„Jogos kritikákkal élek, személyeskedéssel nem”

Nem élte meg tragédiaként a Fidesz másfél évvel ezelőtt történt hódmezővásárhelyi vereségét, de az azóta eltelt időszak iszapbirkózásából elege van Grezsa Istvánnak, aki nemrég bejelentette: ősszel önálló jelöltként indul a dél-alföldi város polgármesteri címéért. A Kárpátalja fejlesztéséért is felelős kormánybiztos a migrációs kihívások és Soros helyett a helyi témákat emelné kampánya középpontjába, és ellenfelével, Márki-Zay Péterrel szemben is lovagias küzdelmet hirdet. A Magyar Hírlap interjúja következik.

– Elsősorban a határon túli magyarsággal kapcsolatos szakpolitika terén forgott a neve az elmúlt években. Miért döntött úgy, hogy beleáll a helyi politikába? És miért önálló jelöltként?

– Ha az embert a szülőföld hívja, az mindig egy különleges alkalom: több évtizedes orvosi munkámmal és vásárhelyiségemmel együtt az életem nyitott könyv a helyiek előtt. Önálló jelöltségem nyilván nem jelent értéksemlegességet, hiszen mint MDF-alapító tagot, a városban mérsékelt keresztény–konzervatív, jobboldali politikusként ismernek, 1998 óta folyamatosan a képviselő-testület tagja vagyok, 2010 óta a kormánypárti frakcióban dolgozom, bár a Fideszbe mint pártba soha nem léptem be. Vásárhelyiként nagyon rosszul viselem, hogy az elmúlt másfél év alatt politikai iszapbirkózás zajlott a városban, így számomra nemcsak választási szlogen, hanem valódi program, hogy a felelősség egymásra tologatása és a meddő viták helyett békét kell kötni, magunk mögött kell hagyni a megosztottság és a háború időszakát. Hozzáteszem, nem éltem meg tragédiaként, hogy egy harmincéves, választást választás után sorra nyerő politikai alakulat után valami újat, valami mást is ki akartak próbálni a választók. Tragédiának az ezt követő másfél évet tartom, ahol messze nem egyfajta együttműködésre épülő városvezetési stílus érvényesült, hanem egy végletesen megosztott, „aki nincs velem, az ellenem van” politika, ami rendkívüli indulatokat gerjesztett.

– Lehetségesnek látja az összefogást akár a jelenlegi ellenfeleivel is a városvezetésben?

– Amennyiben elnyerem a választók bizalmát, október 13-a után olyan helyzetet fogok teremteni, amelyben azok sem éreznek csalódást, akik nem rám szavaztak. Hiszem, hogy támaszkodva a Fidesz szimpatizánsaira, a polgármester úrra és támogatóira, valamint a politikából sokszor kiábrándult többségre, be tudom bizonyítani, hogy ezt a várost nemcsak békét teremtve tudom vezetni, de új távlatot is tudok nyitni előtte. Abban ugyanis mindegyik oldal egyetért, hogy nem mennek jól Vásárhely dolgai, a vita kizárólag arról folyik, ki ennek az oka. Teljesen meddő és felesleges ez a vita, ehelyett a józan többséget szeretném képviselni október 13-a után.

– Nagy visszhangot váltott ki, amikor az ellenfelét, Márki-Zay Pétert Soros György mellett ábrázoló plakátok eltávolítását kérte.

– A plakát eltávolításának szorgalmazása mellett egy hasonlóan negatív hangvételű cikksorozattól is elhatárolódtam, mivel komolyan gondolom, hogy ha valaki békét akar hirdetni, annak nem lehet a békétlenség az eszköze. Ezért annak ellenére, hogy egy intenzív lejáratókampány zajlik ellenem, úgy döntöttem, igyekszem példát mutatni mindkét politikai szekértábornak: próbáljunk meg sportszerűen, Vásárhelyhez méltó módon küzdeni. Engem hiába próbálnak meg belerángatni vitákba, nem fogok felülni a provokációknak, mert komolyan gondolom, amit az elmúlt másfél évről és a közös jövő felé fordulásról mondtam. Azt is látom egyébként, hogy erre kifejezetten markáns igény van, hiszen egyre több embernek van elege abból, hogy a politikusok, különösen az én városomban, az emberek feje fölött beszélnek, és hogy ebben a küzdelemben másfél év alatt rengeteg időt, energiát és pénzt vesztettek a vásárhelyiek. Olyan várost képzelek el és ajánlok a vásárhelyieknek, ahol a párbeszéd az emberek között zajlik, és nem a fejük fölött, hiszen a jelenlegi megosztottságban nem lehet várost építeni.

– Ám választást lehet nyerni. Mennyire van helye a gentlemanstílusnak a negatív kampányok és a kataklizmavíziók versenyének idején?

– Számot vetettem ezzel is, de úgy gondolom, más hangütéssel nincs értelme elindulni a választáson. A jelöltségem bejelentése előtt igazából két polgármesterjelöltről lehetett olvasni. Az egyik a mostani, aki vállalja a megméretést, és akiben nagyon sokan csalódtak az elmúlt másfél évben, hiszen békét ígért, de sosem látott megosztottságot hozott, a másik oldalról pedig egy egykor rendkívül sikeres városvezető, a mai országgyűlési képviselő, Lázár János. Rendkívül felelős, ha szabad így fogalmaznom, hazafias, lokálpatrióta lépés volt a részéről, hogy visszalépett: tudta, hiába nyerne, a megosztottság ettől nem szűnne meg, mert a jelenlegi polgármester kettejük küzdelmévé tette a vásárhelyi közéletet. Ha ezen túl akarunk lépni, harmadik jelölt kell. Ezért vágtam bele: úgy gondolom, hogy csak akkor kezdhetünk tiszta lappal, ha nem táborokhoz beszél az ember, hanem azt a józan többséget szólítja meg, amelynek ma igen halk a hangja ebben a végletekig megosztott városban.

– Nem tart attól, hogy ez kevés lesz a győzelemhez?

– A döntés a vásárhelyiek kezében van. Mérsékelt keresztény,konzervatív, jobboldali vagyok, azoknak mindenképpen csalódást fogok okozni, akik szerint böllérkéssel kellene a politika porondjára lépnem. A modern politikában a negatív kampány – patikamérlegen kimérve – nélkülözhetetlen, de én ezt a jogos kritika terére szűkíteném. Nem az ellenfelem magánéletével, családjával fogok foglalkozni, a kritikám kizárólag a politikájának és a stílusának szól. Nem központi elvárásokhoz igazítom a politikai munkámat, hanem a helyiekre építek, az önállóság ezt is jelenti. A politikai vitakultúra mostanra meglehetősen mélyre süllyedt, ami távol tartja a helyi közélettel felelősen foglalkozni akarókat, ez pedig nem jó. Egy önkormányzati választásnak országos ügyek helyett a helyi ügyekről kellene szólnia a helyiek bevonásával.

– Mennyire alakul az országos politika mintájára ez a megosztottság?

– Érdeklődéssel látjuk, hogy a mai budapesti főpolgármesteri kampányban kísértetiesen hasonló mondatok hangoznak el, mint tavaly februárban a rendkívüli hódmezővásárhelyi időközi választáson. Az itteni receptet akarják alkalmazni, amelynek lényege, hogy magáról a településről, amelyre a választást kiírták, nem szól a kampány, ehelyett egyfajta boszorkányüldözést indítanak megosztó politikai témák mentén vagy akár a kampányban nem is érintett politikusokat támadva. Tavaly februárban – az áprilisi országgyűlési választások árnyékában – Lázár János, Orbán Viktor és a Fidesz volt a célkeresztben, de a városról szinte semmit nem hallottunk. Pedig ezen a választáson egy-egy település sorsa, jövője a tét: olyan öt évről döntünk most, ami a következő egy-másfél évtizedet is meghatározza. Magyarország gazdasági növekedése most segítheti a települések fejlődését, ahol pedig Vásárhelyhez hasonlóan vitákra pazarolják az időt, ott menthetetlenül lemaradnak a fejlődésben.

– Milyen konkrét elképzelései vannak a jövőt illetően?

– A Modern Városok Program százhatvanhárommilliárdos csomagja mellett rengeteg olyan tervem, elképzelésem van, ami kiemelheti Hódmezővásárhelyt a Szeged árnyékában élő, mezővárosi státuszból, amely irányba most csúszik. Fontos, hogy az iskolák felújítása, az új könyvtár vagy a napelempark fejlesztése végre megkezdődhessen, hogy az új beruházásoknak megfelelő fogadókészséget teremtsünk az ipari park fejlesztésével. Stratégiai jelentőségű a közlekedésfejlesztés, ami – a munkaerőpiac mobilizálásával – a helyi gazdaság növekedésének egyik katalizátora lehetne, de fontos az új munkahelyek teremtése is: a következő években a munkahelyek minőségére kell hangsúlyt fektetni, és olyan, jól fizető álláshelyekről kell gondoskodni, ami nemcsak az itt élők helyben maradását segíti, de a nyugaton dolgozó vásárhelyieket is hazacsábíthatja. Ami pedig a Szegeddel való kapcsolatunkat illeti, a tram-train-beruházással a Tisza két partján lévő város együttműködése az egész Dél-Alföld számára lehetővé teheti, hogy versenybe szálljon a bánsági temesvár–aradi ipari centrumokkal vagy Bácskával, Szabadkával.

– Ha városvezetővé választják, mi lesz a kárpátaljai és egyéb határon túli projektekkel?

– Ha októberben megválasztanak polgármesternek, akkor a munkámban Hódmezővásárhely lesz az első. Természetesen ez a határon túli magyarságot segítő programokban nem okozhat fennakadást, továbbra is mindent meg fogok tenni azért, hogy a Kárpátalján elkezdett programok sikeresen záruljanak. Egy biztos: ha polgármesterré választanak, én a városban leszek, azon a poszton, ahová a vásárhelyiek állítottak, hiszen az elmúlt másfél évben mindenki a saját bőrén tapasztalhatta meg, mi történik azzal a településsel, amelynek a vezetője testben és lélekben többet van távol, mint otthon, a saját városában.

Kiállás a helyi kórház fejlesztése mellett

Az elmúlt hetekben lezajlott konzultáció alapján a hódmezővásárhelyiek szerint az önkormányzatnak támogatnia kell a helyi kórház fejlesztését – közölte tegnapi tájékoztatóján Grezsa István. Emlékeztetett, július 8-án indított konzultációt az intézményről, a hétfőn zárult kezdeményezésben 5124 ívet töltöttek ki a hódmezővásárhelyiek, túlnyomó részben személyes megkeresés után. Több mint háromszáz háztartásba ő maga látogatott el. Kifejtette, bár az egészségügyi intézmény fenntartója az állam, ott zömében vásárhelyiek gyógyítanak vásárhelyieket, így a válaszadók 96 százaléka szerint az önkormányzatnak kötelessége foglalkozni az intézmény fejlesztésével.

Forrás és fotó: magyarhirlap.hu