A kengurumódszer növeli a koraszülöttek egészséges túlélését

November 17-én a koraszülöttek világnapján Magyarországon is egy-egy szimbolikus épületet lila fénnyel világítanak meg, amivel a koraszülött babákra és a koraszülésre hívják fel a figyelmet, immár évek óta. Hazánkban minden tizedik baba idő előtt születik meg. A 25. terhességi hét után világra jött kisbabák túlélési esélye akár ötvenszázalékos is lehet. Az egészséges túlélési esélyt segíti a kengurumódszer is.

A koraszülöttség nem betegség, hanem állapot – mondta Bajnok Ildikó konduktor, mozgásterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Hozzátette, a terhesség 37. hete előtt született kisbabák számítanak koraszülöttnek.

A koraszülöttek egészséges túlélése alacsony

Nádor Csaba, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának neonatológus főorvosa kiemelte, Magyarországon a terhesség 25. hete után világra jött babák esetében ötvenszázalékos a túlélési esély, viszont az egészséges túlélés ennél sokkal kisebb, csupán tíz-húsz százalékos. Hozzátette, az egészséges túlélés azt jelenti, hogy a kisbaba nem szenvedett sem érzékszervi, sem hosszú távú idegrendszeri károsodást.

Az egészséges túléléshez fontos, hogy ne csak az újszülött légzésére és szívműködésére figyeljenek oda az orvosok, hanem arra is, hogy minél kevesebb káros, fájdalmas behatás érje a kisbabát, és minél többször legyen testi kontaktus a szüleivel. Ennek köszönhetően egyre inkább elterjedté válik a kengurumódszer, ami során a koraszülött testi, bőr-bőr kontaktusba kerülhet szüleivel – mondta Nádor Csaba. Hozzátette, a módszer sikerességét bizonyítja az is, hogy az újszülöttek hosszabb ideig jobban érzik magukat az inkubátoron kívül édesanyjuk vagy édesapjuk mellkasán pihenve.

Nádor Csaba kiemelte, az inkubátor használata jelenleg még elengedhetetlen a kisbabák túléléséhez, hiszen biztosítja a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat ahhoz, hogy a koraszülöttek hő- és folyadékháztartása megfelelően működjön. Kiemelte, egyre többen próbálkoznak a mesterséges méh megalkotásával, hiszen a mesterséges méh által biztosítani lehetne a koraszülöttek számára a természetes állapotokat, és rengeteg káros, fájdalmas behatástól lehetne őket megkímélni. Az egészséges túléléshez természetesen a fertőzésmentes környezet is elengedhetetlen.

Érzékenyek a hangokra és a szagokra a koraszülöttek

A főorvos elmondta, ideális esetben arra lenne szükség, hogy egy kisbaba felügyeletét egy nővér lássa el, hiszen így több figyelmet kaphatnának. Hozzátette, sajnos ezt Magyarországon egyelőre nagyon kevés újszülött osztály engedheti meg magának. A nővérek sok időt vesztenek a kézfertőtlenítéssel, mivel a fertőtlenítés legalább harminc másodpercig tart, majd meg kell várniuk a nővéreknek míg teljesen felszívódik, megszárad kezükön a fertőtlenítőszer, mivel az újszülöttek extrém érzékenyek az illatokra, és a fertőtlenítő szaga idegrendszeri károsodást is okozhat.

A főorvos kiemelte, nemcsak a szagokra, hanem a hangokra is nagyon érzékenyek a kisbabák, főleg az inkubátorban. Egy koraszülött intenzív osztályon a hangok nem haladhatják meg az ötven decibelt. Összehasonlításként elmondta, az ember átlagosan nyolcvan decibel erősséggel beszél, ez egy inkubátorban lévő kisbabánál ugyancsak hosszú távú idegrendszeri károsodást okozhat.

Szinte tabunak számít a koraszülés

Bár a koraszülés problémája évente több ezer családot érint, Magyarországon ez a téma még mindig szinte tabunak számít. Az idő előtt világra jövő gyerekek anyukái sok esetben hetekig vagy akár hónapokig nem ölelhetik meg gyermeküket, eközben sokan önmagukat hibáztatják a történtekért, környezetük pedig még gyakran meg is bélyegzi, magára hagyja őket. Arról pedig, hogy a koraszülés mivel jár, hogyan lehet rá felkészülni, ritka esetben kapnak tájékoztatást. Pedig kellene. Tájékoztatással, megelőzéssel és megfelelő ellátással jelentősen csökkenteni lehetne a koraszülöttek számát.

A tájékozódás és felkészülés fontosságára hívja fel a figyelmet egész éves munkájával, és a november 16–17-i programjaival is a Koraszülöttekért Országos Egyesület és az egyesületet segítő NaturAqua – derül ki a NaturAqua közleményéből.

„Célunk, hogy a koraszülésről merjenek beszélni az emberek. A traumán átesett családok számára pedig fejlesztési módszereket, szakembereket, intézményeket ajánlunk, hogy tudják, mire számíthatnak, és képesek legyenek bízni a jövőben, a kicsi gyermekükben, és abban, hogy a lehetőségeikhez képest igenis teljes életet élhetnek majd mindannyian” – mondta el Földvári-Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület elnöke.

Több programot is rendeznek a világnapon

A világnap alkalmából országszerte is lila fénnyel világítanak meg középületeket mint például a debreceni Nagyerdei Víztornyot, a szentesi megyeházát, a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal épületét, a szentendrei városházát, a gödöllői királyi kastélyt, a kisteleki Szent István-templomot, a Szabadszállási Polgármesteri Hivatalt, a hatvani városházát, a Budapesti Műszaki Egyetem Q épületét, a Művészetek Palotáját, a Tüskecsarnokot, az újpesti városházát, az ózdi városházát, a székesfehérvári püspöki palotát, a Soltvadkerti Evangélikus Egyházi Óvoda, a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalt, a tatai várat és a perinatális intenzív centrumok épületeit.  A világnap rendezvényein részt vevő gyermekintézmények is programokat szerveznek a kicsiknek és a nagyobbaknak is.

A NaturAqua 2016 óta támogatja a koraszülött gyerekes családokat, idén többek között havi rendszerességű, országos szintű pszichológiai beszélgetéseket szervez.

Forrás: hirado.hu