Könyvsorozat a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetéről 2

Az ország számos megyéjéből és a fővárosból is érkeztek vendégek arra a rendezvényre, amelyen a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetét feldolgozó könyvsorozat negyedik kötetét mutatták be az elmúlt hétvégén a Szegedi Ítélőtáblán.

A meghívottakat, köztük bírákat, ügyészeket, tudományos kutatókat, történészeket, dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, a könyvsorozat szerkesztője köszöntötte.

Dr. Kiss Gabriella, a Szegedi Ítélőtábla elnöke megnyitó beszédében – egyebek mellett – azt emelte ki, hogy az OBH elnöke 2014-ben hirdette meg először a bíróságok számára a Ráth György pályázatot, amely a bíróságok történetének feldolgozását, a bírósági hagyományápolást szorgalmazta, anyagi támogatást is nyújtva a kutatásokhoz és a könyvek megjelentetéséhez.

Könyvsorozat a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetéről

– Ezen a pályázaton a Szegedi Ítélőtábla immár negyedik alkalommal nyert, így adhattuk ki a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetét bemutató sorozat utolsó, az 1938 és 1950 közötti időszakot felölelő kötetét. A nemes kezdeményezés idei mottója Juhász Andortól származik: „Az emlékezés erejével tiszteletreméltó hagyománnyá kell formálnunk mindazt, ami az igazságszolgáltatás számára értékes és becses.”. Egyetértek ezzel a gondolattal, fontosnak tartom megismerni múltunkat, a bírák példaértékű hozzáállását, azt, hogyan lehet a bírói függetlenséget, pártatlanságot a végsőkig megőrizni nehéz történelmi időkben is – hangsúlyozta dr. Kiss Gabriella.

Dr. Peres Zsuzsanna, a Magyar Igazságügyi Akadémia tudományos munkatársa az OBH-t képviselve arról szólt: az elmúlt években számos bíróság élt a kutatások lehetőségével, sok kiváló olyan munka született országszerte, amely a bíróságok történetével foglalkozik. A Szegeden zajló ezirányú tevékenység azt mutatja, hogy a város élen járt a bíróságok múltbeli értékeinek közzétételében – dicsérte a Tisza-partján folyó bíróságtörténeti kutatásokat.

Könyvsorozat a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetéről 1

A könyvbemutató kapcsán szervezett tudományos konferencián dr. Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense, aki mind a négy kötet szerzője, a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetének negyedik kötetéről beszélt. A könyv leginkább fontos részleteit kiemelve mutatta be, hogy a korlátozott polgári parlamentarizmust követően kiépülő kommunista diktatúra miként vezetett a sok vihart átélt Szegedi Királyi Ítélőtábla 1950-ben történt megszüntetéséhez.

Dr. Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár, az SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténet Tanszékének vezetője „Gondolatok a Szegedi Királyi Ítélőtábla egyes bíráiról” címmel tartott előadást. Szólt – többet között – arról, hogy egy bíró ítélkezési munkája soha nem választható el attól a kortól, amelyben él, és az elődök sokszor bizonyították, hogy a legnehezebb politikai háttér mellett is erkölcsi tartásukat megtartva tudtak ítélkezni.

Dr. Veress Emőd professzor, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének vezetője a Kolozsvár és Szeged közötti jogtudományi kötődésekről beszélt olyan jogtudósok életpályájáról szólva, akik mind a két városhoz kötődtek munkájuk során.

A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a Szegedi Királyi Ítélőtábla első kötete 2014-ben jelent meg, és a megalakulástól, 1890-től az I. világháború kitöréséig, 1914-ig dolgozta fel az ítélőtábla ítélkezési munkáját. A második kötet, ami 2015-ben készült el az 1914 és 1921 közötti korszakkal foglalkozott, míg a 2017-ben kiadott harmadik kötet 1921-től 1938-ig követte a Szegedi Királyi Ítélőtábla tevékenységét. Ezt a sort zárta a sorozat utolsó, az 1938 és 1950 közötti időszakot elemző most megjelent 4. kötet.

Könyvsorozat a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetéről 3

A tanácskozás végén dr. Kiss Gabriella köszönetet mondott mindazoknak, akiknek segítsége nélkül ez a hatalmas munka nem jöhetett volna létre.