COVID-19: megismertük a vírust, és tanuljuk, hogyan lehet vele együtt élni

A COVID-19-járvány alapjaiban változtatta meg az életünket. Számos ország tapasztalatait és felméréseit összevetve elmondható, hogy az emberek kevésbé érzik kockázatosnak a munkahelyükre való visszatérést, mint hogy gyermekeiket is visszaengedjék az iskolába. A gazdasági előrejelzések továbbra is nagyon borúlátóak, és világszerte növekszik a Kína-ellenesség.

Az emberek egyre nehezebben viselik a különböző korlátozásokat szerte a világon, ahogy Ázsia után Európában is lecseng a koronavírus-járvány első hulláma – olvasható a nemzetközi sajtóban megjelent összehasonlító elemzésekben. A szinte minden országban bevezetett lazításoknak köszönhetően a globális gazdasági várakozások jelentősen optimistábbak, mint tavasszal voltak, ugyanakkor a nagy átlag továbbra is negatívan látja a gazdaság jövőjét. Amiben sajnos van is igazság, mert a pozitív jelek ellenére a gazdasági előrejelzések továbbra is erősen barátságtalanok, a „V” alakú válsággörbe lehetősége, vagyis az úgynevezett „visszapattantás” esélye alacsonynak tűnik a világgazdaságban.

A különböző elemzéseket ismertető nemzetközi média kitér rá: a járványveszély árnyékában az emberek többsége a munkahelyre való visszatérést nem érzik kockázatosnak, ugyanakkor jóval bizonytalanabbak a tekintetben, hogy gyermeküket visszaengedjék-e az iskolába. Érdekesség, hogy leginkább a dél-koreaiak és az ausztrálok nyugodtak a munkahelyre való visszatérést illetően, a legjobban pedig a vírus által amúgy erősen sújtott spanyolok és brazilok tartanak a home office feladásától. Ami az újrainduló iskolákat illeti, ebben a tekintetben is az ausztrálok és a dél-koreaiak aggódnak legkevésbé. A németek 65 százaléka és a brazilok több mint 80 százaléka ugyanakkor kockázatosnak tartja, hogy visszaengedje gyermekét osztálytársai közé.

A brit és német társadalom egyébként a járvány kitörése óta viszonylag egységes: az életek megmentését tartja a fő célnak, és úgy véli, a gazdasági válságkezelés várhat magára. Ebben továbbra sincs érdemi elmozdulás. Kezdetben az amerikai társadalom is így vélekedett, azonban május-júniusra egyértelmű fordulat rajzolódott ki: az életekért aggódok tábora látványosan elkezdett csökkenni, a gazdaság védelméért küzdőké pedig közel 30 százalékosra emelkedett, ami azt mutatja, az USA lakossága egyre inkább a gazdaság újraindítására, a gazdasági eredmények megmentésére helyezné a hangsúlyt.

A nemzetközi sajtóban megjelent kutatások sokatmondó állítása, hogy februártól júniusig jelentősen megváltozott a járványról való gondolkodásmód is szerte a világban. Míg februártól egészen április végig a leginkább arra keresték a választ a netezők: „mi a koronavírus”, „mik a tünetek”, „mi a járvány”), addig május-júniusra a „hogyan készítsek maszkot”, „hogyan készítsek fertőtlenítőt” típusú keresések kerültek előtérbe. Vagyis az emberek megértették a COVID-19-járványt, és már a kezelésére törekednek, vagyis arra igyekeznek berendezkedni, hogyan lehet a vírussal együtt élni a következő időszakban.

COVID-19: megismertük a vírust, és tanuljuk, hogyan lehet vele együtt élni 1

A különböző országokban persze – mint fentebb is láttuk – a lakosság eltérően ítéli meg a fenyegetettséget, valamint a kormányzati intézkedéseket is. Az Egyesült Királyságban például a kezdeti időszakhoz képest a válaszadók arról számoltak be, hogy a kormányzati kommunikáció nem egyértelmű. Míg a lezárások kezdetén, március közepén a válaszadók 90 százaléka szerint egyértelmű volt a kormány üzenete, május közepére ez az arány 56 százalékra csökkent. A szigetországban egyébként a kiskereskedelmi értékesítés 18 százalékkal esett vissza, miközben az online kereskedelmi forgalom minden rekordot megdöntött a korlátozások, lezárások velejárójaként. Sajtójelentések szerint a döntő többség számára a tömegrendezvények, a tömegközlekedés és a szórakozásból történő kimozdulás továbbra is veszélyesnek minősülnek: a britek mindössze 18 százaléka venne részt tömegrendezvényeken, és csak 20 százalékuk utazna külföldre nyaralni. Étterembe és kocsmába is csak 30 százalék menne szívesen.

Az Egyesült Államokban viszont, mint már rámutattuk, jelentősen változott azok aránya, akik az újranyitást támogatják, még akkor is, ha a vírus nem tűnt el teljesen. Áprilisban még csak 37 százalék támogatott egy ilyen intézkedést, május végére már 49 százalék értékelte így a helyzetet. Nem meglepő, hogy Trump elnök politikai tábora, a republikánusok több mint 70 százaléka újranyitna, a demokrata érzelműek közel ugyanekkora része viszont még kitartana a lezárások mellett. Egyre inkább csökken viszont azok aránya, akik elkerülik az érintkezéseket másokkal. A közterületek látogatását áprilisban a válaszadók 78 százaléka igyekezett elkerülni, ez májusra 65 százalékra csökkent. A kiscsoportos találkozókat 84 százalék helyett már csak 63 százalék utasítja el, és nőtt azok aránya is, akik visszamerészkednének a repülőre, a buszra és a metróra. Ezzel párhuzamosan több hely látogatottsága is emelkedett. Az éttermek esetében a legmarkánsabb a változás: míg áprilisban csak 12 százalék, addig májusban a válaszadók 21 százaléka látogatott el vendéglátóhelyekre, és egyre többen mennek vendégségbe is.

Ki kell emelni, a felmérések és a kutatások megerősítik azt a korábbi tudományos észrevételt, miszerint a kisebbségeket erősebben érinti a járvány. Az USA-ban mára egyértelművé vált, hogy a nem fehér amerikaiak kétszer nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg a COVID-19 vírussal. A különböző elemzések szerint a fehérek 10 százaléka ismer valakit, aki a vírusban halt meg, míg a nem fehérek aránya a tekintetben jóval magasabb, 25 százalékos.

Kanadában mindeközben folyamatosan növekszik azok aránya, akik erős kormányzati beavatkozást várnak a gazdasági károk enyhítése érdekében: a korábbi 63 százalék helyett mára 67 százalék áll ki emellett. Az emberek 64 százaléka szerint a kormánynak minden elképzelhető eszközt be kell arra vetnie, hogy támogassa azokat, akik bajba jutottak és ösztönözze a gazdaságot. 36 százalék inkább a költségvetési egyensúly fenntartását tartja fontosnak, míg ha ez lassabb felépülést is eredményez. A kanadai válaszadók tisztességes újraindítási programot szeretnének a gazdaság vonatkozásában, öngondoskodást és több befektetést az egészségügybe. A válaszadók 98 százaléka elsősorban a hazai viszonyokat rendezné, és utána kezdene csak a világpiac igényeivel foglalkozni, az észak-amerikai ország lakosságának 95 százaléka nagyobb egészségügyi beruházások elindítását látja indokoltnak. Pikáns, hogy a kanadaiak 75 százaléka támogatna egy 1-2 százalékos vagyonadót, azaz jogosnak tartaná, hogy a leggazdagabbak fizessék ki az újraindítás terheit.

Ausztráliában a társadalom 81 százalékának összességében pozitívak a tapasztalatai az otthoni munkavégzést illetően. Ennek megfelelően május végén mindösszesen 14 százaléka támogatta a korlátozások azonnali feloldását. Kiderült, az ausztrálok 69 százaléka vásárolt valamilyen új eszközt, amivel tud dolgozni, 56 százalékuk alakította át az otthonát úgy, hogy kényelmesebben teljen a home office. Annak ellenére, hogy a lakosság még nem állítaná vissza az ország működését a régi kerékvágásba, érdemben csökkent a fertőzéstől való félelem. Május végén már csak az emberek 30 százaléka mondta azt, hogy nagyon aggódik a vírus miatt.

Az Egyesült Királyságot, az USA-t és Ausztráliát tekintve egyébiránt közös, új vonás a járvány kapcsán a Kína-ellenesség látványos és érdemi felerősödése. Amerikában a Kínával szembeni ellenszenv soha nem látott magasságokba, 66 százalékra emelkedett. Az ausztrálok ugyancsak 66 százaléka szerint kormányuknak keményen kell fellépni Kínával szemben, és minden részletre kiterjedő nemzetközi vizsgálat szükséges a vuhani vírus eredetét illetően. A britek 47 százaléka pedig kimondottan fenyegetést lát a vírus szülőhazájának számító ázsiai országban.

Illusztrációk: pixabay.com