Kocsis: Tordai Bence "parlamenti főtevékenysége a provokáció" 1

Az Alapjogokért Központ (AK) szerint a koronavírus-járvánnyal szembeni hatékony válságkezelés ellen “követ el merényletet” az ellenzék, ha akadályozza a járvány elleni törvényjavaslat gyors elfogadását.

A jogi elemző intézet közösségi oldalán hétfőn publikált írásos tájékoztató szerint az ellenzék célja a koronavírus elleni törvényjavaslat gyors elfogadásának akadályozása. Ezzel annyit tudnak elérni, hogy egyes, eddig meghozott veszélyhelyzeti intézkedések hatályukat veszthetik – vélekedtek.

Az AK leszögezte ugyanakkor, hogy az ellenzék az nem tudja megakadályozni, hogy legkésőbb március 31-én elfogadják a javaslatot, és azt sem, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennmaradjon, ugyanis az nem az Országgyűlés kompetenciája.

Emlékeztettek, hétfő délután szavaz az Országgyűlés arról, hogy a törvényjavaslatot házszabálytól eltéréssel tárgyalják-e; az ehhez szükséges, a parlamenti képviselők négyötödét kitevő szavazatarány azért volna fontos, hogy már kedden elfogadhassa az Országgyűlés a javaslatot.

Ismertették: ha az ellenzéki képviselők nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor a javaslat sürgős tárgyalását lehet kérni, így március 31-én fogadhatják el azt; a javaslat elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata kell. Ez utóbbi a kormánytöbbség “rendelkezésére áll”, a négyötöd azonban nem, tehát az ellenzék szavazatai “csak” a házszabálytól eltéréshez, a minél gyorsabb elfogadáshoz lennének szükségesek – tették hozzá.

Az AK közlése szerint fontos tudni: a javaslat megerősítené a kormány eddig meghozott rendkívüli intézkedéseit, felhatalmazná a kabinetet, hogy azok hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. A kormány rendeletével kihirdette a veszélyhelyzetet, majd további rendeletekkel rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Utóbbi intézkedések azonban csak 15 napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

Ugyanakkor – hangsúlyozta az AK – a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet és a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó egyéb rendeletek “nem osztják egymás sorsát”. A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletnek nincs “határideje”, annak megszüntetése a kormány kizárólagos joga; az arra épülő további, rendkívüli intézkedéseket bevezető kormányrendeletekre vonatkozik a 15 napos szabály.

Az alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély esetén csak és kizárólag a kormány hirdetheti ki és a kabinet jogosult megszüntetni.

Az AK felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítsák.

Erről úgy fogalmaztak: “a veszélyhelyzet +meghosszabbítása+, pláne +Országgyűlés általi meghosszabbítása+ azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem – és előbbiekre is csak a kormány jogosult. A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, amelyekből eddig öt született.

Hozzátették, amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést, és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, ezen rendeletek intézkedései tekintetében egy párnapos “lyuk” keletkezik. Erre megoldásként említi a közlemény, hogy a kormány vagy “bevárja” a törvényjavaslat felhatalmazását és arra alapozva új, a “lejártakhoz” hasonló tartalmú rendeleteket ad ki, vagy a rendeletek “lejártának fordulónapjával” szintén új, azonos tartalmú rendeleteket ad ki. Ezt ugyanis az alaptörvény egyáltalán nem tiltja – hívták fel a figyelmet.

Az Alapjogokért Központ szerint az ellenzék egyetlen célja jelenleg, hogy a “felhatalmazási törvényjavaslat” elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa “veszélybe kerül”. A javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak nyolc nappal eltolni – összegeztek.