Botokkal és székekkel estek egymásnak a migránsok Bihácson

A határon tartózkodó rendvédelmi erőink minden próbálkozás ellenére meg fogják védeni Magyarország és az Európai Unió határait, valamint a magyar és az európai emberek biztonságát – szögezte le a Magyar Hírlapnak Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója.

– Ha a statisztikai adatokat nézzük, azt látjuk, hogy a korábbi évekhez képest az elmúlt hónapokban jóval több illegális bevándorló próbálkozik a magyar határoknál. Hányan szeretnének Magyarországon keresztül az Európai Unió területére jutni?

– A balkáni migrációs útvonalon, vagyis a görög szigeteken, a szárazföldön, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Montenegróban, Szerbiában és Horvátországban jelenleg több mint százezer regisztrált migráns tartózkodik. Ők azok, akik valamely módon kapcsolatba kerültek a hatóságokkal: például menekültkérelmet nyújtottak be vagy menekülttáborban tartózkodtak. Hogy hányan lehetnek azok, akiket nem regisztráltak a hatóságok, csak becsülni lehet, akár több tízezres is lehet ez a szám. Magyarország déli határszakaszán a belépési kísérletek száma mostanra meghaladta a tizenháromezer főt, ami a tavalyi teljes éveshez képest a duplájára nőtt. A szerb határszakaszon túl idén aktivitást tapasztalunk a Romániával és Horvátországgal közös határainkon is. A román határszakaszon 468 fő, a horvát határon 294 fő próbált meg idén illegálisan belépni hazánk területére. Mindkét esetben a tavalyi teljes éves belépési kísérletek több mint duplájáról beszélhetünk már most. Az ukrán szakaszt is szükséges megemlíteni, itt eddig 56 fő próbálkozott illegális határátlépéssel.

– Miért nő a nyomás a szerb–magyar, a horvát–, a román–, illetve az ukrán–magyar határszakaszokon?

– A bevándorlók többsége Bosznia-Hercegovinába érkezett, onnan Horvátországon keresztül próbált Nyugat-Európába jutni. Ez az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott, mert Horvátországban – az EU hathatós pénzügyi segítségével – egy nagyon komoly határvédelmi rendszert építettek ki, mely sokban hasonlít a magyarhoz, kivéve, hogy nincs kerítés. Ennek hatására jelentősen romlott a potenciális határsértők átjutási esélye. Mindezt az embercsempész szervezetek is érzékelték, így a migránsok Boszniából visszatérnek Szerbiába, ahonnan vagy Románia irányába próbálnak szerencsét, vagy nekimennek a déli határzárnak.

– Mennyiben hasonlít ez a helyzet a 2015-ösállapotokra?

– Az biztos, hogy van egy lassú hangsúlyeltolódás: Horvátország helyett ismét a magyar határszakaszon próbálkoznak az illegális bevándorlók. Van egy mennyiségi változás is: Bosznia-Hercegovinában idén 28 ezer regisztrált migráns tartózkodik, ez több, mint korábban. Változás történt a bevándorlók állampolgársági összetételében is. Míg 2017-ben, 2018-ban csökkent a szír menedékkérők száma, és egyre inkább az afgánok, a pakisztániak és az irániak adták a bevándorlók többségét, addig most, a magyar határon elfogott, feltartóztatott, visszairányított illegális határátlépők között újra jelentős számarányban jelentek meg a szírek. Ez azt jelzi, hogy azok a változások, amik Törökországban történtek, arra ösztönözte őket, hogy útnak induljanak.

– Több helyszíni beszámoló is azt mutatta: a Balkánon tartózkodó migránsok bosszúsak amiatt, hogy Magyarország lezárta a határokat. Mi több, megfenyegették a magyar kormányt. Hogyan kommentálná ezeket a megnyilvánulásokat?

– A Bosznia-Hercegovinában tartózkodó bevándorlók nyilatkoztak úgy, hogy várják őket Nyugat-Európában, és a magyarok azok, akik ebben megakadályozzák őket. Azt is elmondták, nagyobb csoportokat akarnak szervezni, mert azokat véleményük szerint már átengedhetik a magyarok. Van azonban egy rossz hírem: a magyar emberek több alkalommal is kinyilvánították, hogy meg kell védenünk Európa keresztény értékeit és meg kell állítanunk a bevándorlást. A magyar kormány pedig ennek eleget tesz. A határon tartózkodó rendvédelmi erőink minden próbálkozás ellenére is meg fogják védeni Magyarország és az Európai Unió határait, valamint a magyar és az európai emberek biztonságát.

– Az új Európai Bizottság felállásával van-eremény arra, hogy megváltoznak az EU prioritásai?

– Azt lehet látni, hogy a nemzetállamok elkezdtek nagyobb hangsúlyt fektetni a határőrizetre, szigorították például az érkezők szűrését, a belépést, a tartózkodást, a menekültstátuszhoz való jutást, és főleg ez utóbbi pénzügyi hátterének elérhetőségén módosítottak. Az előző EU-s kormányzati ciklusban, akár a gazdaságpolitikát, akár a migrációs politikát, akár a Brexit kérdését nézzük, azt lehet mondani, Jean-Claude Junckerék számos kudarcot szenvedtek. Amit ma látunk, rendkívül érdekes: nyilvánvaló, hogy a jogállamiság kérdése kapcsán számos, Soros Györgyhöz köthető szervezet és ellenzéki párt is abban érdekelt, hogy Magyarországot politikai nyomás alatt tartsák. A bevándorlás kezelése kapcsán is furcsa helyzet állt elő: az EB belekezdett egy új migrációs paktum kidolgozásába, amit megpróbál konszenzusig eljuttatni. De itt van az úgynevezett máltai megállapodás, amely eljutott oda, hogy az illegális bevándorlókat előbb beszállítják az EU területére, majd ott szűrik ki őket. Ez véleményem szerint komoly biztonsági kockázatot jelent. És megemlíthetjük a német kormány javaslatait is, melyek továbbra is terítéken tartják az úgynevezett kvótakérdést. Azt gondolom, ebben a kérdésben Magyarország konzekvens, mi nem támogatunk semmiféle kötelező kvótát, nem értünk egyet azzal, hogy valami brüsszeli központból megmondják, kikkel kell együtt élnünk. Ebben nem vagyunk partnerek, de együttműködünk a külső határok őrizetében, az Európa területén tartózkodó, védelemre nem jogosult személyek hazaszállításában. És partnerek vagyunk abban is, hogy segítséget nyújtsunk azoknak az országoknak, ahonnan a legnagyobb számban indulnak Európa irányába.

– Fizetett-e már Brüsszel a schengeni övezet megvédéséért?

– Mi azt szerettük volna, hogy annak a jelentős költségnek, amit a határaink megerősítésére fordítottunk, legalább az ötven százalékát fizesse meg az EU, hiszen nem vitás, hogy a külső határok védelme egy schengeni követelmény, mi pedig ezt tesszük, hiszen határain­kat nemcsak magyar, de európai uniós határként is őrizzük. Hosszas egyeztetés után az Európai Bizottság tíz százalékos térítést helyezett kilátásba, ez idáig azonban ebből az összegből Magyarország semmit nem kapott.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Illusztráció