Már egymást lövik a török és a görög határrendészek

Recep Tayyip Erdogan, aki nemrég Brüsszelben egyeztetett az uniós vezetőkkel a kialakult migrációs helyzetről, azt mondta, az Európai Unió a mai napig nem teljesítette vállalásait, és amíg ez így marad, addig a határok is nyitva maradnak.

A görög–török határon eközben hatalmas a feszültség. A görög határrendészek tartják a határt, nem engednek át senkit. A migránsok megpróbálják ledönteni a kerítést, rendszeres időközönként ostromot indítanak, majd visszavonulnak. Törökországba azonban nem tudnak visszamenni, a török katonák ugyanis lezárták mögöttük a határt. Csak az országból kifelé engedik a migránsokat, visszafelé nem.

Az újabb migrációs hullám minden korábbinál nagyobb terhet jelent Görögországnak és a migrációs útvonalon fekvő országoknak. Az viszont szakértők szerint reménykedésre ad okot, hogy az Európai Unió végre felismerte: segítenie kell a határok védelmében.

Nem szűnt meg a kettős mérce

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt elítélte a határt védőket, és hazánknak egy fillér támogatást nem ítélt meg, most Görögországnak mindent megadnak. Továbbra sem szűnik meg tehát a Magyarországgal szembeni kettős mérce.

„A bizottsági elnök elmondta, hogy 350 plusz 350 milliós eurós támogatást ad Görögországnak határvédelmi feladatai megerősítésére. Ez egy komoly támogatás, és jól látszik 2015-ben Magyarországnak szó nem volt hasonló támogatásról vagy szolidaritásról, de ezt most a görögök megkapták. Itt azért van egy fontos különbség az öt évvel ezelőtti európai válaszhoz képest” – mondta el Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 Világ című műsorában.

Az Európai Unió fejenként kétezer euróval – nagyjából 630 ezer forinttal – fogja ösztönözni a görög szigetek menekülttáboraiban tartózkodó bevándorlók önkéntes hazatérését származási országaikba, és még ott van Törökország is.

Ankara valószínűleg azt szeretné elérni, hogy közvetlenül használhassa fel a jövőben az Európai Uniótól kapott támogatást, amit a migránsok visszatartásáért kaphat. Törökország határai azonban még mindig nyitva állnak.

„Több százezren vannak jelenleg is Törökországban azok, akik csak egy ilyen lehetőségre vártak, és akik esetleg a közeljövőben Idlibből indulnak útnak Európa felé” –  mondta el Janik Szabolcs.

A szakértő hozzátette: a török nyomásgyakorlás éppen abban az időszakban éri Európát, amikor a határvédelem a koronavírus terjedésének megállítása miatt is kifejezetten életbevágó. Ez ismét a török elnök alkupozícióját erősítheti.

Törökország elérte teljesítőképességének határait

Recep Tayyip Erdogan október közepén írt egy véleménycikket az egyik legnevesebb üzleti lapban, a Wall Street Journalban. Úgy fogalmazott, Törökország elérte teljesítőképességének határait a szír menekültek ellátásában. Egyedül nem bírja a mintegy három és fél millió külföldi jelentette költségeket.

Nemzetközi segítséget kért egyrészt az ellátáshoz, másrészt a Szíriában kialakítandó biztonsági zóna létesítéséhez, ahová hazaköltöztetheti őket. Ellenkező esetben el fogja engedni a menekülteket és a migránsokat Európa felé. Csaknem öt hónap telt el azóta, hogy a török elnök utolsó figyelmeztetését megtette. Majd most, amikor beváltotta fenyegetését, mindenki a döbbenetét igyekszik kifejezni, hirtelen mindennél fontosabb lett a határok védelme.

A wilkommenskulturt felváltotta az aggodalom,hogy vajon nem fog-e összeroppanni Európa a nyomás alatt.

És hirtelen bebizonyosodott, hogy most bizony a mindenféle ígéretekkel kecsegtetett, önfeladásra kényszerített, majd csúnyán átvert és kihasznált nyugat-balkáni országok együttműködése, sőt, ha kell, önfeláldozása milyen nélkülözhetetlen lett.

Egy ország biztosan nem lepődött meg. Magyarország nem nézi tágra nyílt, csodálkozó szemmel az Európát ostromolni készülő, egyre fenyegetőbb áradatot. A magyar kerítés már évek óta áll, az élőerős védelem a helyén van és készen áll, a jogi határzár is csőre töltve.

Forrás: hirado.hu