Papp István Tibor: a mezőgazdaság egy új időszámítás előtt áll

A Hír TV Magyarország élőben című műsorában témaként górcső alá került a mezőgazdaság helyzete. A stúdióba invitált vendég – Nagy István agrárminiszter – Velkovics Vilmos kérdésére elmondta: támogatni kell a gazdákat, hogy jól kezeljék az éghajlatváltozás kihívásait. Olyan közösségi agrártámogatásra van szükség, amely megőrzi a gazdáknak járó támogatásokat, ezért Magyarország csak olyan uniós költségvetést tud elfogadni, amely ezt garantálja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Az adásban az is szóba került, hogy az idén duplájára emelte az agrártárca az erdőtelepítéshez igényelhető támogatásokat, valamint az, hogy Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás szeptember nyílik szeptember 26-a és 29-e között. Az OMÉK programjában szerepel egyebek mellett, hogy bemutatja a mezőgazdasági fejlesztéseket. Mindeközben az Uniós mezőgazdasági miniszterek amellett szállnak síkra, hogy ne csökkenjenek a közös agrárpolitika forrásai.

„Az EP-választások előtt a mandátumát vesztő Európai Bizottság még gyorsan benyújtotta a 2020 utánra vonatkozó költségvetési javaslatot. Akkor ez meglehetősen nagy vihart kavart. Például a magyar mezőgazdaság is nagy kárvallottja lett volna. Beszélgettünk róla akkor, hogy a magyar kormány az utolsó töltényig harcol. Hogy állnak most ezek a tárgyalások?” – kezdte felvezető kérdését a műsorvezető.

„Úgy állnak, hogy a 27 országból egynek sem volt megfelelő” – reagált Velkovics Vilmos szavaira az agrárminiszter.

Nagy István válaszában kifejtette, hogy azért volt elfogadhatatlan a javaslat, mert „nem azt a szándékot tükrözte, amit minden gazda joggal elvárna”. Tegnap és tegnapelőtt Helsinkiben arról egyeztettek, hogy a választások tükrében mi az ami mindenkinek elfogadható lenne.

„Olyan közös agrárpolitikára van szükség, amely megőrzi azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyeket eddig kaptak a gazdák. Először a keretösszegért kell harcolni, hogy legyen aztán mit osztani. Egyelőre keretösszeg csökkenés van előirányozva. Az egyes pillér 16 százalék, a kettes pillér 26 százalék. Ez volt az első javaslat, amit elintettek, ez elfogadhatatlan. Hiszen, ha a legrealistábbak vagyunk és azt vesszük, hogy a Brexit bekövetkezik – és Nagy-Britannia, mint befizető távozik –, az akkor is csak 8 százalékos csökkenést jelentene. De akkor mindenki számára egységesen. De gyakorlatilag számos olyan forrás lehetőség van a költségvetésben, amellyel ezt azonnal pótolni lehetne és ki lehetne egészíteni. Mi a nyáron erre kerestünk szövetségeseket a visegrádi négyekkel, a balkáni, baltikumi országokkal kiegészítve” – mondta Nagy István, aki szerint ennek köszönhető, hogy ötletek, tervek születtek és megvannak a technikák, hogy a „közös agrárpolitika forrásait” meg lehet őrizni. A technológiai fejlesztésekre egyértelműen több pénzre van szükség, támogatni kell a gazdákat, hogy megfelelő technológiákkal jól kezeljék a klímaváltozás kihívásait, valamint a „piacvédelem is kell”.

Ez utóbbi azért fontos, hogy az Uniós gazdáknak előírt technológiákkal előállított – egyébként drágább – élelmiszere mellett hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a klímaváltozásért felelős Unión kívüli országok olcsóbb termékeit behozzák, importálják az európai piacokra – hangsúlyozta a politikus, aki hozzátette:

„Bizony piacvédelem is kell, gazdavédelem is kell, és megfelelő támogatás is kell a gazdáknak ahhoz, hogy minden társadalmilag elvárt célt tudjanak teljesíteni”.

„A kormányt gyakran vádolják azzal, hogy klímaszkeptikus lenne” – vetette föl a műsorvezető, mire az agrárminiszter úgy reagált:

„Ezt a vádat vissza is kell utasítani. Mert, ha vannak érdekeltek, akik mindent megtesznek azért, hogy a környezetüket óvják – pont a gazdák. Ez egy olyan rágalom, amelyet mindig határozottan vissza kell utasítanunk, hiszen mi vagyunk azok, akik a leginkább ki vagyunk szolgáltatva. Mi vagyunk a ‘legkitettebbek’. Mi érezzük az első pillanattól az éghajlatváltozásnak a hatásait. El is követünk mindent azért, hogy kivédjük” – szögezte le Nagy István, aki emlékeztette rá, hogy a magyar kormány volt az elsők között, amelyik meghirdette az ország fásítási programját.

„Felelősen gondolkodunk a jövőről” – szögezte le az agrárminiszter, és kifejtette: a gazdák ösztönözve vannak arra, hogy erdőket telepítsenek.

Forrás: hirtv.hu