Egyre több a migráns a Földközi-tengeren

Az ellenzéki vezetésű magyarországi városok, kerületek bármikor kaput nyithatnak az illegális bevándorlóknak. Az Európai Parlament balliberális erői – köztük a DK és az MSZP képviselőivel —, valamint a Soros György támogatta NGO-k és partnereik ugyanis egy új, települési szintű migránselosztási rendszer bevezetéséért dolgoznak. Az idegenek befogadását pedig közvetlenül elérhető uniós forrásokkal tennék vonzóvá.

Minden Németországban tartózkodó nem német és nem uniós állampolgárra is kiterjesztené a választójogot a Szövetségi Migrációs és Integrációs Tanács (BZI), vagyis az alig ellenőrzött módon Európába áramló emberek tömegei számára biztosítana néhány év tartózkodás után beleszólási lehetőséget a helyi ügyekbe, függetlenül a jogi státuszuktól. A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatával is együttműködő szervezet nem először állt elő ezzel az elképzeléssel, vezetőjük, a magyar származású Lajos Fischer már tavaly is a választójog radikális kiterjesztését sürgette a dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A BZI-nek feltehetően az adott most új lendületet, hogy az Olaszországra nehezedő migrációs nyomás miatt a napokban csaknem száz, jellemzően baloldali vezetésű német önkormányzat jelentette be: Berlin szándékaitól függetlenül, akár annak ellenére is készek befogadni az illegálisan Európába érkező afrikaiakat. Ismert továbbá, a Magyar Nemzet írta meg először, hogy a németországi Bündnis 90/Die Grünen szélsőliberális párthoz közel álló Heinrich Böll Alapítvány új migránselosztási javaslatot dolgozott ki, aminek az Európai Parlamentben (EP) egyre több támogatója akad. Az alapítvány a menekültkérdést egy „települési szintű áthelyezési mechanizmussal” intézné el, a polgármestereket pedig azzal ösztönözné a csatlakozáshoz, hogy közvetlen hozzáférést biztosítana a migránsbarát városok számára az uniós forrásokhoz.

A Heinrich Böll Alapítvány ötletével egybecseng Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselőnek és Gyurcsány Ferenc pártjának a törekvése, hogy a nemzeti kormányokat megkerülve önkormányzati szintre szállítsanak le számos döntést és uniós forrást. Ujhelyi ugyanis EP-képviselőként azt szeretné kiharcolni, hogy az október 13-i önkormányzati választásokat követően az ellenzéki vezetésű települések a magyar kormány megkerülésével, közvetlenül az Európai Uniónál pályázhassanak a jelenleginél jóval több pénzre. – A DK el fogja érni az EP-ben, hogy az önkormányzatok közvetlenül az EU-nál pályázhassanak fejlesztési pénzekre, így kikerülve az „Orbán-kormány korrupt rendszerét” – csatlakozott Ujhelyi elképzeléséhez Gyurcsány Ferenc felesége, a párt EP-képviselője szeptember 9-i, budapesti sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára azonban azt nem mondta el, hogy uniós elvbarátai többek között a migránsok befogadásához kötnék a közvetlen EU-források önkormányzatoknak adását.

Az uniós bevándorláspárti erők nem véletlenül látnak partnert a hazai ellenzéki vezetésű önkormányzatokban. Ezeknek a városoknak, kerületeknek a vezetői az elmúlt években sok esetben a migrációs válság létét is tagadták, illetve nem utasították el azt a brüsszeli tervet, hogy az illegális bevándorlókat kötelezően szétosszák a tagállamok között. A vidéki nagyvárosok közül Szeged szocialista polgármestere, Botka László a migránsválság csúcspontján, 2015-ben úgy fogalmazott, hogy a város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek. A Botka vezette szegedi közgyűlés ennek szellemében cselekedett, amikor nem engedte napirendre venni a kötelező kvóta elutasítását célzó kormánypárti javaslatot. A Fidesz–KDNP-s vezetésű Szombathelyen ugyan elfogadták az eredeti nyilatkozatot, de a balliberális képviselők, köztük Nemény András, az ellenzék mostani polgármesterjelöltje, bár jelen voltak a szavazásnál, kinyomták a jelenlétet jelző készüléket. Előzőleg az előterjesztésről szóló vitában Nemény odáig ment, hogy Jézust és a „fejkendős” Máriát emlegette, mondván, ha itt járnának, akkor őket sem engednék be az országba. Az MSZP-s politikus a 2015-ös migránsválság idején is megdöbbentő nyilatkozatot tett, többek között azt mondta: „A bevándorlók közel sem jelentenek akkora problémát, és van rá egy jó, valós válasz, az Európai Unió kvótarendszere.”

A kormánypárti többségű Békéscsabán, ahol 2014 óta a független, de a Jobbik támogatásával győztes Szarvas Péter a polgármester, a közgyűlés a város első emberének egyetértésével az eredeti határozati javaslatot fogadta el. Talán nem véletlen, hogy Szarvas Pétert az idei választáson már nem jelölte az ellenzéki összefogás; civil színekben, de a Fidesz–KDNP támogatásával indul.

Budapest több, az ellenzék által vezetett kerületében sem utasították el az EU-s kötelező betelepítési kvótát. A főváros XV. kerületének DK-s polgármestere napirendre sem volt hajlandó venni a kormánypártok előterjesztését. Hajdu László polgármester és a DK hozzáállása még a baloldalt is megosztotta: Móricz Eszter, az MSZP rákospalotai önkormányzati képviselője, volt országos elnökségi tagja 2016. szeptember 17-én magánemberként úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a migránsok betelepítését, pártja ezért fegyelmi vizsgálatot indított ellene. A Gajda Péter vezette Kispesten az MSZP kilúgozta a Fidesz javaslatát, és az alábbi szöveget terjesztette be: „Az önkormányzat kérje fel Magyarország kormányát, hogy a migrációs válság által előidézett krízishelyzetben az Európai Unióval és a szomszédos országokkal szoros együttműködésben tegyen meg mindent a magyar állampolgárok alaptörvényben garantált biztonságáért.” Végül ezt a szöveget fogadta el a XIX. kerületi testület – beleértve a Fidesz–KDNP képviselőit is, akik támogatásukat azzal indokolták, hogy olyan általános dologról szólt a javaslat, amellyel nyilván mindenki egyetért.

Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a baloldal főpolgármester-jelöltje azt követően, hogy nem támogatta a kötelező betelepítés elutasítását, 2016 szeptemberében az azóta a politikai süllyesztőben eltűnt Együttel és a szintén megszűnt, Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalommal közösen az október 2-i kvótanépszavazás bojkottálására szólított fel.

Forrás: magyarnemzet.hu