Bán Csaba: a reformáció erkölcsiséget hozott az életünkbe

Október 31-én, azaz ma van a reformáció emléknapja. Ezen a napon világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója a hagyomány szerint 1517-ben ekkor tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció üzenetéről Bán Csabát, Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség képviselőjét, református lelkészt kérdeztük.

A katolikus egyház csendes ünnepe ez, a halottak napja és a mindenszentek árnyékában. A református egyháznak azonban az egyik legfontosabb napja. „A mi számunkra nagyon fontos ez nap, hiszen társadalomformáló ereje volt az 1500-as években ennek az egyházi megújulási mozgalomnak. Gyökeresen megváltozott az egyház élete, és lehet azt mondani, hogy Európa élete is” – mondta el Bán Csaba.

A reformációnak rengeteg mondanivalója van, amik közül az egyik legfontosabb az erkölcsiség. „Egyfajta felelősséget, döntésképességet hozott az emberek életébe Európában. A sok reformációi alapelv közül az első és egyik legfontosabb a Sola Scriptura azaz az „Egyedül a Szentírás”. Luther is, és Kálvin is azt mondta, hogy egyedül a Szentírásból meríthet erőt az ember. A mögöttünk lévő hetek és hónapok azt a kérdést vethetik föl a mai vásárhelyi embernek, hogy miből is táplálkozik? Honnan vesz erőt?” – fogalmazott a lelkész.

Bán Csaba kiemelte, manapság azt veszi észre, hogy az emberek nem tudnak dönteni. „Az életünk minden útjában egy dolog dönt, méghozzá az, ami a Szentírásban írva van. Isten az emberi életről mindent elmondott az Ő fiában, Jézus Krisztusban. Mindent olvashatunk a Szentírásban, annál több nem kell, annál több nincs is. Ott kell nekünk megtalálni a fontosat és lényegeset: akkor, amikor döntünk társunk felett, hivatásunk felett, lakóhelyünk felett, nyelvünk felett, vagy egy politikai párt mellett vagy ellenében. Ezekben egyetemlegesen segítő partnerünk Isten” – tette hozzá Bán Csaba.

Hogy mit jelenthetett a reformáció és a Sola Scriptura elve az 1500-as években? Talán a mai nyelven úgy lehetne megfogalmazni, hogy olyan volt, mintha most a Facebookon nem lehetne más, és az emberek nem is akarnának mást olvasni, csak a Szentírást.