Szél István: a termőföld használata nemzetpolitikai kérdés

Lassú áremelkedés tapasztalható a termőföldek adás-vételi piacán, januárban és februárban átlagosan 2,3 millió forintba került egy hektárnyi szántó a megyében – tájékoztatta lapunkat Szél István. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei elnöke rámutatott: a hasonló földrajzi adottságok ellenére vannak különbségek az értékek között a megyében, és a híresztelésekkel ellentétben nem igaz, hogy itt kérik el a legtöbbet a földterületekért. Interjú.

– Nemrégiben megjelent egy friss körkép, ami szerint a Dél-Alföldön a legdrágább a termőföld. Agrárkamarai elnökként mit szól ehhez?

– A közelmúltban térségünkben is több médium foglalkozott a termőföld forgalmával. Az erről szóló cikkekben valamennyien növekedésről és az árak emelkedéséről számoltak be, országosan kiemelve azt, hogy a legmagasabb árak a Dél-Alföldön alakultak ki. Ezzel kapcsolatban le kell szögeznem, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a megyék közötti rangsorban az első harmadban állunk, de nem vagyunk dobogósok.

– Mennyibe kerül most egy hektár föld a megyében?

– Februárban a kamarával 300 szerződésben 373 földrészlet vonatkozásában hoztunk döntést. Ez alapján közel 486 hektár cserélt gazdát 11787 aranykorona értékben. A szerződések összértéke kicsivel több mint 1 milliárd 133 millió forint volt. Ez a hónapra vetítve kicsit több mint 2 millió 332 ezer forintot jelent hektáronként és 96 ezer forintot aranykoronánként. Januárban a szerződések száma 364, a földrészleteké 502, a területé 561 hektár volt. Ez 10394 aranykoronát képviselt 1 milliárd 302 milliárd forint értékben, így az átlagárak hektáronként 2 millió 320 ezer és aranykoronánként 125 ezer forintot mutattak. Ha visszaemlékezünk, tavaly februárban az átlagár hektáronként 2 millió 25 ezer forint, míg aranykoronánként 98 ezer forint volt.

Több mint kétmillió forintot ér egy hektár föld Csongrád megyében

– Mi befolyásolja ezeket az árakat?

– Nagyban közrejátszik az, hogy az adott földrészlet milyen művelési ágú, emellett számít, hogy van-e rajta gazdasági épület vagy üvegház, és az is, hogy milyen az elhelyezkedése, megközelíthetősége.

Az is megfigyelhető, hogy a megye közel azonos adottságú területein is van eltérés, így a feketeföldnek nevezett területeken sem azonos az aranykoronára vetített ár: Maroslelén és Deszken például sokkal magasabb, mint Makón vagy Magyarcsanádon. Sőt, igen magas áron kelnek a Homokhátságon a szántóföldi kertészeti célokat szolgáló földrészletek, pedig azok aranykorona értéke egy hektárra vonatkoztatva csak a negyedét-harmadát teszik ki a kötött talajoknak.

– Várható-e a drágulás a jövőben?

– Tapasztalataim alapján valóban lassú áremelkedés tapasztalható a piacon, és megítélésem szerint ezt a folyamatot nem fogja jelentősen befolyásolni az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a nemzeti földalapba tartozó, 3 hektárnál kisebb földek árverése sem. Ugyanakkor az ellenünk folyó kötelezettségszegési eljárás ránk nézve kedvezőtlen végkimenetele elszabadíthatná az árakat, de ügyes és határozott földpolitikával, valamint összetartó gazdatársadalommal ezt a hatást is minimalizálni lehet. Mindaddig, amíg a törvény a helyben lakó gazdálkodókat részesíti előnyben, addig a határon kívüli magán és jogi személyek csak korlátozottan fognak tudni földhöz jutni.

Több mint kétmillió forintot ér egy hektár föld Csongrád megyében 4

– Szokatlanul enyhe volt az idei tél. Ez mit eredményez a mezőgazdaságban?

– Az idei év első két hónapjának időjárása – legfőképp csapadék szempontjából – hasonló volt a tavalyihoz: szárazság és a sokéves átlagnál magasabb hőmérséklet jellemezte ezt az időszakot. A március első napjaiban hullott eső azonban már javított a mezőgazdászok helyzetén. Az évszakban leghidegebbnek -9 fokot mértünk, ami megfelel a zöldségkultúrának.

Az ősszel elszaporodott mezei pocoknak is kedvezett a tél, ezért aki még nem ellenőrizte a vetésterületeit, az haladéktalanul tegye ezt meg. Az alagútjáratok száma ugyanis száz négyzetméterenként meghaladja a kettőt, ami vészhelyzetet teremt és szükséges védekezni ellene. A vetésfehérítő bogarak első példányaira is számíthatunk, amik hamarosan rajzásnak indulnak.

A legtöbb helyen jelenleg a metszési munkálatok vannak folyamatban, például a szőlő és a csonthéjasok esetében is. Előbbinél lassan a végéhez közelednek ezek a munkálatok, míg az őszibarackot termesztők az előző évek tapasztalatai alapján inkább még várnak vele, a fagykárok megelőzése érdekében.

Több mint kétmillió forintot ér egy hektár föld Csongrád megyében 1

Fotók: Gémes Sándor