Koronavírus-válság: az EU csak 2022-től számol a GDP növekedésével

A világjárvány okozta korlátozások, lezárások példátlan gazdasági visszaesését eredményeztek az unióban; az idénre várható GDP-előrejelzés 7-8 százalékkal esett vissza. Az EU döntéshozói három lépcsőben tervezik a gazdaság újraindítását és a károk mérséklését – derül ki a nemzetközi sajtóban az utóbbi napok során megjelent elemzésekből.

Az egészségügyi válsághelyzet mellett súlyos, még a 2008/2009-esnél is mélyebb és kiterjedtebb gazdasági krízissel sújtotta Európát az új típusú koronavírus-járvány. A nemzetközi sajtóban megjelent elemzések és összefoglalók szerint az öreg kontinens országai által bevezetett szigorú intézkedések, korlátozások, lezárások példátlan gazdasági visszaesését eredményeztek az Európai Unióban is, a 2020-as GDP előrejelzés 7-8 százalékkal esett vissza.

Az unió döntéshozói három lépcsőben tervezik a gazdaság újraindítását és a károk mérséklését. Azzal számolnak, hogy 2020-ban a válság hatásai folyamatosan csökkennek és mérséklődnek, de csak abban az esetben, ha a várható második hullám mértéke kisebb lesz, mint a február óta tartó első hullám pusztítása. Rossz hír, hogy a brüsszeli szakértők szerint még 2021-ben is a GDP tartós csökkenésével kell számolni, amely csak az év vége felé kezdhet el korrigálni. Az előrejelzések arról szólnak, a Covid-19 szorítása csak másfél-két év múlva engedi el a szektort, vagyis csak 2022-2023-ra várható a felgyógyulás és a GDP újbóli növekedése.

Az európai közösség és annak irányítói számára az jelenti a legnagyobb fejtörést és kihívást, hogy az egyes tagállamokat eltérő módon és mélységben érintette a járvány; sőt, az egyes gazdasági alrendszereket is más-más intenzitással sújtotta (a turizmust például teljesen padlóra küldte). A szakemberek rámutatnak, több tényezőtől függ, hogy az egyes tagállamok milyen mély válságba kerülnek a járvány okozta gazdasági károk következtében: a legfontosabb szempont, hogy mennyire export-, importorientáltak, illetve milyen gazdasági kondícióban érte őket a pandémia.

Az Európai Bizottság, illetve az unió különböző szervei részben letették, illetve ezekben a napokban teszik le javaslataikat a tagállami vezetők asztalára, hogyan és milyen módon kívánják menedzselni az európai gazdaság talpra állítását, újraindítását. A helyzetet nehezíti és bonyolítja – mint jeleztük –, hogy bár a járvány első hulláma Európa-szerte lassan, de biztosan lecseng, ahány egészségügyi szakértő, orvos, járványügyes, virológus, annyiféle jóslás érkezik a lehetséges második hullámmal, annak idejével és intenzitásával kapcsolatban. Ráadásul azt sem lehet megmondani, mikorra állhat rendelkezésre tömegesen elérhető, hatékony vakcina az új típusú koronavírus ellen. Ezzel együtt az európai gazdaság újjáélesztésének folyamatában sorsdöntő állomás lesz a június 18-19-ére tervezett uniós csúcs, ahol a tagállami vezetőknek és az uniós döntéshozóknak lehetőségük nyílik álláspontjaik ismertetésére, véleményeik ütköztetésére. Ami a döntéshozatali mechanizmust illeti, hasonló volumenű ügyekben leginkább évekre van szükség az unióban, a mostani válság okozta nyomás azonban kikényszeríti, hogy gyorsan, néhány hónap alatt döntsenek fontos kérdésekben – szólnak a várakozások.

Az elmúlt hetekben, hónapokban az Európai Unió mind nemzetállami, mind szövetségi szinten számos gazdasági és szabályozási döntést hozott annak érdekében, hogy mérsékelje az unió belső piacára nehezedő nyomást. Tették ezt annak tudatában, hogy a Covid-19 gazdasági hatásai különbözőképpen érintették az egyes tagállamok gazdaságát, így a válaszok is eltérőek, ami további károkat okozhat az uniós belső piacának. Az Európai Központi Bank és az egyes nemzetállamok gazdaságot ösztönző intézkedései e tekintetben csak a védelem első vonalának tekintetőek. Az EKB-nek kulcsszerepet szánnak az európai gazdaság felszínen tartásában. A jelenlegi tervek szerint 2020-ban 1 trillió euró elköltését tervezik, elsősorban államkötvény vásárlásának a formájában. Az intézkedés középpontjában az áll, hogy a fiskálisan gyenge helyzetben lévő tagállamok is alacsony kockázat mellett jussanak forráshoz.

Ezenfelül március óta több, közös uniós program szolgálta a gazdaság serkentését, melynek érdekében az unió lazított a költségvetési és pénzügyi szabályain. Az EU a következő célzott intézkedéseket alkalmazta: márciusban engedélyezte a tagállamoknak, hogy az uniós költségvetésből fel nem használt 37 milliárd eurót a Covid-19 elleni védekezésre fordítsák. Áprilisban az Európai Tanács egy 540 milliárd eurós, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomagban egyezett meg (ez az uniós büdzsé 3 százalékára rúg). A csomag része egyrészről a járványkezelési támogatás: ez elsősorban hosszú futamidejű, alacsony kamatozású kölcsönökből áll, amely a Covid-19 okozta károk közvetett és közvetlen enyhítésére szolgál 240 milliárd eurós keretösszeggel. Emellett 200 milliárd eurós támogatást tartalmaz az Európai Beruházási Bank számára, végezetül 100 milliárd eurót különítettek el a SURE program részére a megnövekedett, tömegessé váló munkanélküliség okozta kockázatok mérséklésére.

A június 18-19-i csúcs előtt több javaslat is érkezett az európai gazdaság újraindítására vonatkozóan. Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár közös javaslata, avagy a francia–német együttműködés a fellendülési mechanizmus keretét 500 milliárd euróban határozta meg, úgy, hogy a leginkább nehéz helyzetben lévő ágazatokra és régiókra koncentráljanak. Az Európai Parlament ezzel szembe 2000 milliárdos mentőcsomagot sürget, és hasonló nagyságrendű követeléssekkel, igényekkel álltak elő az egészségügyi és gazdasági krízis által leginkább megrendített mediterrán országok is. Az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett tervezete a francia–német kezdeményezéshez áll közelebb.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállításhoz. Az unió még el nem fogadott, 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna. Von der Leyen szerint ezzel az összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete 2021-2027-ben az eddig javasolt 1100 milliárd euróról (3850 ezer milliárd forint) 1850 milliárd euróra emelkedne, a 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú, 2028 és 2058 közé eső lejáratra. A kölcsönfelvétel a saját források plafonjának ideiglenes megemelésével valósítható meg. Ez tenné lehetővé, hogy az uniós bizottság a pénzügyi piacokon kölcsönözni tudjon. Aláhúzta, a gazdaság megmentéséhez példátlan mértékű beruházásokat kell finanszírozni. A program révén a tagállamok könnyebben férnének hozzá ezekhez a pénzügyi lehetőségekhez. A kölcsönöket és vissza nem térítendő hiteleket az európai költségvetésen keresztül folyósítanák. A támogatás és a hitelfelvétel önkéntes alapon történne – hangzott el Brüsszelben.

Az Európai Bizottság a legsürgetőbb igények kielégítésére azt javasolta, hogy a lehető leghamarabb bocsássák rendelkezésre a saját forrásokat a jelenlegi, 2014-2020-as többéves pénzügyi kereten belül további 11,5 milliárd eurós támogatás biztosítása formájában. Az új generáció programból származó támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lenne, de a krízis által leginkább érintett területeken összpontosulna. A program a magánbefektetések ösztönzésével kívánja újraindítani az uniós gazdaságot. Pénzügyi támogatást nyújtana a beruházásokhoz és az olyan reformokhoz, mint a zöld és a digitális átállás, valamint a nemzeti gazdaságok ellenálló képességének javítása. (A tervezet alapján Magyarországnak az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére. A magyar kormánypártok uniós képviselői azonnal jelezték: indokolatlannak tartják, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok nem kellő mértékben részesülnek a forrásokból csak azért, mert sikeresen kezelték a járványt, és fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. Magyarországnak amúgy a tervezet értelmében a 750 milliárdos összeurópai tartozás 1 százalékát, azaz 7,5 milliárd eurót kellene majd visszafizetnie. A Fidesz-KDNP-s politikusok szerint ehhez adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapnánk.)

Von der Leyen javaslatának ismertetése óta mintegy másfél hét telt el, azóta folyamatosak az egyeztetések az unióban. A nemzeti kormányok és a tagállami diplomaták részéről pró és kontra is elhangoznak érvek a helyreállítási csomag nagyságrendjéről, a források tagállamok és gazdasági ágazatok közötti elosztásáról, a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök arányáról. A vita pedig az állam- és kormányfők június 18-19-i csúcstalálkozóján élesedhet ki.

Elemezők figyelmeztetnek: amennyiben az a nem megszokott helyzet áll elő, hogy gyakorlatilag a csodával határos módon még a nyáron sikerülne megállapodniuk a végleges verzióban, az Európai Bizottság akkor is csak jövő januártól vehet fel hitelt. A benyújtott javaslatban ezért is szerepel az a fentebb említett kitétel, hogy a jelenleg érvényes, 2014-2020-as költségvetésben áthidaló jelleggel módosítsanak bizonyos tételeket, hogy szeptembertől 11,5 milliárdot tudjanak a kohéziós politikára, külpolitikára és vállalkozástámogatásra fordítani.

Borítókép: pixabay.com