Minden, amit az adventi időszakról tudni kell 3

Kedves Olvasó! Bizonyára ismeretes, hogy holnap, azaz december elsején kezdetét veszi a 2019-es adventi időszak. A karácsonyra való hangolódás négy héten át tart. Az úrjövetnek is nevezett, előttünk álló néhány nap idén december elsejétől, december 22-ig tart. Vagyis, a jó szokásokhoz híven az adventi koszorún díszelgő négy gyertya közül az első gyertya meggyújtásával kezdődik, majd végül az utolsó meggyújtásával zárja körét.

Az első vasárnap mindig november 27. és december 3. közé esik. És mivel az advent első vasárnapja Szent András napjához áll a legközelebb, ezért ez egyúttal az egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét is jelzi. A karácsonyi ünnepkör és az adventi időszak tehát az advent első napjával, jelen esetben a holnapi nappal veszi kezdetét és egészen a vízkeresztig, vagyis január hatodikáig tart.

Az advent jelentése: eljövetel. A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. Avagy az adventi időszak egy fajta várakozó időszak, amely az Úr eljövetelére összpontosul.

Minden, amit az adventi időszakról tudni kell 2

Egyes vidékeken az év ezen részét kisböjtnek hívták. Ugyanis a karácsonyt a húsvéthoz hasonlóan régebben egy negyven napos böjt előzte meg. A korábbi szokások az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. A böjtölés hagyománya azonban a 20. század közepén eltűnt. Legalább is jelenleg a katolikus egyházban nincs böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság, a csend, a több ima és a lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez való hozzájárulás is.

Viszont egy másik, igen meghatározó 20. századi szokás megmaradt, sőt, egészen erősen él. Ez pedig az adventi koszorú készítése. Napjainkban ez a koszorú általában egy fenyőágakból készített, kör alakú koszorú, amelyet négy gyertyával díszítenek. Persze a szokások, a divat, a trendek és az eseményekhez, valamint a bizonyos dolgokhoz való hozzáállások változása ezen területre is hatást gyakorolt. Míg a hagyományok szerint a gyertyák színe egykoron a bűnbánat színét jelképező lila és rózsaszín színei voltak, ma már ezek mindenféle formában és színben pompáznak, nem szabva határt a kreativitásnak. A harmadik vasárnapra jutó gyertát, amely rózsaszín színét viselte, az öröm vasárnapjának gyertyájaként tartották számon. Ennek apropója szerint még napjainkban is megesik, hogy a négy közül egy másképp fest a többinél. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amely pedig a Jézusban való várakozást jelképezi. Amikor pedig az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az az utolsó vasárnapot, vagyis a karácsony közeledtét, Jézus születésének napját teszi biztossá.

Minden, amit az adventi időszakról tudni kell 1

Ám minden gyertya szimbolizál egy fogalmat is: az első a hit, a második a remény, a harmadik az öröm, a negyedik pedig a szeretet. Emellett viszont ezek a gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre, vagy közösségre is utalhatnak:

1. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
2. zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
3. Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
4. Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Az adventi koszorút általában egy adventi naptár megléte is kíséri. Kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. Nos, pont úgy, mint az adventi koszorú, az adventi naptár is nagyot változott. Legalább is tartalmilag. Ma már ugyanis nem csak édességeket, hanem apró kis meglepetéseket is képesek rejteni az ablakocskák, amelyek napról-napra való nyitogatása nem csak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is egyaránt boldogítja.

Minden, amit az adventi időszakról tudni kell

És, ha minden részlet adott, vagyis, ha beszereztük a koszorút és a naptárat, csendesedjünk el, lassuljunk vissza és készülődjünk békésen az előttünk álló, szeretet ünnepére!

Forrás: wikipedia.hu
Fotó: pixabay.com