hogy a tisztított szennyvizek visszakerülhetnek a természetes vizeinkbe, tavakba, folyókba, de nem jelent veszélyt koronavírus-fertőzés szempontjából, ha ezekben a természetes fürdővizekben strandol az ember. Interjú Dr. Vargha Mártával.

– Koronavírus-maradványokat találtak szennyvízben az NNK kutatói. Milyen maradványokról beszélünk és hol vették a mintákat?

– Az első vizsgálatainkat Budapesten végeztük.

A főváros szennyvizéből vettük a mintákat, amelyben az új koronavírus örökítőanyagát – RNS-ét – mutattuk ki.

Nemzetközi tapasztalatok alapján fertőzőképes koronavírus-részecskék nincsenek jelen a szennyvízben, burkos vírusként érzékenyek a külső hatásokra, a hőmérsékletre és a különböző vegyszerekre. Ez jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a szennyvíz nem terjeszti a fertőzést. Az örökítőanyag viszont a vírus egészénél stabilabb – megmarad a szennyvízben is. Az örökítőanyagot a koronavírussal fertőződött betegek, és – jelen tudásunk szerint – a tünetmentes fertőzöttek is ürítik, így kerül a szennyvízbe.

– Csak a fővárosban vizsgálják a szennyvizet, vagy az ország más részein is kutatnak majd?

– Folyamatosan bővítjük a vizsgálati helyszínek számát Magyarország különböző területein.

A célunk, hogy egy hónapon belül minden megyeszékhelyen legalább egy alkalommal – de ahol csak lehet, többször is – mintát vegyünk a szennyvízből.

Így országos képünk lesz arról, hogy időben és térben hogyan oszlik meg a vírus jelenléte a szennyvizekben.

– A szennyvizek – jobb esetben tisztítás után – a természetes vizeinkbe kerülhetnek, ahol nyáron az emberek fürödnek. Veszélyes lehet – fertőződés szempontjából – a tavakban, folyókban jelen lévő koronavírus-örökítőanyag?

– A tisztított szennyvizek egy része valóban a folyókba, tavakba kerülhet, és felvetődhet a kérdés, hogy ez veszélyes-e. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján azt tudjuk mondani, hogy elhanyagolható annak a kockázata, hogy valaki természetes víz közvetítésével találkozzon a koronavírussal. Vagyis, nem veszélyes a természetes fürdővizekben úszni – az új koronavírus-fertőzés szempontjából.

– A szennyvízben talált vírusmaradvány adataiból mire lehet következtetni, és mit lehet pontosan megtudni?

– A nemzetközi szakirodalomban elérhető tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyvízben jelen lévő örökítőanyag mennyisége arányos az adott közösség átfertőzöttségével.

A szennyvizet úgy is lehet tekinteni, mint egy mintát, amelyet nagyon sok ember ad, ugyanis az adott térségben élő emberek mindegyikének a mintája megtalálható benne. Ezt lényegében egy közösségi szűrőprogramnak is tekinthetjük. Ugyancsak tudományos bizonyíték van arra, hogy a szennyvízben megtalálható örökítőanyag mennyisége hamarabb emelkedik, mint ahogyan ténylegesen megjelennének az új megbetegedések.

Ez azt jelenti, hogy a szennyvizek vizsgálatával lényegében akár egy-két héttel korábban meg tudjuk mondani, hogy mikor várható a betegek számának emelkedése. Gyakorlatilag előre tudjuk jelezni a második hullámot, vagy akár egy-egy térségben a betegszám várható emelkedését. Ez pedig nagyon fontos, ugyanis időt nyerhetünk a szükséges intézkedések meghozatalára, és az egészségügyi ellátórendszer felkészítésére.

– Folyamatosan vizsgálják majd a szennyvizeket az országban?

– A tervek szerint hosszú távon folytatjuk a vizsgálatokat.

– Ez mit jelent? Milyen gyakran vesznek majd mintákat?

– Egyelőre heti mintavétellel indulunk, és majd az eredmények ismeretében döntünk arról, szükséges-e többször mintákat venni, vagy elég kevesebbszer.

– Az eredményeket az emberek megtudhatják majd?

– Igen, ahogyan gyűlnek majd az adatok, a Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan beszámol ezekről.

Forrás: origo.hu
Fotó: Illusztráció