Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 4

Negyvenkettedik alkalommal került idén megrendezésre a Csongrád Megyei Levéltári Napok, amelynek nyitóeseményére Szegeden került sor. A konferencián a száz évvel ezelőtti tanácsköztársaság mindennapjait idézték föl. A tudományos tanácskozáson előadást tartott Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója is, aki a kommunista diktatúra és a katolicizmus egy évszázaddal ezelőtti konfliktusairól beszélt.

Negyvenkettedik alkalommal került idén megrendezésre – október 2. és október 16. között – a Csongrád Megyei Levéltári Napok, amelynek nyitóeseményére Szegeden került sor. A konferencián a száz évvel ezelőtti tanácsköztársaság – az első magyarországi kommunista diktatúra és a vörös terror – szörnyű mindennapjait idézték föl. A tudományos tanácskozáson – Bödők Gergely történész, a Clio Intézet munkatársa, Perczel Olivér, Budapest Főváros Levéltára levéltárosa és Tóth Marcell, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár szegedi levéltárának kutatója mellett – előadást tartott Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője is, aki a kommunista diktatúra és a katolicizmus egy évszázaddal ezelőtti konfliktusairól beszélt.

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 6

„Az első magyarországi kommunista diktatúra idején, 1919. március 21. és augusztus 1. között egy elvi alapon ateista és materialista, gyakorlatilag pedig egyházellenes és az egyházi vagyont megszerezni szándékozó politikai alakulat került hatalomra. A katolicizmus és a kommunizmus közötti összeütközés elkerülhetetlen volt” – fogalmazott Miklós Péter. A történész hangsúlyozta, hogy a tanácsköztársaság 24. sz. rendeletével (1919. március 27.) eltörölte az egyházak állami támogatását, valamint a lelkiismereti- és vallásszabadságra hivatkozva kimondta, hogy az egyházak magánegyesületeknek számítanak, az egyházi vagyon és az alapítványok „köztulajdonba” kerülnek, s a vallási közösségek kizárólag a szertartásokhoz szükséges épületeket és eszközöket tarthatják meg.

A vásárhelyi múzeumigazgató előadásában kifejtette: 1919 áprilisában szervezték meg az Országos Vallásügyi Likvidáló Bizottságot, amelynek elnöke Faber Oszkár – egykori piarista szerzetesnövendék és kispap, későbbi egyházellenes szocialista agitátor – volt. Ez a szervezet 1919 júniusára csak a katolikus egyháztól 639 000 kataszteri hold földbirtokot, 72 millió korona készpénzt és 123 millió korona alapítványi tőkét vett el.

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól

Miklós Péter hangsúlyozta, hogy a tanácsköztársaság egyházellenes intázkedései kényszerítették arra Csernoch János bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket, hogy levelet írjon XV. Benedek pápának, amelyben arra kérte az egyházfőt, hogy „az egyházi javak és a valláserkölcsös nevelés védelmében” eszközölje ki, hogy Nagy-Britannia vállaljon protektorátust a magyar katolikus egyház fölött és adjon neki védelmet a kommunista diktatúrával szemben.

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 1

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 3

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 5

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 7

Miklós Péter a kommunista diktatúra és a katolicizmus konfliktusairól 2

Arany-Tóth Attila
közönségkapcsolati munkatárs
Emlékpont