Alapjogokért Központ: Van egy összeomló ellenzék, s annak romjain mászik fel Gyurcsány Ferenc

Putyin budapesti látogatása a normális ügymenet része, az a jó, ha az egymással gazdasági kapcsolatban álló országok vezetői rendszeresen találkoznak, s nem Magyarországtól kellene félteni az európai egységet – erről is beszélt a Magyar Hírlapnak az elmúlt hét eseményeit értékelve Kiszelly Zoltán politológus.

Ha megnézzük, stadionügyben hány ellenzéki vezető változtatott vagy finomított a korábbi véleményén, szinte rögtön a választás után, elég csak Baranyi Krisztinára, Gajda Péterre vagy Karácsony Gergelyre gondolni, akár nevezhetjük ezt gyors ellenzéki hátraarcnak is – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint ez csalódás lehet támogatóik számára. Akárcsak az a fejlemény, hogy az új polgármesterek és testületek szinte luxusfizetéseket és újabb pozíciókat szavaztatnak meg maguknak, például Újbudán vagy Pesterzsébeten. Mindez igazolja, hogy a pénz és a hatalom tartja őket egyben, széleskörű szövetségről van szó, és mindenkit ki kell fizetni, politikailag és anyagilag egyaránt. Vagyis: a pártalkukat készpénzre váltják.

Kiszelly úgy véli, bár az ellenzéki összefogás alapvetően megmarad, a versengés, a rivalizálás felerősödik a pártok között. Egyelőre az átigazolások ideje következhet. Ahogy annak idején Bajnai Gordon szerette volna megszerezni magának az LMP-frakciót, most a Momentum hajthat rá hasonlóképp a Párbeszédre – vetette fel a szakértő, aki szerint ugyanakkor a színfalak előtt megmaradna az egység. A „kiváló kiválók” hete is volt az előző, elég csak Botka Lászlóra, Vona Gáborra vagy Trippon Norbertre gondolni. Mindazonáltal a roncsderbinek több felvonása van, a Momentum mellett a DK próbál újra dinamikusabb képet mutatni, az LMP, a Jobbik és az MSZP pedig az elmúlás ellen, azaz a túlélésért küzd. Az utóbbi három formációnak azért van még anyagi és szervezeti tartaléka – jegyezte meg a politológus. Rámutatott: a legnagyobb bajuk mégis az, hogy nem látszanak a tehetséges politikusaik, akik megállíthatnák a lejtmenetet.

Kitért arra is, Putyin múlt heti budapesti látogatása a normális ügymenet része, az a jó, ha az egymással gazdasági kapcsolatban álló országok vezetői rendszeresen találkoznak, megvitatják a közös ügyeket, szerződéseket kötnek. Legalábbis ennek így kellene lennie. Egyébként nem Magyarországtól kell félteni az európai egységet, minden közös döntéshez tartjuk magunkat, az ukránoktól is csak azt várjuk el a magyar kisebbség védelmében, amit korábban maguk megígértek. Vagyis az érvényes nemzetközi jog betartását, és azt szeretnénk, ha a NATO is a saját értékeihez lenne hű. Nem orosz érdeket képviselünk – egyértelműsítette az elemző, hozzáfűzve, közben csökkenőben van az energiafüggőségünk.

Ami az uniós folyamatokat illeti, aggódhatunk, miután Seehofer belügyminiszter beterjesztette a leendő német soros elnökség koncepcióját, ami „egészen véletlenül a Soros-terv”. Lényege, hogy valódi határvédelem helyett a bevándorlás menedzseléséről és kvótákról szól, kis finomításokkal. Homogénné, Brüsszelből irányíthatóvá akarják tenni az uniót – állapította meg Kiszelly. Hangsúlyozta: Gyurcsányné, akárcsak a migráció tekintetében, nem a nemzeti érdeket képviseli a leendő magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér ügyében, aki a DK-s politikus szerint nem kapja majd meg a bővítési portfóliót. Közben ismét jogellenesen hajózott egy újabb migránshajó az olasz vizekre, ami azt a célt szolgálja, hogy Sorosék napirenden tudják tartani a problémát.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Archív