Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 4. rész

Sorozatunkban összegyűjtjük és a történelmi emlékezet számára csokorba kötjük a 2018. február 25-én megválasztott vásárhelyi polgármester leghangosabb botrányait, legemlékezetesebb csúsztatásait és leglátványosabb országos politikai bejelentkezéseit. Huszonnégy hónapnyi „márkizaying” két tucat epizódban – terítéken 2018 májusa!

A Márki-Zay Péter kétéves tevékenységére visszatekintő sorozatunkat a 2018. májusi események, történések felidézésével folytatjuk. Öveket becsatolni!

„A botrány, csak az kiált az égre” – best of balhékrónika

2018 májusában Márki-Zay frontális támadást indított a város különböző szereplői és az előző városvezetések beruházásai, programjai ellen. A leghangosabb botrány annak kapcsán robbant ki, hogy a kedvezményes önkormányzati bérlakás-vásárlási lehetőség rendszerének össztűz alá vétele kapcsán több mint 150 ember(!)személyes adatait (név, lakcím) tették közzé a város honlapján, azok megkérdezése és beleegyezése nélkül. A bárki számára nyilvánosan elérhető dokumentumot a polgármester listáztatta ki a Lakosságszolgálati Irodával: azokat tette közszemlére, akik a megelőző időszakban kedvezményesen vásárolhattak lakást az önkormányzattól. Közülük rengetegen felháborodtak a jogilag aggályos és etikátlan akció miatt, hiszen nem járultak hozzá adataik nyilvános közzétételéhez, de azt is nehezményezték, miért váltak a polgármester politikai célpontjává, csak mert éltek egy kedvező lehetőséggel – mely az egyedüli esély volt számukra, hogy saját lakáshoz jussanak…

Ha már politikai célpont, Márki-Zay ebben a hónapban vitt be megsemmisítő csapást az előző 13 évben sikeresen és eredményesen működő Fit-Test egészségügyi programnak is, ugyanis nem írta alá a folytatásra feljogosító szerződést, nem kívánt ahhoz forrást rendelni. A vásárhelyi diákok, fiatalok egészségügyi állapotát hosszú távon szűrő, évről évre monitorozó különleges rendszert mondvacsinált okokból végezte ki. Egy tollvonással lehetetlenítette el azt az országosan egyedi, a szegedi egyetem orvoskarának közreműködésével megvalósított programot, melynek révén addig akut életveszélyhez vezető betegségeket ismertek föl időben, azaz életeket is mentettek meg, komoly problémákat azonosítottak még kezelhető időben, állapotban.

„Az igazat, csakis az igazat!”

Politikai vagdalkozása közben Márki-Zayt utolérte a vezetési és működtetési válság. A városháza lassan kiürült, miután több mint harminc tapasztalt, kipróbált szakember mondott fel (menekült el) a Márki-Zay, valamint az anno Horn Gyula titkárságát vezető Baranyi Mária kabinetvezető által felügyelt hivatalból. Vásárhelyt ellepték a szúnyogok, számos utcáját és közterét ejtette fogságba a gaz és a dzsumbuj. A polgármester ebben a helyzetben elképesztő közleménnyel jelentkezett, ami az országos média értetlenkedését is kiváltotta. A legjobb védekezés a támadás elvét választva nekirontott a: jobboldali médiának(!). Az azóta is rendre előszeretettel alkalmazott csúsztatása arra épül(t), hogy azért nem tud dolgozni, és azért nem ér el eredményeket, mert nem hagyja a sajtó. Egészen rendkívüli és hisztérikus nyilatkozatában „kilátásba helyezett médiatámadásokról és karaktergyilkosságról” vizionált, közelebbről meg nem nevezett informátoraira hivatkozva.

„Felszólalásaim országos politikai ügyekben, valamint a Hódmezővásárhely polgármestereként napi szinten megélt támadások előre vetítik egy összehangolt karaktergyilkosság és lejárató kampány lehetőségét a kormány által uralt médiában. A Fidesz így szeretné lerombolni a belém vetett bizalmat, ellehetetleníteni politikai tevékenységemet és megakadályozni Hódmezővásárhely hatékony vezetését” – tolta el magától a felelősséget a polgármester, aki láthatóan nem boldogult a város irányításával.

„Péter, menj, és váltsd le az Orbán-rendszert!”

Persze egyáltalán nem volt véletlen, hogy Márki-Zaynak nem sikerült hatékonyan vezetnie városát és közösségét, hiszen láthatóan minden idegszálával az országos politikára összpontosított. Mintha hájjal kenegették volna, mikor a balliberális oldal megmondóembere, a néhai Heller Ágnes filozófus egy az Élet és Irodalomban megjelent írásában egyetlen, új ellenzéki párt szükségessége mellett szállt síkra. Az általa elképzelt „Egységes Magyar Ellenzéki Párt” első számú vezetőjeként és „alapító atyjaként” Márki-Zay Pétert nevezte meg.

A vásárhelyi vezető eközben szemmel láthatóan igyekezett azokhoz az ellenzéki szereplőkhöz dörgölőzni, akik az újabb súlyos választási vereség után erősödni látszottak. Így fonta egyre szorosabbá a kapcsolatát az akkor még MSZP-s Botka Lászlóval, aki miniszterelnök-jelölti visszalépése kapcsán bőszen támadta a vesztes ellenzéket (azt az ellenzéket, melyről Márki-Zay április 21-én, a budapesti tüntetésen azt mondta: a nép leváltotta április 8-án). Botka és Márki-Zay demonstratív módon költöttek el egy közös utcai ebédet a vásárhelyi Kispiacban, majd a szocialista szegedi politikus egy lapinterjúban beszélt kettejük formálódó nagypolitikai tengelyéről: „sokkal több van, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt. A jövőben még szorosabbra szeretnénk fűzni a közöttünk lévő szövetséget, mert csak ezen az alapon lehet lépésről lépésre újraszervezni a demokratikus Magyarországot.”

Botka mellett a másik irányt a Parlamenten kívül ragadt, mégis a jövő balliberális erejének tűnő Momentum jelentette. Emlékeznek még, ki volt a Momentum 2018. május 1-jei fővárosi majálisának különleges és váratlan „meglepetésvendége”? Jól gondolják: hát persze, hogy Márki-Zay. A polgármester a vásárhelyi sör-virslizés, vattacukrozás és közösségi kikapcsolódás helyett megint Budapesten termett, hogy együtt tüntessen Fekete-Győr András liláival az Andrássy úton és a Kodály köröndön.

„Márki-Zay Péter az újabb meglepetésvendég. ‘Nem fogok beszédet mondani’ – mondta […] elismerve, hogy ez mikrofonnal előtte furcsán hat az Andrássy út közepén. Aztán mégis beszédet mond, szurkolva a Momentumnak, miután az ellenzéki összefogás nem valósult meg április 8-ra” – írta fellépéséről az Index. Egyúttal tűpontosan rámutatva, milyen képmutató és álságos Márki-Zay kommunikációja, hogy: nem akar országos politikai szerepet vállalni, csak vonakodva, csak ha felkérik, csak ha már őrülten noszogatják és/vagy ha nagyon muszáj. Tudják: soha ne mondd, hogy soha. És ő aztán nem is mondja soha, hogy soha – pláne, ha még egy mikrofon is van a közelben…

Korábban írtuk:

Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 1. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 2. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 3. rész