Bevált az országos jégkárfigyelőrendszer

Üzembe helyezte 2020. április 15-én az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer nem csak a mezőgazdaságot óvja, hanem a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat. A védekezési időszakban a gazdálkodók számára is hasznos elemző összeállításokat publikál a kamara.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és a működtetés finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosító – az adatszolgáltatással az elemzéseket támogató, valamint az érintett társszervezetekkel az együttműködést koordináló – Agrárminisztériummal közösen üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszer idén már április 15-én megkezdte a működését.

Mivel a NAK valamennyi egységénél rendkívüli munkavégzési rendet és új munkavégzési szabályokat vezetett be a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében, a megváltozott előírások alapján a jégkármérséklő-rendszer üzemeltetését végző iroda egyedi munkavégzési folyamatokat vezetett be már az előkészületek idejére is. Ennek megfelelően a regionális telephelyeken és az egyes generátorpontokon is szigorú, az emberi kontaktusok minimalizálását, illetve a fertőtlenítőszerek, a szájmaszkok és a gumikesztyűk használatát, továbbá a napi többszöri fertőtlenítést előíró szabályok szerint végezhető a munka. Emellett a telephelyekre irányuló napi szállítmányokat is korlátozták, és a fogadásuk is csak a védőeszközök használatával lehetséges. A bevezetett rendet – amennyiben szabályozás addig nem változik – a rendszer 2020. szeptember 30-ig tartó működése alatt is betartják a generátorkezelők és a telephelyi dolgozók is.

A jégkármérséklő-rendszer februárban kezdődött felkészítési ideje alatt megtörtént a még tavaly behordott eszközök tisztítása, karbantartása, a kopó és forgó alkatrészek cseréje, a szükséges bevizsgálások, ellenőrzések elvégzése a generátorokon, valamint az informatikai rendszer továbbfejlesztése, tesztelése. Rendelkezésre áll a védekezési időszakhoz elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállították a kezelőkhöz, együtt a manuális generátorokkal. Ugyancsak a felkészítés alatt betöltötték az összes üres generátorkezelői álláshelyet, az új munkatársak oktatása mellett valamennyi kezelőt tájékoztattak az idei, fent említett, változásokról.

A generátorkezelők körében tavaly első alkalommal meghirdetett generátorkezelői verseny kedvező fogadtatásra talált, ezért a NAK 2020-ban is meghirdette ezt, és a riasztási időszak lezárultával az országos legjobb 80 000 forint, a megyei legjobbak pedig 30 000 forintban részesülnek. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a magyar mezőgazdaság jégkárok elleni védelmét a csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.

A jégkármérséklő-rendszer tavalyi 169 napos védekezési szezonjában országos szinten 101 napon kaptak riasztást (tehát átlagosan héti négy napon) a generátorkezelők. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát üzemeltek a generátorok, míg a legkevesebbszer, 227 órán át Győr-Moson-Sopron megyében kellett bekapcsolva tartani. A rendszer 2019-es, második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének (tavaly 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt). A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 % alatt maradt, míg a 2015-2017-es átlag 32 % felett volt. Így a statisztikák szerint a jégkármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó 3 év átlagához viszonyítva ez arány több mint 60%-kal csökkent.

A 2018-asnál is szélsőségesebb tavalyi időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kárbejelentés közel kétszeresére (90 %-kal) növekedett: 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt. 2019-ben a jégkárarány a zivatarkárokon belül a 2018-as évhez képest mintegy 50 %-ról 44 %-ra csökkent, ugyanez a szám 2015-2017-ben több mint 84 % volt.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is. A riasztási adatokat szolgáltató OMSZ a korábbi évekhez képest részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, ami nagymértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.

Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően különböző, újdonságnak számító szempontok szerint utólagos elemzéseket készít a zivataros napokról. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: megállapítható lesz, hogy melyik nap, pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetleg keletkezett károkat. A további tervek között szerepel az OMSZ, a generátorok bekapcsolási, valamint a generátorkezelők jégészlelési adatainak rögzítése, hogy ezek alapján kereshetők legyenek összefüggések, lehetőség legyen korreláció számítására az adott vagy a jégesős napokról.

A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni.