Klímaváltozás a régészeti korokban 1

Elrajtolt az ENSZ klímakonferenciája Madridban, ahol a nyitónapon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság frissen beiktatott elnöke is felszólalt. A német elnök asszony olyan zöldmegállapodással kecsegtet, amely a kontinens nyugati és keleti felének egyaránt segít.

Nagy reményekkel, kisebb kudarcok árán rendezik meg az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozóját Madridban. A világszervezet Éghajlat-változási Keretegyezményének égisze alatt ez a 25. ülés, így a tegnap kezdődött, majdnem kéthetes konferencia a sajtóban csak COP25 néven ismert.

A nem kisebb célt, mint a világ megmentését megfogalmazó üléssorozatot eredetileg Brazíliában rendezték volna, ám Jair Bolsonaro brazil elnök a megválasztását követően visszaadta a rendezés jogát, majd a szintén dél-amerikai Chile jelentkezett be a házigazda szerepéért. Az országon azonban tüntetéshullám söpört végig, ezért az ENSZ stabilabb környezetbe, Spanyolországba költöztette a közel kétszáz nemzeti delegációt vendégül látó eseményt.

Európai szempontból a nyitónap egyik legfontosabb mozzanata Ursula von der Leyen beszéde volt: az Európai Bizottság múlt vasárnap munkába állt elnöke eddig sem rejtette véka alá, hogy zöldebbé tenné Európát, ám ezt az ambíciót meg is koronázta azzal, hogy elnökként az első külföldi útja a klímacsúcsra vezetett. (Madridban egyébként nemcsak Von der Leyen, hanem az új brüsszeli vezetés egésze megmutatta magát.)

Az elnöknő rövid beszédéből pedig megtudhattuk, hogy a bizottság másfél héten belül prezentálja a Frans Timmermans nevével fémjelzett zöldmegállapodás részleteit. Ez gyakorlatilag lerakja majd az unió növekedési stratégiájának az alapjait, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé válhasson.

– Az átmenettel mindenkin segítünk, máskülönben nincs értelme a folyamatnak – mondta Von der Leyen a közelgő zöld-forradalomról, az Igazságos Átmeneti Alap forrásait ajánlva azon tagállamok figyelmébe, amelyeknek több pénz kell a karbonsemleges gazdaság kialakításához. – Senkit nem hagyunk hátra – ígérte az elnöknő Madridban.

Magyarország számára is kiemelten fontos kérdésről van szó. Orbán Viktor miniszterelnök november elején Prágában mondta el: ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2050-re karbonmentes legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kellene az átalakításra fordítani.

Ugyanez az arány Hollandia esetében 0,5 százalék lenne – tette hozzá a kormányfő. Nemrég megkérdeztük Tóth Edinát, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes tagját a kérdésben.

Az EP-képviselő egy hatástanulmányra hivatkozva 150 milliárd euróra becsülte a hazai karbonsemlegesség potenciális költségét. A Von der Leyen által is emlegetett Igazságos Átmeneti Alappal kapcsolatban Tóth Edina szkeptikus volt, szerinte ebben egyelőre csak kis pénzösszeg áll rendelkezésre.

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: illusztráció