Bedeszkázták Churchill szobrát Londonban, mert már azt is le akarja dönteni a radikális baloldal

Be kellett deszkázni Churchill szobrát Londonban, nehogy a radikális baloldal hétvégére várt újabb zavargásai során megrongálják. Elképesztő méreteket öltött a George Floyd halála utáni szobordöntési láz a radikális baloldalon. Bár Churchill még áll, bizonytalan, hogy hány szobor maradhat a helyén – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az egykori brit miniszterelnök, Sir Winston Churchill szobra doboz alá került, miután a Black Lives Matter által kirobbantott zavargások résztvevői a “rasszista” feliratot festették rá. London polgármestere  bejelentette, hogy együtt dolgozik a rendőrséggel, hogy megvédje az olyan emlékműveket, mint az Ismeretlen katona sírját vagy Nelson Mandela szobrát, azonban az utóbbi napokban számos más szobor is áldozatul esett országszerte (a polgármester, Sadiq Khan egyébként alapvetően támogatja a szobor-eltávolítási mozgalmat, felülvizsgálná a londoni szobrok helyzetét) Leedsben Victoria királynő szobrát firkálták össze, mert – kortársaihoz hasonlóan – rabszolgákat tartott és Edward Colston szobrát is ledöntötték, aki ugyan felépített egy nagyvárost, (Bristolt) de rabszolga-kereskedelemből gazdagodott meg.

A brit Munkáspárt egyenesen odáig ment, hogy a főpolgármester “Közterületi Sokszínűségi Tanács” ötletét továbbgondolva eltökélte, minden kerületben felülbíráltatja a helyi szobrokat, hogy vajon érdemes-e megtartani őket.

A Theos thinktank cikkében azt írja: bár a szobordöntögetés nem újkeletű dolog, a mögötte meghúzódó indokok sokszor korántsem egyértelműek és szélsőséges következményeket vonhatnak maguk után. Például Churchill után akár Lord Nelson szobrát is ledönthetnék a Trafalgar téren, mert bár életét adta a hazájáért, amikor legyőzte a spanyolokat és franciákat a tengeren, de nyilván a “fehéruralom támogatója is”.

A cikk rámutat, hogy nincsenek egyértelmű hősök vagy gonosztevők, és a tüntetők logikáját követve eltávolíthatnák Nelson Mandelát a Temze-partról, mert egykor támogatta a terrorizmust, vagy Ghandit a Parlament térről, mert azt mondta, hogy a zsidóknak önként kellene öngyilkosságot elkövetniük hogy megbuktassák a nácikat. “A közterek tele vannak bűnös hősökkel”, fogalmaz, azonban ez nem azt jelenti, hogy etikailag felsőbbrendűek vagyunk és nekünk kell ítélkezni mindenki felett. A Theos arra buzdít, hogy értékeljük a múlt hőseit azért, amiért lehet, mert a saját korukban az emberek azért állítottak nekik szobrot, mert tettek valamit, amit szerintük érdemes volt megörökíteni.

A konzervatív brit kormány nem támogatja a történelmi emlékek önkényes lerombolását, és bevezette a “24 órás igazságszolgáltatást”, melynek értelmében azok, akiket rongáláson, vandalizmuson vagy fizikai erőszakon érnek, azonnal bíróság elé kerülnek minden figyelmeztetés és előzetes eljárás nélkül.

De nem csak a kormány unta meg a BLM zászló alatt rongálókat, hanem egy pooli cserkészcsapat is, akik “British History Matters” táblával álltak ki alapítójuk szobra mellett, melyet a városvezetés el akart távolíttatni, miután a baloldali erők megjelölték, mint ledöntendő emlékművet.

Forrás: origo.hu