Ha nincsenek családok, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni

Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, ha pedig egy nemzet eltűnik, “valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban, ahol államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását.

A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy “lakosságcseréhez”, ahogyan azt az “esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne. A teremtés rendje szerint az ökoszisztémának az ember nem ellenfele, hanem része, ezért nem szembefordítani kell a kettőt egymással, hanem értelmesen kell kijelölni az egyre növekvő számú emberiség helyét az ökoszisztémában – közölte.

Orbán Viktor azt is mondta, a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. “Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” – jelezte.

A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele. Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni – fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett “előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”. Ha pedig egy nemzet eltűnik, “valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá.

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok “behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.

A jó családpolitikához kellenek gazdasági alapok is: Magyarországon tíz év alatt kétszeresére növelték a családoknak juttatott költségvetési támogatást – mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül van szükség kiszámítható családtámogatási szisztémára.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével.

Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy “legyenek társak”, mert “egyedül nem megy”. Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián -, továbbá “szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy “az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”.

A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát.

Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.

Megjegyezte: Európában, “a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF “hazaküldése”, a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése – sorolta, úgy értékelve: “minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk – hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük”.

Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia, nem is tartottak ilyet, mert “azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”.

A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.

A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnököt, Andrej Babis cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét.

Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot, utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babisról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért “Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”. “Mi is jól fejlődünk, de a cseheknek még mindig csak a tarkóját látjuk. (…) Mi, magyarok utol akarjuk érni a cseheket” – mondta.