Érdeméremmel ismerték el az Emlékpont történészének munkáját

Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezték meg a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság éves konferenciáját, amelyen az Emlékpont történésze, Vincze Gábor átvette a társaság  Rendvédelem-történetért Érdemérmét. A vásárhelyi közgyűjtemény szakembere négy éve foglalkozik a volt csendőrök második világháború utáni sorsával – foglalta össze a történteket Arany-Tóth Attila, az Emlékpont közönségkapcsolati munkatársa. 

Vincze Gábor a tudományos tanácskozáson bemutatta Csendőrsorsok 1945 után az állambiztonsági és népbírósági iratok tükrében című kötetét, amelyben arról is ír, hogy a  Magyar Királyi Csendőrséget az ideiglenes kormány 1945. május 10-én politikai okok miatt oszlatta fel. A “volt csendőrségi személyzet” és családtagjaik ettől kezdve másodosztályú állampolgárokká váltak, közülük sokakat internáltak, vagy bebörtönöztek. Az 1960-70-es években még azokat, az akkor már idős volt csendőröket is figyeltette a kádári állambiztonság, akik egyébként semmiféle bűncselekményt nem követtek el 1945 előtt, így semmilyen felelősségre vonás nem sújthatta őket, egyetlen “bűnük” az volt, hogy “híven, becsülettel, vitézül” szolgálták a hazájukat.

Érdeméremmel ismerték el az Emlékpont történészének munkáját 1

Vincze Gábor az elmúlt években számos tanulmányban mutatta be egyes volt csendőrök második világháború utáni meghurcolását, illetve a tavaly megjelent kötetében 38 egykori csendőr történetén keresztül ismertette, milyen sors várt a volt csendőrökre a Rákosi- és Kádár-diktatúrákban.

Érdeméremmel ismerték el az Emlékpont történészének munkáját 2

A Rendvédelem-történeti Társaság február 14-én – ez a nap volt 1944-ig  a csendőrség napja – a történész több éve folyó kutatómunkáját ismerte el az érdemérem átadásával.