Farkas Sándor: A magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata a tejtermelés

Az elmúlt évek eredményei ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világgazdaság egészében és az Európai Unióban a lassulás jelei mutatkoznak. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság továbbra is az uniós átlagot legalább két százalékponttal meghaladó növekedést érhessen el, a kormány a tavalyi első gazdaságvédelmi akcióterv után újabbat készít elő – jelentette ki Gion Gábor a Euromoney pénzügyi szaklap idén 25. alkalommal megrendezett közép-kelet európai fórumát követően Bécsben.

A Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a konferencia margóján találkozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) első elnökhelyettesével, Jürgen Rigterinkkel is – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint Gion Gábor a konferencián elmondta, 2010-ben a magyar kormány gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre az ország pénzügyi helyzetének stabilizálása és felzárkózó növekedési pályára állítása érdekében. Mint fogalmazott: egy időben kellett megkezdeni a költségvetés rendbetételét, az államadósság csökkenő pályára állítását és az addig elmaradt reformok végrehajtását.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés elérése mögött többek között a fegyelmezett költségvetési politika, a csökkenő államadósság, a háztartások által felhalmozott devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése, a külső egyensúly helyreállítása, a foglalkoztatás növelése, és olyan kormányintézkedések állnak, mint a hatéves adó- és bérmegállapodás, a Versenyképesebb Magyarországért Program, az otthonteremtési támogatások, illetve az állami beruházások.

A gazdaságvédelmi akcióterv folytatásáról is beszélt Gion Gábor. 2020-ban a kormány továbbra is a vállalkozások támogatására, az adórendszer versenyképességének növelésére és az adminisztráció egyszerűsítésére törekszik – mutatott rá az államtitkár.

Gion Gábor Jürgen Rigterinkkel való találkozóján kiemelte, hogy hazánk továbbra is számít az EBRD aktív szerepvállalására térségünkben. Közép-Kelet-Európa a kontinens egyik legintenzívebben fejlődő régiója, ezért a beruházások növelése mindkét fél érdeke – emlékeztetett az államtitkár, aki szerint Magyarország és a pénzintézet a kis- és középvállalkozások erősítésében, a zöldenergiák felhasználásában és a digitalizációban is szorosabbra fűzheti az együttműködést – olvasható a PM közleményében.

Fotó: Illusztráció