A magyar gazdasági növekedés közel négyszerese az uniós átlagnak

Akár az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, akár a csökkenő tendencia tekintetében jobbak a számaink, mint a magukat klímaélharcosnak nevező államoknak – mondta a Magyar Hírlapnak a klímavédelem kapcsán Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, aki felsőoktatási és közlekedési kérdésekre is válaszolt.

– Elemzők szerint lassulhat a növekedés, ezért készül újabb gazdaságvédelmi akcióterv. Mit ad ehhez hozzá az innovációs tárca?

– Folyamatosan dolgozunk a dokumentumon, az előkészítésben természetesen az ITM is részt vesz, részletekről még korai lenne beszélni. Ugyanakkor a kormány már elfogadta a hasonló célokat is szolgáló, 2030-ig szóló kkv-stratégiát, amely a kis- és közép vállalkozásokat(kkv) erősítené meg, amelynek hívószavai egyértelművé teszik: a jövő zöld, high-tech és magyar. A dokumentum hét intézkedéscsoportba sorolja a szükséges lépéseket, így külön kitér a vállalkozóbarát adózási környezet megteremtésére, például az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésével, az üzleti környezet javítására és az e-kormányzat bővítésére is. A teljesség igénye nélkül kiemelném még az innovációs és digitális képességek fejlesztését, a magyar tőkealap kialakítása révén a kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzését. De megújul az országos mikrohitel program, elősegítjük az érintett cégek nemzetköziesítését a külpiaci sikerek érdekében, felnőttképzési pályakövetési rendszert és országos mentorprogramot alakítunk ki. Szeretnénk emellett népszerűsíteni a rugalmas, családbarát foglalkoztatási formákat és a vállalkozói életformát, elsősorban a fiatalok körében. Szintén feladatunk a generációváltás támogatása, amit tanácsadással, egyedi pénzügyi termékek biztosításával segítünk. Ez a magyar értékőrzésről is szól.

– Ezek tíz évre szóló tervek. De mi a helyzet a gyorsabb beavatkozásokkal?

– Az európai gazdaság adataival összevetve Magyarország 2019-ben is különösen jól teljesített. Ezzel párhuzamosan eltolódni látszik a súlypont: Közép-Európa egyre jobban megerősödik. Az eurózónában erősen lassul, köhög a gazdaság, az unió vezetése a migráció és a Brexit mellett ezen a téren is súlyos hibákat vétett. A magyar modell azonban működik, a magyar gazdaság az uniós átlag fölött teljesít, a következő években az a feladat, hogy megvédjük az eredményeket, a magyar munkahelyeket és megtartsuk a versenyelőnyünket. A nyugati életszínvonalhoz való felzárkózáshoz az európai átlagot legalább két százalékponttal meghaladó GDP-bővülést kell teljesíteni. Ez folyamatos feladatot jelent a kormány számára, a legközelebbi lépés a készülő második gazdaságvédelmi akcióterv lesz.

– Említette az innovációt. Komoly viharokat kavart tavaly az akadémiai kutatóintézetek átszervezése. Van már mérleg? Érdemes volt belevágni?

– Versenyképességünk szempontjából meghatározó kérdésről van szó, ezért növelte meg a kormány a 2020-as költségvetésben a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt állami forrásokat huszonöt százalékkal, azaz 32 milliárd forinttal. A cél, hogy a több pénzből több kutatás, több szabadalom és több eredmény szülessen. Ennek érdekében változott a kutatóintézetek fenntartói szerkezete is, január elsejével létrejött a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely segít meghatározni a stratégiai célkitűzéseket és irányokat. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kialakítása ugyanakkor profiltisztítást is jelent, az MTA eredeti és legfontosabb közfeladatát nem érinti a változás.

– A kérdés mégis adott: miért jobb ez a megoldás, mint az eddigi?

– Átláthatóbb és hatékonyabb rendszert hoztunk létre, amelynek eredményei az innováció területén jellemző nemzetközi lemaradásunk fokozatos ledolgozásában mutatkoznak majd meg. Megjegyzem, az ELKH nem a kormány, hanem az Országgyűlés felügyelete alá tartozik. Ugyanakkor a Maróth Miklós vezetésével, a tudomány képviselőinek részvételével létrejött, konszenzusos és független irányító testület garancia lehet a sikerre. Ők döntenek majd arról, milyen kutatásokat érdemes finanszírozni, ők választják ki az egyes intézetek vezetőit. Az új rendszer 2020 első felében véglegesedik, alapos munkára van szükség, ezért én nem is sürgetnék senkit. A lényeg a végeredmény, ehhez pedig a kormány a megfelelő finanszírozást is biztosítja, amelynek szintén átalakult a struktúrája. Minden okunk megvan az optimizmusra.

– Ugyanakkor nemcsak a költségvetésből, hanem az Európai Uniótól és a magánszférából is érkezhet támogatás erre a területre. Ezeknél is érzékelhető bővülés?

– A külföldi befektetők is egyre inkább felismerik, érdemes Magyarországra jönni, mert itt van tudás. A nagyobb cégek egyre több kutatás-fejlesztéssel foglalkozó egységüket hozzák hazánkba, például az autógyártás területén. A magas hozzáadott értékű és technológiai színvonalú beruházások térnyerését igazolja, hogy a támogatott fejlesztésekben létrejött állásokban a két-három évvel ezelőtti szintről másfélszeresükre nőttek a fizetések. Ez megfelelő innovációs ökoszisztéma és támogató kormányzati hozzáállás nélkül nem menne. Ám fontos, hogy Brüsszel is hozzájáruljon ehhez anyagi forrásokkal. Ez sajnos csak a szavak szintjén megy, mert hiába szeretnék a következő uniós büdzsében – önmagában üdvözlendő módon – körülbelül harminc százalékkal megnövelni a területre szánt forrásokat, a régiónkba ebből nem sok euró érkezik. Elfogadhatatlan, ha ez a pénz csak a magországok, s nem az egész unió versenyképességét segíti. A később csatlakozottaknak is arányosan jár ebből a forrásból!

– Ez nem evidencia? Az agrárforrásokhoz hasonlóan ezen a téren is nagy viták zajlanak?

– Itt annyiban jobb a helyzet, hogy az Európai Bizottság (EB), ahogy említettem, jelentősen, több mint 83 milliárd euróra emelné a keretet. Azonban ebben a ciklusban a közvetlen brüsszeli források csupán kevesebb mint négy százaléka érkezik a 2004 után csatlakozott országokhoz, miközben ezekben az államokban él az unió lakosságának több mint húsz százaléka. Magyarország a teljes összeg mindössze 0,4 százalékát kapja. Ez nem maradhat így, ezért úgy véljük, az európai adófizetők által összeadott büdzsében valamifajta kiegyenlítő mechanizmust kell bevezetni. Ezt a lakosságszámhoz igazított, regionális kvótával lehetne elérni. Ez a magyar javaslat, amit sajnos az EB nem támogat.

– Pedig például a 2050-ig tartó uniós klímacélok esetében Magyarország hajlott a kompromisszumra. Hogyan lehet elérni, hogy a tervezett karbonsemlegesség árát a szennyezők, vagyis a „klímarombolók” fizessék meg?

– Kezdjük ott, hogy a klímaváltozás ellen nem elég beszélni, cselekedni kell. A magyar kormány így tett eddig is és ezután is így fog tenni. Valóban a klímabajnokok közé tartozunk, ezen a téren kiemelkedő eredményeket tettünk már le az asztalra. Akár az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, akár a csökkenő tendencia tekintetében jobbak a számaink, mint a magukat klímaélharcosnak nevező államoknak.

– Kiket előzünk?

– Franciaország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria — mind mögöttünk kullognak. Ráadásul úgy tudjuk jelentősen növelni a gazdaság teljesítményét, hogy haladunk a vállalt klímacélok teljesítése felé. Ez a téma ugyanakkor sokkal fontosabb annál, mint hogy a napi pártpolitikai csatározások szintjére vigyük le. Különösen akkor méltatlanok a kormányt ért támadások, amikor azok a baloldali erők kérnek számon rajtunk bármit is, amelyek elődei rákényszerítették Magyarországra a nehézipart, másrészt az elmúlt évtizedekben a nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmények és a vámhatárok lebontása mellett kardoskodtak. Pedig nem nehéz belátni: ha messzebbről hozunk egy terméket, az jobban megterheli a környezetet, mint a lokális gazdaság. A jobboldal mindig is a pat­rióta gazdaságpolitika és a környezeti örökség megvédése mellett állt ki. Ráadásul támogatjuk a további erőfeszítéseket is a klímavédelem területén, a kormány éppen a napokban hozott e téren meghatározó jelentőségű döntéseket, de nem mindegy, hogy a felmerülő, tetemes költségeket ki állja. Azt gondoljuk, ez elsősorban a legnagyobb klímaromboló országok és vállalatok dolga. Nem a magyar családokra kellene magasabb rezsit és drágább élelmiszereket kényszeríteni.

– Beszéljünk a felsőoktatásról! Tavaly bevezették a Corvinus-modellt. Bevált? Lesz folytatás?

– Minden átalakulás több időt vesz igénybe, így konkrét eredményekről még korai lenne beszélni. Ám a huhogók jóslatai nem igazolódtak be, a képzés zavartalanul folyik az immár alapítványi fenntartásban működő intézményben. A cél világos: azt szeretnénk, ha a Budapesti Corvinus Egyetem 2030-ra a világ kétszáz, Európa száz legjobb gazdasági és társadalomtudományi egyeteme közé kerüljön. Ehhez nagyobb szabadságot akartunk adni az állami intézményekhez képest, a szükséges pénzügyi forrást pedig a Mol és Richter részvényeinek tíz-tíz százalékával, ingatlanok átadásával biztosítottuk. Az már mindenesetre kiderült, hogy a hallgatók sem jártak rosszabbul, sőt. Ami a folytatást illeti, több hasonló modell vizsgálata zajlik, ezzel párhuzamosan mérlegeljük, mely intézményeknél lehet hasznos a változtatás.

– Felmerült a Corvinus kapcsán, hogy a kétségtelenül nagyobb szabadság mellett a részvényárfolyamoktól való függés nem megfelelő garancia a hosszú távon is biztonságos finanszírozásra. Jogos a félelem?

– Nem gondolom. Sikeres magyar nagyvállalatokról van szó, amelyek évről évre komoly osztalékfizetési képességgel rendelkeznek. Ez megfelelő biztosíték.

– Kicsit a közlekedésről. Mikor utazhatunk itthon emeletes vasúti kocsiban?

– Tizenkilenc darab hatszáz ülőhelyes, emeletes Stadler KISS motorvonat beszerzéséről már korábban döntött a kormány, a tavalyi év végén további huszonegy megvásárlásának támogatásáról született határozat. Az első ütemben érkező járművekkel már idén találkozhatnak az utasok a Budapest–Vác–Szob és a Budapest–Monor–Cegléd–Szolnok vonalakon.

– És mikor mehetünk gyorsvasúttal a Liszt Ferenc Repülőtérre?

– Zajlik a légikikötő vasúti kapcsolatát megteremtő beruházás előkészítése, idén kellene dönteni arról, hogy a megvalósítást milyen formában és a 2021–2027 közötti európai uniós források terhére támogatja-e a kormány. Természetesen erre a fejlesztésre is érvényes, hogy az előkészítés és a megvalósítás Budapest vezetésével egyeztetve fog történni.

Forrás: magyarhirlap.hu