A népi imádságoktól a női életszerepekig

A napokban került megrendezésre a makói múzeum szervezésében a Néprajzkutatók IV. Makói Találkozója elnevezésű rendezvény, amelyen a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum két munkatársa – Miklós Péter múzeumigazgató és Terendi Viktória néprajzkutató – is tartott előadást.

A napokban került megrendezésre a makói József Attila Múzeum szervezésében a Néprajzkutatók IV. Makói Találkozója elnevezésű rendezvény, amelyen a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum két munkatársa – Miklós Péter múzeumigazgató és Terendi Viktória néprajzkutató – is tartott előadást. Az esemény a két szomszédos város közgyűjteményei közötti régi és szoros szakmai együttműködésnek is fontos állomása.

A népi imádságoktól a női életszerepekig 1

Miklós Péter történész, múzeumigazgató a száz éve elhunyt folkloristáról Kálmány Lajosról (1852–1919) tartott referátumot, aki a dél-alföldi – elsősorban a szegedi nagytáj és a Bánság – népi szöveghagyományát (például meséket, mondákat, balladákat, dalokat, imádságokat) gyűjtötte össze és dolgozta föl könyveiben, tanulmányaiban. Kutatói szemléletmódja és leíró munkássága mellett az összehasonlító dimenziót is alkalmazta, s komparatív elemzéseiben a magyar hagyományvilág párhuzamait a steppei és az uráli népek tradícióiban egyaránt kereste. A vásárhelyi közgyűjtemény vezetője előadásában Kálmány gyűjtői munkásságát a szegedi nagytáj kutatástörténetének Dugonics Andrástól Bálint Sándoron keresztül napjainkig terjedő ívében kontextualizálta.

A népi imádságoktól a női életszerepekig 2

Terendi Viktória néprajzkutató „Európai nők huszadik század eleji életmódja az archív fotók tükrében” címmel beszélt napjainkban is zajló kutatásairól, amelyeknek forrásanyaga – a hódmezővásárhelyi Tornyai Jónos Múzeum fotóanyaga mellett – svájci és portugáliai közgyűjtemények archív felvételeire is kiterjed, s amelyeket a szakember idén nyáron állami ösztöndíj keretében Bázelben és Lisszabonban tanulmányozhatott. Terendi Viktória hangsúlyozta, hogy a huszadik század Európa-szerte jelentős változásokat hozott társadalmi, politikai és gazdasági szempontból, s ezek erőteljesen befolyásolták az életmódot is. Előadásában a vizuális etnográfia módszereinek segítségével arra kereste a választ, hogy a fényképek alapján miként rekonstruálható a múlt századi európai nők élete, s mennyiben követhetők nyomon a bekövetkezett változások, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel az adott korban egymástól több száz kilométerre élő nők között.

Forrás:

Arany-Tóth Attila
közönségkapcsolati munkatárs
Emlékpont

Fotók: Nagy Gábor Ferenc