Márki-Zay Péter

Városfejlesztési elképzeléseiről megint nem hallhattunk, annál inkább arról, hogy máris az Orbán Viktor utáni Magyarország építésén dolgozik.

Eseménydús napjai vannak Márki-Zay Péternek. No, nem Hódmezővásárhely ügyeinek intézésével fárasztja magát a polgármester, hanem gőzerővel veti magát az országos politikai kampányba. Megírtuk, hétfőn Szegeden tartott politikai fórumot, majd a jobbikos jelölt mellett kardoskodva szerepet vállalt az orosházi választási kampányban, mozgalmával a Rábaközben botrányt okozott, hogy aztán a szerda már Budapesten, az ATV stúdiójában érje.

Ahol a szűk 14 perces beszélgetésben

egyetlen szót sem ejtett arról, milyen városfejlesztési elképzelései vannak Hódmezővásárhely vonatkozásában, és miért lenne jó az itt élőknek, ha ő maradna a város vezetője. Annál inkább kiderült ismét, hogy Márki-Zay minden idegszálával az országos politikára koncentrál, és Vásárhelyt ugródeszkának használva mihamarabb oda szeretne dobbantani.

„A mi missziónk, a mi küldetésünk az az, hogy rendszerváltást érjünk el. Gyakorlatilag egy Orbán Viktor utáni Magyarországot szeretnénk építeni közösen az ellenzéki pártokkal”

– így jellemezte ellenzéki politikai formációja, a Mindenki Magyarországa Mozgalom működését Márki-Zay Péter az Egyenes beszédben. A politikus ezzel egyértelműen megerősítette, számára (és mozgalma számára) a fő cél a 2022-es országgyűlési választás.

Az MMM jövőjét firtató kérdések kapcsán Márki-Zay nem zárta ki teljesen egyértelműen azt sem, hogy párttá alakulna a mozgalom. Úgy fogalmazott, akkor lesz szükség új pártra 2022 felé közeledve, ha a jelenlegi ellenzéki pártok „alkalmatlanok lennének a Fidesz leváltására, ha ez az új párt az összefogást képviseli, és oda sikerülne átmenteni azokat a rendszerváltó ellenzéki politikusokat, akik akár jobb- és baloldali ellenzékiek, akár civilek vagy kiábrándult fideszesek”.

Bár ezt a víziót Rónai Egon műsorvezető illuzórikusnak minősítette, Márki-Zay arra célozgatott, azért nem söpörhető félre ez a forgatókönyv, mert most ősszel nem mindenhol (például nem minden megyei jogú városban) valósult meg a teljes ellenzéki összefogás, akadnak pártellentétek, illetve számos helyen (így Budapesten) a pártok kihagyták a civileket az együttműködésből.

Az interjúban elhangzott, Márki-Zay mozgalma mintegy 20 településen kizárólagos jelölőszervezetként állít polgármesterjelöltet, és 50-60 további helyen ők is jelölőszervezet. Itt – mint mondta – tevőlegesen is részt vesznek az egyeztetéseken, vagyis:

a vásárhelyi polgármester jelenleg is legalább 70-80 település választási kampányára fordít figyelmet (Vásárhely mellett/helyett).

Ezzel magyarázta egyébként azt is, hogy több alapító tag csalódottan, kiábrándultan hagyta ott az MMM elnökségét, vezetését (Ábrahám Júlia, Hadházy Ákos, Kaltencbach Jenő), húzódott a háttérbe. Szerinte a túl sok, párhuzamosan zajló kampányegyeztetés miatt nem lehetett a nyáron minden információt megosztani az elnökséggel, emiatt történhetett, hogy „az operatív működéssel kapcsolatos nézeteltérések” osztják meg a mozgalmat. (Arra a kérdésre viszont nem reagált, hogy Rónai Egon szerint rendezetlenek a viszonyok az MMM-ben, és az elnökség korábbi tagjai azon háborogtak, hogy nem tudják ellenőrizni a pénzügyi elszámolást.)

Ami pedig Vásárhelyt illeti, az adásban a polgármester ismét elismerte, „a városban terjedő pletykák alapján” hazug rágalmakat terjesztett kihívójáról, Grezsa Istvánról és családjáról.